Vallomások

Én még 8 napot dolgozom az idén. Ilyen karácsonyom még nem volt!

Véletlenül leejtettem a telefonom és meghalt.

Idén ez az utolsó munkanapom!

Kilakoltattam kettő poloskát az orchideáimról.

Mindig fogom a férjem kezét az utcán.

Nem szeretem,ha az emberek bántják egymást beleértve engem is! Pláne karácsonykor! És itt is!

Imádom, ha megmondják, megmutatják, mit csináljak az ágyban. :)

Szeretem, ha egy férfi tudja mit akar és határozott.

Mindig húszezresnek nézem a kétezres pénzt.

Feljött négy kiló azóta, hogy egy hónapja nem dohányzom.

Teljesen belehabarodtam az egyik országgyűlési képviselőbe, bár már jócskán túllendültem a tinédzserkori fellángolós szakaszon.

Idegesít, ha egy férfi állandóan nyavalyog, sajnálja és sajnáltatja magát.

Olyan szomorú vagyok, hogy jön a karácsony. Idén kimaradok belőle, pedig imádom.

Az baj, hogy nagyon szeretem a karácsonyi ünnepeket, sőt még a havat, telet is?

Ma jókat derültem néhány ártalmatlan szabálysértésen.

Rengeteg házimunka vár rám, én meg itt ülök, nézek ki a fejemből és mézeskalácsot majszolok.

Néha úgy érzem, hogy a páromnak jobb a haverjaival mint velem. Ő azt mondja, hogy velem az igazán jó neki. Nem értem, a barátaival folyton hülyéskedik, nevetnek, vidám velük. Mi otthon ketten csak elnézegetünk.

Egy régi ismerős vagy a férjem? Nem tudom, hogy melyikük az apa. Szerencsére a gyerek rám hasonlít. Tegnap is én írtam ki a vallomást. Inkább sose tudom meg, nem akarok balhét.

Úgy megcsókolnám a Lacikát!

Teljesen hidegen hagy a karácsony... Miért kellett ez keresztény ünneppel ezt tenni, nem is értem... Reklámfogás lett belőle.

Régen skálán felüli volt az önbizalmam. Most nulla, hála a páromnak. Emiatt nem lépek ki a kapcsolatból mert elhitette velem senki másnak se kellek:( Növeljem vissza az önbizalmam és hagyjam el?

Visszafordíthatatlan folyamat: vége, elhagyott...

Hiába keresek átlagon felül, ugy érzem tönkremegyek idegileg. Jövöre váltani akarok. Fontos a pénz, de nem birom ezt a stresszt

Butaságnak tartom, hogy egy nő életének az a legnagyobb napja-értsd esküvő, azaz A Nagy Nap-, amikor sikerül egy férjet fognia.

24 éves vagyok, a húgom 18. Ő sokkal szebb mint én, modellkedik. Mindenki őt nézi meg, anyukámék rá büszkék, ő kell a pasiknak. Irigylem és utálom őt emiatt.

Anyukámnak nem tetszik az új párom, mindenféle szavakkal illette szegényt, pegig még csak 5 percet látták egymást. Mondtam anyukámnak, hogy semmi köze hozzá...

25 évesen egyedül lakom, 2 állásom van, magamat tartom el. A szüleim nem büszkék rám, sőt inkább eltávolodnak tőlem. Sűrűn látogatom őket, de ők maguktól fel sem emelik a telefont sosem. Nem tudom mit csinálok rosszul, ez a helyzet elszomorít.

Van 1 pasi akinek nagyon megszerettem a lelkét, nagyon féltem, csodálom őt. Szerelmes vagyok a lelkébe. Nem merek kapcsolatot kezdeni vele, mert szexuálisan pedig nem vonz egy fikarcnyit se. Nem tudom, hogy mit tegyek.

Sose jönnék össze szűz pasival.

Nem várom a Karácsonyt. Olyan semmilyen érzésem van vele kapcsolatban..