Úgy gondolom, hogy a szülő kötelessége és felelőssége az... (beszélgetés)

Igen, egy ideális világban ezt mind ingyen tanulhatnák a gyermekek. A lehetőséget pedig a társadalomnak, az államnak kell megteremtenie.

Csakhogy ma már nem cél az okos, gondolkodó gyermek nevelése. Jobbágyok kellenek.

A babaúszás is pénzbe kerül, meg nem kell kocsival fuvarozni a gyereket se. Lehet menni gyalog, meg tömegközlekedéssel is, ne adj isten biciklivel.

Miért az államra vagy a társadalomra hárítanád az úszás tanítást. Közlekedni a szülő tanítja meg a gyereket a jogosítványra meg pláne a szülő adja a pénzt. Ennyi erőből ingyen kellene furulyázni, meg zongorázni meg mittoménmit tanítani a gyerekeknek. Nem létfontosságú dolog az úszás. Ha nem tudok úszni nem megyek mélyvizbe, és nem ugrálok fejest bokáig érő vízbe. Inkább ezt kellene a gyerekek fejébe beleverni. De ez is a szülő feladata.

Dehogy régi beidegződés. Taníts meg egy gyereket és egy felnőttet egyszerre síelni. A gyerek már rég magától értetődő módon a fekete pályán fogja csapatni mikor a felnőtt biztonsággal rámehet egy kevésbé meredek pirosra.

Vagy a bicaj. Melyik felnőtt az aki vígan nyeregbe pattan lesz ami lesz, míg a gyerek max. fél óra és már kavar a bicajjal mint a világ legtermészetesebb dolga.

Vízbiztonság ugyanez, a gyerek se perc alatt ráérez, elengedi magát, a felnőtt pedig befeszül úgy meg persze hogy nehezen megy.

Igaz, de ezen nem tudunk változtatni. Tudtunk volna, számos lehetőség volt rá, nem éltünk vele. És nagy tétet tennék rá, hogy még mindig nem szúr eléggé az a szög.

Magunkra hagytak, az van, amit magunkért megteszünk. Csak ennyi volt a mondandómban, nem több.

Nem tudjuk miért született a vallomás. Lehet, hogy pont történt egy baleset. Lehet hogy egy kedves szülőtől, bárkitől ő kapta meg, hogy az dolga/dolguk lenne. Vagy csak szeretett volna egy kis hangulatot kelteni.

"Cáfold azt a mondatot, hogy ha tragédia történik, a szülő fog élete minden napján ezzel kelni-feküdni, nem az, akinek elvileg a felelőssége lenne."

Ezt a mondatot nem tudom cáfolni, nem is állt szándékomban. Csak enyhíteni szerette volna azoknak a szülőknek a lelki fájdalmát, akik ezt nem tudják megtenni.

Csak én meg azt próbálom hangsúlyozni, hogy nem mindenki teheti meg piszkos anyagiak miatt.

Sokkal ócskább dolgokra szórjuk 2 kézzel az adófizetők forintjait, a gyerekekbe invesztált pénz azért általában megéri, oké tudom nem mindenhol.

Még csak hasonlót se írtam. Továbbra is azt mondom, nem várható el egy önkormányzattól, sem egy iskolától. Az lenne, de nem ezen körülmények között.

Cáfold azt a mondatot, hogy ha tragédia történik, a szülő fog élete minden napján ezzel kelni-feküdni, nem az, akinek elvileg a felelőssége lenne.

És igen, bepánikolhat akkor is, ha tud úszni, de nagyobb valószínűséggel oldja meg, mintha nem tudna.

Nem olvastam a kommenteket.

Az én városomban (megyeszékhely) jelenleg kb. 1 db uszoda van nyitva.

2 évet vártam, hogy bejuttassam a gyerekem arra az edzésre, ahova most jár. Harc van érte. Havi 15 ezer Ft a heti 1x45 perc.

Nem mindenkinek sikerül és nem mindenki engedheti meg magának.

Én pl. nem tudok úszni, sorozatos fülgyuli után kivettek úszásról gyerekkoromban.

Valóban fontos az úszás, de a jelen helyzetben sokaknak közel “mission impossible”.

Egyetertek, ugy hogy nekem most jar a gyerek tanfolyamra.

Heti 3 alkalom: 25 000 Ft. Kell venni neki egy vármegyeberletet (995 ft) meg nekem is buszjegyet; hogy bevigyem az ovibol az apjaig (2x500 ft) hogy fel 5re el tudjanak menni. Apja malmozik egy orat a parkoloban heti 3x amig uszik. En meg visszajovok a kovetkezo busszal, hogy bepotoljam azt az idot a meloban, ami kiesett.

Mazlink van, hogy van erre penzunk es hogy rugalmas a munkahelyunk...

Anyukám volt vagy 60, mikor úszni tanult, és hát tökéletesen megtanult, annyit és úgy úszik, amennyit, és ahogy kedve van, legyen az medence, vagy természetes víz.

Mondjuk sielni sem gyerekként tanult, és hát a most pályán száguldozó 70-80 évesek nagyrésze is inkább felnőtt korban, legalábbis a magyarok...

"Gondoskodjon róla, hogy legkésőbb 8-9 éves korára ússzon minimum annyira jól, hogy fúljon vízbe."

Elég gonosz egy szülő lehet!

bocsánat kimaradt a "ne"

helyesen: ne fúljon vízbe

Tehát, most legyen bűntudata annak a szülőnek, akinek nem volt esélye megtanítani úszni a gyerekék? :/

Kemény szavak ezek. :(

Mondom ezt úgy, hogy 4 gyerekemből 4 úszik. Tisza mentén éltünk, a kicsi tengerben tanult meg úszni.

Mi van azokkal, akik nem engedhették meg ezt maguknak? Remélem erre van egy mentség....,feloldozod, vagy ítélkezel felettük?

Persze, hogy érdeke lenne, de mondjuk 50 km távolságra van a város, oda x Ft a jegy + az oktatás, a fizetése meg minimálbér, akkor igencsak el kell gondolkodnia, melyik úját harapja. Nem hibáztatom, ha kenyeret vesz inkább.

Persze lehetne ezen beszélgetni, hova kell, hogy szülessen gyerek, de ez sem vezetne sehova, mert van aki szegényebben is többet ad a gyereknek érzelmileg, emberileg, mint aki úszkál a pénzben.

Hála az égieknek, azért nem attól hangos a sajtó, hogy gyerekek fulladnak vízbe.

"És azért írtam, hogy a szülőnek jól felfogott érdeke, hogy a gyerek tudjon úszni, mert neki fog fájni, ha megtörténik a tragédia."

Erre annyit csak,hogy bepánikolhat az is aki tud úszni és akkor is lehet tragédia! A férjem is és én is tudunk úszni,de a nagyfiam és a lányom sem akar vagyis félnek,ergo megfeszülhetünk az apjukkal akkor se fognak megtanulni úszni. Ja és az úszás órákon sem tanultak meg. 🤷. Akkor rossz szülők vagyunk?