Tizenévesekről-rossz társaságról,stb... (beszélgetés)

Sziasztok!

Engedjétek meg, hogy hozzászóljak egy kicsit a másik oldalról:) Én éppen hogy túl vagyok a tizenéves korszakon, 20 éves vagyok és egyetemre járok. Úgy érzem, hogy felelősségteljes és megbízható vagyok. Boldog párkapcsolatban élek már több, mint 3 éve. Rengeteget köszönhetek a szüleimnek. Azt gondolom, hogy rengeteg dolog múlik a szülők hozzáállásán. Nekem kötelezővé tették a sportolást már gyermekkoromtól. Nem erőltették a versenysportot, saját döntésem volt, hogy emellett döntöttem később. Viszont a mozgás szeretetét nekik köszönhetem. Azt gondolom legalább hetente kétszer nagyon fontod, hogy a gyerekek mozogjanak, sportoljanak valamit. Egyrészt az egészségük miatt, de legalább ilyen fontos, hogy egy olyan közösségbe kerülnek, ahol jól érzik magukat, és nem az utcán töltik délutánjaikat. A sport fegyelemre is nevel, és sokkal kisebb az esélye így az "elzüllés"-nek. Ráadásul ha sikerül jó kapcsolatot kialakítani az edzővel az mind a gyereknek jó, mind a szülőnek, hogy az edzőtől esetleg személyesebb, közelibb információkat is kaphat gyermekéről. (alapvetően azt gondolom a tanárnak is oda kellene figyelni a diákjaira, és értesíteni a szülőt bizonyos dolgokról, dehát ez ma már sajnos nem így működik.)

Véleményem szerint igenis jó, ha érzi az ember, hogy keményen fogják a szülei, legalábbis utólag visszagondolva így érzem:) Igenis veszélyes világban élünk ma, és nagyon fontos, hogy a szülők foglalkozzanak a csemetéikkel. Persze a ló túloldalára sem jó átesni. Szerintem sokkal jobb, ha az ember kompromisszumot köt, hogy rendben elmehetsz, de érted megyek, vagy ekkor és ekkor legyél itthon, vagy csak egy héten/hónapban egyszer mehetsz el stb. Ami szerintem még jól esne egy tizenévesnek, ha a szülei biztosítanák arról, hogy megbízhat bennük, szeretik őt, a legjobbat akarják neki, azonban féltik, és nagyon jó esne nekik, ha nem is mindent, de néha azért elmondana nekik ezt azt, hogy merre járt.

Mert ezt kedves szülők sokszor elfelejtetik elmondani a gyermekeiteknek. A kiabálás meg tiltás helyett nekem is sokszor jobban esett volna, ha őszintén, kedvesen beszélnek velem:)

Persze minden ember a tőle telhető legjobbat akarja...:)

Remélem azért egy picit tudtam segíteni:)

Vannak még csodák!

A fiam akit 2-3 hónapja még legszívesebben elzavartam volna itthonról,már több mint egy hónapja,a legnagyobb meglepetést okozta nekünk és teljesen megváltozott,alig lehet ráismerní.Nem beszél vissza,nem csavarog,csak hétvégén jár el bulizní,azt is sokkal szolidabban,mint rég és segít is,még a hugáért is elmegy az oviba és játszik is vele.Ennél szebb ajándék nem kell karácsonyra!!Azért nem írtam elöbb,nem szerettem volna elkiabální,remélem most sem teszem.

mennyi idős a nagylányod?

egyébként egyetértek, nem élhetünk helyettük, nem dönthetünk helyettük, csak terelgethetjük és elláthatjuk jótanáccsal őket.

Hát nem tudom. Ha az a sok tizenéves, akik mindig kocsmában lógnak, mind elzüllene...

Azért annyira nem rossz a helyzet.

Azzal egyetértek, hogy sok használhatatlan fiatal van, akik később is azok lesznek, de ezek nem lezüllött alkoholisták.

Szóval amiről te másodjára beszéltél, az már nem ugyanaz a probléma, mint amire reagáltam.

19 éves lányom van, úgyhogy tudom mit csinálnak a fiatalok, sőt, én is voltam, és nem felejtettem el! az én hozzászólásom arra az esetre vonatkozott, amiről Spangli szavaiból lehetett következtetni. vagyis a kontroll nélküli züllésről.

..és így van, valóban nagyon sok fiatal áll a béka fenekével egy vonalban. nézzél körül a városban, az aluljárókban. a majd kinövi elmélet egy "kicsit" felelőtlen.

Sokszor beszélgetek a nagylányommal,próbálom mondani neki az "igét",de nem állhatok mellette minden pillanatban,csak abban bízhatok,hogy akkor ott abban a helyzetben,talán eszébe jut az a sok mondat,amit mondtam neki!Ettől még a döntés az ő kezében van.

Ettől függetlenül valljuk be ,mi is csináltunk hülyeségeket,bárhogy próbáltak minket "megnevelni" vagy épp tiltani.

hát persze, hogy kinőnék, hacsak nem végzik idő előtt valamelyik mc'Donalds wc-jében túladagolásban vagy éppen a szobájukban zacskóval a fejükön, netaláltán valamelyik oszlonak rohanva részegen disco balesetben.

..és ha túlélik 30 éves korukra kinövik? ..és a maradandó egészségkárosodás? Miért a barátaidat említed példának, és nem Magadat?

a meg nem született gyermekeid érdekében kívánom nekik, hogy maradj gyermektelen. - ha ugyan az vagy, és nem éppen picik még.

Alkohol topic: "éljenek a piás csajok".

Hát kivánok neki egy alkesz nőt!

Ha nekem tini gyerekeim lennének 15-16 évesek én engednék nekik mindent: piát,drogot,züllést.

Ebből nagy baj nem lenne mert 30 éves korukra kinövik.

A barátaim is ilyenek voltak, pia,drog, most meg rendes apák lettek belőlük, már bulizni se jönnek velem...

Szióka!Nagyon nehéz tanácsot adni pontosan azért mert ÉN is édesanya vagyok.De mégis megpróbálom.

Ez-az a kor amikor már nem gyerekek de még felnöttek sem.Most probálják ki magukat.Ez egy természetes velejárója a szülőről való leválásnak,a felnöttéválás kezdetéhez.Hagy ŐT elmenni már nem kiskorú csak fiatalkorú.Megpróbál önnálósodni és vagy bejön neki vagy nem.Ha hazamegy segítségért majd,akkor segíts neki.Ha rossz útra téved majd megoldja,de akkor majd tanul a hibáiból is.Nem lehetsz mindig mellette ,nem foghatod mindig a kezét mert nem fog tudni felnőni.Ha rossz társaságba keveredik és nem azon az úton jár majd amielyiket TE szántad neki az se baj,majd ráfog jönni,hogy az-az út amin Ő jár úgysem vezet sehova.Illetve egy helyre igen de attól Ő is fél és tudja,hogy az amit csinál mivel jár majd.Röviden ennyi.Remélem valamit segítettem mégha ezzel nem is nyugtattalak meg.Én is ezt fogom tenni.Én is át fogom ezt élni méghozzá 7-szer amit most TE.Tudom,hogy nehéz de fel a fejjel.Lehet,hogy sikerül neki.A lényeg,hogy érezze:TE mellette áll,és számíthat rád.

Pusz!