Ugye mi jó barátok vagyunk? (beszélgetés)

Érdekes cikk volt nagyon tetszett:-)

Igen szoktam gondolkozni ezen én is, de szerintem mindenki:-)

Aranyos cikk volt gratulálok neked érte!

Szia!

Nagyon kedves, és igazán hangulatos cikket írtál! :)

Én is még csak 24 múltam, de imádok nosztalgiázni, és mivel férjem nem emlékszik a gyermekkorára, így sokszor mesélek neki a bölcsiről (még megvan az üzenőfüzetem), az oviról, barátnőmmel meg a gimis évek alatti eseményeket szoktuk feleleveníteni. Az első barátnőmmel Jutkával, még mindig tartjuk a kapcsolatot, pedig júliusban lesz 22 éve, hogy megismerkedtünk :)

Számomra borzasztóan fontos volt mindig is a barátság, amit sokan kihasználtak, ezért ma már óvatosabb vagyok. Amikor egy egy barátnak hitt ember magamra hagyott, úgy sírtam miattuk, mint más a szerelme után! Van aki után még mindig sírok, és borzasztó érzés, hogy kizárt az életéből, csak mert belém szeretett, és amikor találkozunk egy-egy rendezvényen, borzasztó érzés, hogy úgy viselkedik, mintha nem egymás vállán sírtuk volna ki a fájdalmunk, nem együtt cigiztünk volna titokban, nem együtt csináltunk volna óriási őrültségeket, nem egymást rángattuk volna vissza sokszor a szakadék széléről, és persze a rengeteg nevetés, a rengeteg helyzet, amit együtt megéltünk... Mintha számára meg sem történt volna, én meg szenvedek így 6 éve elteltével is.

De van néhány nagyszerű barátom, akiknek szintén sok csalódásban volt részük, és nagyon összetartunk :)

Ha megengeded elküldeném nekik a cikked! :)

Egyébként az idősek barátsága csodálatos egy dolog!!! Tegnap amíg nagymamámnál voltam, szinte egymást érték a telefonok a baráti házaspároktól, és ők idősek, de gondolkodás nélkül felajánlották a segítségüket Mamának (sajnos nagypapám vasárnap kórházba került), az Ilonka néni ápolónő volt, ő mondta, hogy ha kiengedik Papát szívesen átjön minden nap ellenőrizni a dolgokat, aztán a Marika néni és Tacsi bácsi mondták, hogy nekik még megvan a jogsijuk, ha ki akar menni Papához, ne buszozzon, hanem szóljon nekik, és kiviszik, aztán volt aki felajánlotta, hogy főz külön Mamának, volt aki takarítást ajánlott. Elbűvölő volt hallgatni őket!!!

Remélem én is így számíthatok majd idős koromban a barátaimra, és persze ők is rám! :)

Szia scorpiolady! :)

Én még csak 24 éves vagy, de nekem is sokszor eszembejutnak régi barátok emlékek. Sokat nosztalgiázok. De én még gyűjtöm az élményeket és majd én is így akarok vissza emlékezni, mint Te, így örömmel-bánattal, mert mind hozzátartozik az élethez. Köszönöm a gondolataidat. Jó volt elolvasni! :)