Trombitafolyondárt hogy kell szaporítani? (beszélgetés)

A hangyák és haszonállataik [szerkesztés]

A tetvek megfejése

Meg kell még emlékeznünk a hangyák és haszonállataik közötti viszonyról is, amelyet főleg levél- és pajzstetvekkel tartanak fenn. Az utóbbiak édes, cukrot és más tápláló anyagokat tartalmazó váladékot szolgáltatnak a hangyáknak. A hangyák és levéltetvek barátságáról Szabó-Patay József megfigyelései alapján a következőket írja:

„Régóta ismeretes a hangyák és a levéltetvek közötti barátság. Csaknem mindenütt, ahol levéltetvek vannak, ott hangyákat is látunk. Ha megfigyeljük, hogy mit csinálnak a hangyák a levéltetvekkel, azt tapasztalhatjuk, hogy eleinte ide-oda járnak a növény nedvét szívogató tetvek között, a nélkül, hogy a tetvek róluk tudomást vennének. Majd azt látjuk, hogy az egyik hangya az egyik levéltetű hátulsó részénél megáll és csápjaival ütögetni, cirógatni kezdi a levéltetű hátát és potrohát. A levéltetű ezalatt teljesen nyugodtan ül egy ideig. Egyszerre csak megmozdul, felemeli a potrohát, amelynek végén aranysárga csepp jelenik meg. Erre várt a mögötte ülő hangya, s a cseppet nagy mohón felszürcsöli. A hangyáknak ezt a tevékenységét nevezték el fejésnek, a tetűt pedig ezen az alapon tehénnek. A hasonlat elég találó, mert úgy látszik első pillanatban, mintha a hangya csápjaival nyomná ki a tetű potrohából a hangyáknak kedves cseppet. A dolog azonban nem így van, hanem a hangya csápjaival csupán simogatja a tetű hátát és potrohát addig, amíg az ki nem engedi magából a várt nedvet. A hangyák simogatása kétségtelenül gyorsabb kiürítésre ösztönzi a tetveket. Ugyanis ha hangyák nincsenek mögöttük, akkor sokkal kevesebbszer könnyítik meg potrohukat. Ilyenkor másképpen is szabadulnak meg potrohuk felesleges tartalmától. Felemelik hátsórészüket és erős sugárban fecskendezik ki magukból a váladékot. Ez a váladék a levelek felületén mint ragyogó bevonat látható; ezt nevezik mézharmatnak.”

„A hangyák egyik tetűtől a másikhoz mennek s addig nem tágítanak egyiktől sem, amíg egy-egy aranysárga cseppel ki nem elégítette őket. Csak akkor hagyják ott a tetveket, ha ürülékükkel potrohukat szinte a szétpattanásig megtöltötték. Ilyenkor azután visszatérnek a hangyák a fészekbe, hogy az otthonlevőkkel megosszák a tetvek termelte táplálékot. A levéltetű ürüléke ugyanis sok cukrot és más tápláló anyagokat tartalmaz.”

A kis fekete hangya (Lasius niger)

„Magától értetődik, hogy a hangyák a nekik táplálékot termelő tetveket védik ellenségeik ellen és a legféltőbb gonddal ápolják. Gondoskodásuknak nagyon szép példáját figyelhettem meg a Rimaszombat melletti Szarvashegyen. Az egyik háromlevelű lóhere tövén, mintegy 5 cm magas és az alapján 15 cm-nyi kerületű, kúp alakú földépítményt vettem észre. Óvatosan kibontottam az oldalát s ekkor vált láthatóvá az építmény berendezése. A lóhere szárhüvelyét nagyobb üreg vette körül, tőle kétoldalt, lejjebb pedig szűk járatok nyílásai látszottak. A nagyobbik üregben a lóhere szárát fekete színű levéltetű (Aphis papaveris Fabr.) kisebb-nagyobb példányai csaknem teljesen beborították. A tetvek hátán a kis fekete hangya (Lasius niger L.) dolgozói tevékenykedtek. Az egyik például csápjával gyengéden tapogatta a megtelt potrohú tetűt s várta a tápláló csepp megjelenését, a másik pedig már mohón nyalogatta a „kifejt” mézet.”

„A lóhere szárhüvelyét a hangyák építették körül földtörmelékből összeragasztott fallal, hogy a „teheneiket” minden külső veszélytől megóvják, s hogy zavartalanul „fejhessenek”. Az említett kis „istállót” földalatti járatok kötötték össze a hangyák fészkével, amelyekben a fészekbe visszatérő, megduzzadt potrohú és a táplálékért igyekvő hangyák vonulását láthattam.”

„Vannak hangyák, amelyek egyedül a növényeken élősködő tetvek váladékával táplálkoznak. Így a földalatti életet élő sárga hangyáknak (Lasius flavus, umbratus) a növények gyökerén élősködő tetvek, a Lasius niger, umbratus, Camponotus, Cremastogaster és a Myrmica nevű hangyáknak pedig a növények földfeletti részein élő tetvek a táplálékadójuk. A Formica-fajok szintén kedvelik a tetű termelte mézet, de ezek inkább húsevők.”

„A pajzstetveket (Coccida) is megfejik a hangyák, azaz csápjuk ütögetésével kiürítésre ösztönzik.”

