Újra együtt, majd ismét dobott, hogyan éljem túl? (beszélgetés)
Írd ki magadból, vezess naplót. Az is segít.
Gondolj a negatív tulajdonságaira és arra, hogy mennyi fájdalmat okozott. És sz.rd le:)
Az ilyesmit magammal beszéltem meg, másnak semmi köze hozzá. Magaddal kell ezt lerendezni, nem mással, ha nincs barátnőd.
Valahogy általában az emberek túlélik, pl. célokat tűznek ki maguknak.Elfoglaltságot kell keresni. Menj emberek közé. Ismerőseid, rokonaid nincsenek?
Tudom hogy hülyeséget csináltam és majd az idő segít mindenki ezt mondja...de igazábol azért írtam ide mivel nem igazán van olyan baràtnőm vagy ismerősöm akivel ezt megtudnám beszélni vagy kibeszélni egyedül élek és igazából azért írtam ide mert kíváncsi voltam hogy akik hasonló szakítást éltek/élnek át azok hogy bírtàk túl tenni magukat úgy hogy kb nem nagyon számíthattak senkire az ismerősi körükben csak magukra maradtak....
Isten tudja hanyadszor:-))))
Szívesen segítenék, de én már elfelejtettem, hogy éltem túl. Kétszer is. :D Elmúlik. Sírj, ha kell, dühöngj. Ne maradj egyedül sokáig, mozdulj ki, menj emberek közé, örülj a nyárnak. Fórumozzál, nézzél filmet (vígjátékot). :D
Az első lépést már megtetted az ügyben. Rögtön regisztráltál a hoxára és tanácsot kértél.
igen ezt mi már tudjuk,
de tanácsot kért,
ugyan ezt mondtam a lányomnak is amikor nála is ,,,összedőlt ,,, a világ,
mindennek van jó és rossz oldala,
pont hétfőn kellett megint kicsit rendberakni a lelkivilágát,
ő mondja a rosszat,én meg megforditom és elmondom a másik verziót,
másképp nem megy,
Pont itt tart a lányom. Belebolondult egy francia pasiba. A pasi azt mondta informatikusként dolgozott Svájcban. Közben meg valahol Franciaországab egy élelmiszer üzletben feltöltő volt. Lesírt a kezértől.Egy idegenvezetésnél a csoport tagja volt. ott találkozott a lányommal.Majd találkoztak Pozsonyban,Párizsban, Bordeuxban. Most itthon már 3 napja sír. Nem olyan könnyű a "belepusztulás" sem. Most omladozol te is, majd újra építed az életed, csak új pasi kell és új tervek. Hagyd a régi romokat!!! A lányomnak is ezt szajkózom.
Persze, ezt mi már tudjuk. De én még világosan emlékszem, hogy sírtam, és állítottam; soha mást nem fogok szeretni. Annak ellenére, hogy ez kb. 3x történt meg, sosem láttam a kiutat.
Neki most összedőlt a világ.
Asszem, nagy túlzásokba estél!
Nézd! A királylány ha nem jön le a toronyból, naná hogy nem találkozik a henceggel". :)
Senki nem mondta, hogy ne menj emberek közzé, gubbasz otthon a négy fal között.
Élj! Az Élet mindig megy tovább. Veled vagy nélküled.
És igenis szinte minden a hozzáálláson múlik.
Mi lenne, ha nemes egyszerűséggel kihoznád Magadból a legjobbat?
Az új reg a sztori miatt kellett?
Felmelegítve csak a káposzta jó! ;)
Ne ülj a 4 fal között. Találkozz barátokkal munkatársakkal, járj olyan helyre ahol megismerhet az másokat, pl Konditerem valamilyen foglalkozás, workshop ami érdekel. Itt a nyár ilyenkor nem nehéz programot találni. Öt meg felejtsd el jobbat erdemelsz.
mindenki túléli.legalább sétálj.
attól még nem dől össze a világ,
Volt hát! Pár hónapig azt hittem belepusztulok, de túléltem. Te is túl fogod.
4 évet voltam együtt az exemmel tavaly szétmentünk 2 hónapja 1 év után valahogy ujra elkezdtunk beszélgetni, felkeresett, rájöttem hogy még mindig szeretem ő is azt mondta hogy ő is szeret engem, már azt terveztük hogy összeköltözünk de 2 hónap után azt mondta hogy hagyjuk mégis mert szerinte nem fog működni. Én már teljesen ki vagyok bukva, raadasul egyedul vagyok nem rég költöztem új helyre albérletbe , alig van ismerősöm a környéken egyedul ülök a 4 fal közt és csak őrlődöm hogy miért történik ez velem?! Mintha az oltárnál hagytak volna faképpnél...Veletek volt már hasonlo? Hogyan éltétek tul? Én már ugy érzem ebbe bele fogok pusztulni :(
További ajánlott fórumok: