Út önmagunk felé: gondolatok az egoról (beszélgetés)

Köszönöm a cikket. Az a vicc, hogy magam nem vagyok beteg, de nem vagyok egy hétköznapi ember sem. Nem tartottam soha felsőbbrendűnek magam, inkább én szolgáltam ki másokat, segítve, úgymond.

Szeretném, ha szeretnének.

Igen, ez a film valóban nagyon sokat mutat arról, hogyan lehetne élni. Csak aztán a valóság...

Viszont másrészről nagyon erőszakos is sajnos.

Talán azért olyan kevés a hozzászólás, mert az ego olyasmi, amit nehéz fülöncsípni. Nagyon nagy önismeret kell hozzá, és elmélyülés az érzéseinkben, hogy rájöjjünk mikor és hogyan irányít bennünket. Ehhez motiváció kell persze, ami csak annak van, aki mondjuk szenved miatta.

Na végre! Ez az! Jó téma,nagyon szeretnék beszélgetni hasonszőrű emberekkel,de még nem találkoztam itt velük. Pedig itt vannak,vagytok. De akkor miért hal ki egy ilyen fórum? Miért csak 14 hozzászólás érkezik egy ilyen cikkre,egy kimeríthetetlen témára?!

Most volt aktuális az AVATAR is. Szinte alig van ember,aki nem látta (hála az égnek),de hányan értették meg? Ki nézte végig úgy,hogy a navik,a legbensöbb én,aki le tudja győzni a sárkányt (egót)?

Azért egyre többen vannak,akik megélik, megismerik magukat:o)

Köszi a cikket ☺

Csak tanulni lehet belőle!

Köszönöm az üdvözletet, kedves "öreg pasi":)

Jó gondolatokat írtál.

Talán tényleg az a bajom, hogy nem a szívemmel látok.

Nyuszilufi,az a jó ha kétségekbe sodort az irás,mert már ha tükörbe nézel lehet,hogy rájössz arra,hogy kit is látsz valójában.Probálj a sziveddel látni és ne az elméddel.Nehezen megy de végén sikerülni fog!!!ha nincs visszahúzó erő.Azokat lekell győznőd!

Sajnos a mai globalizált-elszúrt-világban valóban van -máz-rajtunk,de ezt csak akkor kell használni ha az érdeked ezt kivánja,ne szégyenkezz emiatt,más is ezt teszi.

Üdvözöl egy öreg pasi.gábor

Előfordul, hogy egyész életünkben nem tudjuk meg, kik is vagyunk valójában:-).

Mindenki "mázat" visel, mert mindenhol más szerepet játszunk.

Értem.

-Az egóm is érti?

Majd megértetem vele.

Én/vagyis mi az egómmal nem tudunk túljutni a multon,de igyekszünk a jelenben lenni,és nem érdekel a jövő.Kb.egy éve romlott is a távollátásom,szemüveget kell viseljek,mert nem szeretném tudni/látni mit hoz a jövő.

A most, most van.De nem tudom megélni.

Én nem gratulálok, mert engem kétségekbe sodortál. Vajon ki a fene lehetek én?

Időnként úgy érzem, mintha minden csak egy "máz" lenne rajtam, amihez a saját igazi valómnak semmi köze nincs.

Sokszor éreztem már, amikor a tükörbe néztem, hogy: jó-jó, ez én vagyok, de mégis ki a fenét látok?

szia Tündér!

cikkedhez én is gratulálni szeretnék.

köszönöm, hogy fehivtad figyelmem azokra a dolgokra amit helytelenül használok,pl. én sokat használom az irásaimba, hogy ÈN...

most akkor ez rossz, Ö lenne az én egom? :D

bár., az is lehet a napom 90%-ban németül beszélek és a németben nincs egy olyan igeragozási tipus ahol a személyes névmást ne haszálná az ige elött vagy kérdésnél az ige végénél, lehet már egy berögzült szokásom is.

már magyarul is be németesedem :))

Gratulálok, fantasztikus cikk!

Remélem sokan elolvasság, és elgondolkodnak rajta.

Nagyon szép cikk. Jól meg van fogalmazni és a téma is jó, valamint aktuális. Sok igazságot tartalmaz, de a legjobban ez tetszett:

"Lehet, hogy amit keresel, azt nem kívül kell keresned. Ott van legbelül." :)))

Nagyon tetszett. Köszi, hogy megírtad. ;)))