„A különböző hangyák rendszerint bizonyos fajta tetvekhez ragaszkodnak, de nem tartozik a ritkaságok közé, hogy más fajokat is felhasználnak éhségük csillapítására.”

Nagyon érdekes a hangyák és egyes növények között kialakult viszony is. Az ilyen, ú. n. „hangyanövények” közé tartozik a délamerikai trópusok alatt nagyon elterjedt „imbauba” vagy Cecropia. Ennek a magas, csillár alakúan növő növénynek belül üreges gallyait a különösen bátor és harapós Azteca-hangyák lakják. A hangyák nemcsak kellemes otthonra találnak a Cecropia üreges gallyaiban, hanem kész táplálékot is nyújt nekik a növény a sajátságos, fehérjetartalmú, ú. n. Müller-féle testecskéket.

WIKIPÉDIÁBÓL!!!!

Szia!

Hangya és/vagy darázs nem fészkelt benne? Sokan írták és láttam is az utcán a virágában belül a sok hangyát...

Amikor vettük a házunkat, az első, ami feltűnt, hogy a kertben minden növény megtalálható volt, amit csak kívánnék látni a kertemben. Volt mályvacserje, telt virágú orgonák, japánbirs, rózsák, mindenféle hagymások, na nem vörös és lila, hanem hóvirág, nárcisz, tulipán, sorolhatnám. Persze mindenekelőtt legfontosabb a cseresznyefa, mely áprilisban virágba borítja a világomat.

Kedvencem a trombitafolyondár, az ehetetlen növények között. Egyszer, mikor gyönyörű virágait megcsodálni és fényképezni mentem, láttam a lombja közt egy fészket, abban három pirinyó feketerigó fiókát. Rögvest le is fényképeztem őket, majd két hét múlva is, mikor már jól megnőttek. Amikor legközelebb erre vetemedtem volna, már nem voltak sehol, csak az üres fészek. Azóta ott fütyürésznek a kertben, s gyűjtik a tücsköt, bogarat.

Szóval TROMBITAFOLYONDÁR!

Ez egy lombhullató, fás szárú, léggyökerekkel kapaszkodó kúszónövény, amit a virágaikért szeretünk, gondolom te is, én legalábbis mindenképpen. De vajon mit igényelnek a trombitafolyondárok tőlünk? Hát azt, hogy napos helyre ültessük, mert szeretnek sütkérezni a napon. Ezen kívül tápdús és jó vízgazdálkodású talajt szeretnének maguk alatt tudni, ez azt jelenti, hogy adjunk nekik komposztot vagy érett trágyát, de legalább virágföldet és nyáron rendszeresen öntözzük őket. Tavasszal, a hosszú szárakat, amit előző évben növesztenek vissza kell vágni, mint a szőlőt, két vagy három ízközre. Ez a fiatal leányka, 20 cm-es növényeket erősebbé teszi, és jobban el is ágazódnak, a már virágzó korúak, az asszonyok, pedig több virágot hoznak. Ez a titok nyitja. Ha jól bántunk velük, akkor nyáron és kora ősszel sok virágot hoznak majd nekünk.

A mi fajtánk amúgy nem kúszik sehová. Inkább kis törzses fácskának mondanám. Különbség van a gyökérről szaporodók és a törzses között. A törzses nem kúszik. És nehéz szaporítani is.

Üdv: Egy dízsnövénykertész

Nem a vakolat miatt aggódom inkább, mert az erkélyünkön van belátásgátló és arra futtatnám fel. Nagyon szeretem a vadszőlőt!

Klematiszt? utánanézek. köszi

Nem akarlak elkeseríteni, de a vadszőlő is ugyanazt "tudja", vakolat leszedésben legalábbis!

Erkényre a helyedben klematiszt tennék!

Szia!

Azt hiszem lebeszéltetek róla :) Az erkélyre terveztem, de a hangya és darázs nem vonz a második emeletre :) Meg az sem, hogy leszedje a vakolatot!

Akkor újabb kérdésem lenne: a vadszőlőt hogy kell szaporítani?

KÖSZÖNÖM!

Köszönöm a tippet. A terasz előtt van egy kiszáradt, kivágott fűzfa csonk. Már régóta akarok vele valamit kezdeni.

A trombitafolyondár jó ötletnek tűnik, de a hangyák és a méhek kicsit riasztanak.

Esetleg más tipp is van kiszáradt fa mellé/köré?

Virágágyást nem lehet a kutya miatt. Így sincs sok helye elől, márpedig hátra nem akar menni, amikor mi is a teraszon vagyunk egész nap.

Én is pont ilyen növényt szeretnék!

Azért nehéz kiásni, mert az összes gyökerét ki kell szedni? A kiírthatatlanokat nem szokta zavarni, ha csak egy részét ültetik át, nem?

Tarackol a gyökérzetről,kiirthatatlan.

És elég nehéz az új gyökeres növényt is kiásni,nagyon mély szerteágazó gyökere van.

Gyönyörű növény,de olyan helyre ültesd ami a háztól távol esik.

Ugyanis millió hangya és darázs masírozik rajta míg virágzik.

És elég sokáig virágzik.

Gyökérről szaporodik és elég agresszívan. Ne dőlj be a kis babhüvelyféléknek.

És gyönyörű :)

üdv.

CSM