Úgy szeretném... (beszélgetés)

Igen, boldog, legalábbis annyira, mint a párkapcsolatban élő ismerőseim. Lehet pár nélkül is élni minden gond nélkül. Bár ehhez az is kell, hogy az ember önmagában is teljes egésznek érezze magát, és ne kattogjon azon, hogy vajon kell-e valakinek is.

A két nap alatt felszívódókat ne bánd, valószínűleg csak egy gyors numerát akart. Ha csak annyira vágysz, hogy valaki akarjon, akkor találkozz velük, és aznap este tuti akarni fog valaki. Ha kapcsolat kell, akkor próbálkozz tovább.

:DDD

És busszal megy szinte mindenhova. :D

Az igazán jó lenne:)

Nagy teher az annak aki nem tud örülni annak amije van.

Ha esetleg leírnád, hogy milyen nemű, és hány éves vagy, és mégis kb. milyen típusú legyen az illető lehetőleg /pl. alacsony, magas, vékony, telt/, merre felé lakjon, akkor lehet itt is találnál valakit.

Bár az a sejtésem, hogy lány/nő lehetsz inkább.

Elég sokan keresnek ám itt /is/ társat, szóval sosem lehet tudni...

na nézd csak!

Tegnap este óta eltünt erről az oldalról vagy70 hozzászólás. Nem értem.

De nem kérdem miért.

1. Fórumnyitó (anonim)

jún. 24. 16:27

"Úgy szeretném, ha kellenék végre valakinek. Ha felkelteném valaki érdeklődését. A neten is, ha nem találkozom két nap múlva, akkor már eltűnnek az emberek. Olyan rosszul esik. már úgy vagyok, nem is érdekel a külső, csak, hogy kellejek valakinek. Nem lehet pár nélkül élni. Ti boldogok vagytok?"

Tudod, ha valamit szeretnél, azért tenni kell. Nem lehetsz egy nagy érdeklődő, hiszen amit hiányolsz, az benned sincs meg.

Dehogyisnem, lehet pár nélkül élni, meg boldognak is lenni.Elé vacak a hozzáállásod, erre ki kíváncsi?

Aki egyedül is boldog, az boldog kapcsolatban is, fordítva soha nem működött a teória a gyakorlatban.

Köszönöm, nagyon boldog vagyok.

Tegyél mérte, és te is az leszel.

Miért nem találkozol velük? Ha valóban ismerkedni akarsz, akkor legjobb, ha minél előbb személyesen találkozol. Senki nem fog heteken, hónapokon keresztül chatelni, emailben bájologni.

Személyes találkozás egy kávé mellett és fél órán belül lejön, hogy őt keresed vagy sem. Kipipa és jöhet a következő.

10 éve élek pár nélkül, 44 éves korom óta. Nem vagyok randa... (annyira :D), karban tartom szellemem és testem... és igen, boldog vagyok. :) Eljutottam régen arra a szintre, hogy nem kell pár azért, hogy "kelljek valakinek". ... vagy hogy csak legyen valaki.

Mivel kialakult személyiségem van, csak olyan jöhet szóba, aki ezzel szintén rendelkezik, és méghozzá pozitív, aktív ember/személyiség. ... hát ilyen nincs, de sebajse. :)

Ne má', Gy. még az egyik legjobb korban van. Mit mondtok 40 év után?

enyém különben el sem hízott, haja is csak létráról látszik, hogy ritkul.

Talán gyorsnak találják a 2 napon belüli randit, és pont ezzel riasztod el őket.

Ne sürgesd a személyes találkozást. Próbáld először megismerni őket, milyen érdeklődési köre van, mit szeret, mi a hobbija, milyen elképzelése van az életről... és persze ugyanezekre a kérdésekre kíváncsiak veled kapcsolatban is. Ha ezekben a kérdésekben közel egyformán gondolkodtok, akkor már lesz értelme, hogy egy találkát megbeszéljetek. Nem a külső a lényeg!