Vallomások

Megérkezett a hűvös, szeles őszi idő. Azt hiszem, egész nap az ágyban maradok. A tegnapi szép, nyárias meleget AKAROM!

Anyósom (öregsárkány) ellenem hangolja a férjemet (vaddisznyó), most is együtt mentek nagy bevásárlásra, engem megkérdezés nélkül kihagytak. :(

Amikor sírok vagy rossz kedvem van, meg sem kérdezi, hogy mi bánt. Érdemes kiszolgálnom?

Nem merem felvállalni önmagam, utcán nem merek női ruhát hordani (csinos kosztümök, szövetkabátok, retikül, csizma) mi értelme van az életemnek, ha nem lehetek önmagam? Nem tudom megélni a nőiességemet.

Ma egész nap napozni fogok, mert holnaptól már rossz idő várható. Vége lesz a nyári, szép időnek. :-(

Évek óta tetszik férjem egyik haverja, bevallottam férjemnek is, de hozzátettem, hogy soha semmilyen körülmények között nem csalnám meg, mert imádom őt, egyszerűen csak őszinte voltam vele, azt felelte nincs ezzel gond és megbízik bennem maximálisan.

Anyósom (öregsárkány) 21 év után sem tudja a lánykori vezetéknevemet, ezért (is) haragszom rá, most éppen ezen nevetnek a közös ismerősök.

25 éves vagyok. Bevallom Nektek: -senki sem tudja- Nem azért utálom az esküvőket, amiért mondom: "nem hiszek benne" Hanem, mert titkon irigylem a menyasszonyt. Hisz tudom: szingli vagyok, egyedül élek, s nekem sosem lesz ilyenben részem.

Régóta tetszik..., pedig azt mondtam: kamionossal soha! Mégis elcsattant több csók is. Most pedig szenvedek, mert tudom, hogy ennyi volt, hisz folyton úton van, nem lenne rám ideje. Már most hiányzik, pedig tegnap este csókolt.

Hiába nős a kollégám. Belezúgtam nagyon. Hiányzik!

Nektárt csepegtettem. ;)

Hiába vagyok határozott nő, sokszor titkon félek a főnökömtől, ijesztően hangulatember, arrogáns és elfojtott agressziós. Csak azért viselem el, mert jól fizet.

Egyik kolléganő folyamatosan kóstolgat. Megutáltam! Legszívesebben belerúgnék.

Mindent túl reagálok, pedig nem kellene. :(

Aki állandóan azzal dicsekszik mások előtt, hogy az Ő családja minden tekintetben tökéletes, az saját magának hazudik a legjobban.

Kutyaszart dobtam a nagy kavarós szomszéd postaládájába.

Nagyon belezúgtam egy nálam sokkal fiatalabb pasiba. Úgy tűnik nem egyoldalú a dolog, mégsem lép. Én türelmesen várok, de mindent odaadnék hogy együtt lehessünk.

A saját lányomra azt kell mondjam, hogy egy vérszívó. Nagyon szeretem, de már sok amit csinál. Folyton csak a pénzt huzigálná (ruha, smink, műköröm stb.) és meg van sértődve rám, én vagyok a világ legrosszabb anyja a szemében ha nem adok neki.

A férjem (vaddisznyó) azzal vág vissza, amikor az alakjára próbálok célozni, hogy nekem meg őszül nagyon a hajam. :(

Másfél hete nem láttam a kollégám. Egy SMS-t írt azóta. Nagyon hiányzik a jelenléte!

Utálom a sznob és ironikus főnökömet!

Megcsókolt. Akar-akarom. Az ország ellentétes végén élünk és dolgozunk. Végül azt mondtuk nem tudjuk ezt áthidalni. Pedig latszik hogy odáig vagyunk egymásért. Szétszakad a szívem. Ma használhatatlan vagyok. 😢

Elszomorít, ha itt a Hoxán szomorú dolgokkal találkozom, s ezen még csak ront, ha a szomorkodó cikkíróra, fórumozóra rárontanak mások puszta unalomból. Vagy butaságból. Vagy hetykeségből.

21 éves fiú/férfi vagyok, én vettem a 150 ezer Ft-os cipőt, egy méretre készített fekete combig érő bőr tűsarkú csizma. Rejtegetem a szüleim elől, fogalmuk sincs, hogy a drágalátos fiúk mire költötte el a pénzét. És rossz lett a méret….

Sajnos nagyon ritkán élünk nemi életet a vaddisznyómmal, nagyon el is van hízva, de nem látja be.

Mióta elváltam a férjemtől, nőkkel ismerkedek.

Egy hete lemondta a randit. Most meg SMS-ben írta hogy jövő héten beszélünk. Nem értem!

Rájöttem, hogy a párom nem szeret engem annyira, hogy babát vállaljon velem.

Tegnap este megcsókolt. Végre. Hónapokig vártam erre. Boldog voltam..., de most félek. Nem tudom mi lesz és hogy lesz-e folytatás, van-e közös jövőnk. Totál beparáztam, hogy csak ennyi.

Most senkitől sem kapok bókokat, remélem ha elkészül a Chanel kosztümöm, akkor mindenki megdicsér, hogy milyen csinos vagyok.