Vallomások

Nagyon igaz a dalszöveg, hogy kezdjetek el élni... annyira rövid az élet, nem lehet tudni mi vár ránk.

Két hónapig megyeszékhelyre fogok járni hétfőn, kedden tanfolyamra. Egész napos. Már várom. Kolléganőm egyedül marad. Őt sajnálom.

Azt hiszem depressziós vagyok.

Nincs bennem életöröm. Csak túl akarok lenni, mindenen. 😕🙄

Hozott a párom pár szelet gyümitortát. Nem bírok ellenállni, bevágok 1 szeletet.

Szerintem olyan emberek kéregetnek legtöbbször pl.áruházaknál ,akik amúgy is munkakerülők. Legalábbis én akkor is azokat láttam már 15 évvel ezelőtt is.

Szeretem az embereket!👫🧚‍♀️

Ostoba vagyok. :(

Szorongok itthon, szorongok egyedül, szorongok emberek közt. A szüleim szerint egy párkapcsolat jót tenne. Szerintem meg nem. Már csak az ismerkedésre gondolva görcsbe rándul a gyomrom...

Nem érdekel senki gyerekének az első iskolai napja a facebookon.

Főnököm Isten. Nyila....

Utálom a boltok parkolóiban koldulókat, menjenek dolgozni, engem hagyjanak nyugton. Én is a fizetésemből vásárolok.

Hűséggel szeretlek én. ☺

Elegem van az emberekből. Legszívesebben elvonulnék valami kolostorba...

Fáradt vagyok testileg, lelkileg.... ! Nincs feltöltődés, nincs megnyugvás. Nincs meg a hazaértem érzés. Már nem küzdök, elfogadtam belenyugodtam. Már nem alázom többet magam. Fentiek szeretnek engem, más úgysem, és az lesz ami nekem a legjobb lesz.

Kb két hónapja kiírtam egy vallomást arról, hogy jót próbálok kihozni egy rossz és igazságtalan helyzetből. Hát nem sikerült. :( Most nem tudom hogyan tovább.

A para sportolókat sokkal többre becsülöm, mint az épeket. Az agyonsztárolt focistákat kimondottan utálom.

Nem tudom mikor beszélgettem órákig egy jót, mikor adtam szerelemből csókot, mikor kaptam utoljára szívből jövő ölelést. Mikor kaptam reggeli kávét,vagy jó éjszakát puszit. Minden elmúlik 😒

Szeretem Rúzsa Magdit!😃

Egy koccanás során (csak az én autóm sérült), kiszállt a vezetőnő, és gúnyosan megszólalt: nem az én hibám volt! A kislánya bentről kiszólt: ugye anyuci nem karcolódott meg az autónk? Ennek már 1 hónapja, de azóta is felmegy a pumpám ha rágondolok.

Vágyom az ölelésére.

Olyan magányos vagyok, mióta itthon töltöm a napjaim nagy részét.

A boltban a mögöttem álló nő hangosan megjegyzést tett rám a kislányának, hogy jót kérdez, mert nem tudni a mai világban ki milyen nemű, lehet fiú is meg lány is. Nem mertem mondani, ne legyen hormonproblémája egyiküknek sem. Olyan megalázó volt.

Imádom az ősz hangulatát, fényeit, a ködös reggeleket, a harmatos fű illatát! A szép leveleket az ágakon, a földön. :)

"Ha nem jössz hozzám el, én megyek hozzád."

Többre becsülök egy állatot, mint egy embert. Az állat nem játszmázik, nem tagadja le az érzelmeit. Az üzenj nekiben csak a színjáték megy, Hogyan lehet a másikba még jobban belerúgni, és nem értem, hogy miért.

Hiányzol.

Megint felidegeltem magam a híradón. Hetente 1x nézem. Nem tudom, hogy minek.

Szeretnék találkozni.

Ma elraktam a szép nyári ruháimat, annak ellenére hogy dolgozom, minden nap elmegyek valahova,az idén kb a fele volt rajtam, inkább a nadrág póló kombinációkat részesitettem előnybe.