Tényleg ilyenek vagyunk?! (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Tényleg ilyenek vagyunk?!
Kedves "Bolondfáni" a mosoly szép és sugározza az adott ember lelkivilágát. Meg kell tudnod különböztetni őket.
Ne kívánd, hogy az emberek mosoly nélkül éljenek az már igazán egy kegyetlen élet lenne.
Bízz egy kicsit Önmagadban és válaszd ki a neked kedves embereket, így biztosíthatlak a mosoly az Te arcodon is tükrözni fogja belső értékedet!
Nekem van egy fura történetem hasonló témában.
Az emberek mennyire nem segítőkészek egymással!
Amikor a lányom megszületett nem voltunk elengedve anyagilag túlzottan,a férjem egyetemre járt autónk bemondta az unalmast és szerettem volna egy új könnyebb babakocsit venni amivel egyszerűbb a közlekedés.Bejöttem Pestre busszal a lányom a karomon,de vmi miatt előbb szálltam le egy jópár megállóval és nem találtam a bababoltot.Félóra gyaloglás után fáradtan cipeltem a kicsim,amikor gondoltam egyet és megkérdeztem a közelben buszra várakozó fiatal hölgyet(kb annyi idős lehetett mint én)-nem tudja véletlenül hol van a...bababolt?A nő rámnézett és átnézett rajtam majd szónélkül elfordította a fejét,én mégegyszer megpróbáltam de olyan pillantást vetett rám ,hogy elszörnyülködtem!Összekaptam a gyereket a torkomban gombóccal a szégyen mardosott(nem tudom miért)tovább mentem.
Fogalmam nincs mit gondolhatott,máig nem értem a pillantását!Talán azt hitte kéregetek,sz@rul nézhettem ki ha ennyire kegyetlen volt a megnyilvánulása!Mindenesetre sosem felejtem el!(sajnos)
Nem szeretem a rámmosolygó arcokat, mert a mosoly takarásában sokszor olyan mély mocskosságok lapulnak, amik jobb lenne ha mosoly helyett kibuknának az emberekből, vagy ne legyen mosoly, de mocsok se.MINDEN MOSOLY GYANÚS!!!!
(Igaz,nekem hivatalos papírom van róla, hogy paranoiás vagyok.)
Ismerős,a szitu!
Pl. az exem is folyamatosan mosolyog és tőle a főnöke kérdezte meg,hogy miért ez a folyamatos jó kedv?A főnököt nem zavarta,sőt örült,hogy boldog emberek veszik körül.
Alapjába véve mosolygós vagyok én is!
Volt munkahelyemen akadtak emberek akik elkeseredett-boldogtalan....rájuk nemhat a mosoly a jókedv.Nekik az is fájdalom,ha látnak téged-bárkit boldognak.
A jelenlegi helyemen a játékosok-vendégek is :) és teljesen pozitív így dolgozni:DDDD
úgy látom, már elég régen szólt valaki hozzá ehhez a fórumhoz, de ahogy most végigolvastam, a mosolygással kapcsolatban nekem is eszembe jutottak dolgok...
Én is egy kedves-rendes-mosolygós lány vagyok (húú, ez kicsit egocentrikusan hangzott..:)) és pl. a munkahelyemen ezzel bizonyos kollégáimat teljesen meg tudom döbbenteni, értetlenül állnak a "probléma" előtt... olyannyira, hogy volt, amikor már szóvá is tették, hogy reggel 8-kor én mitől vagyok ilyen "vidám"...??? pedig csak mosolyogva és kedvesen kívántam nekik jóreggelt amikor megérkeztem dolgozni...
tapasztalatom szerint, sajnos vannak olyan megkeseredett, besavanyodott emberek, akikre ha rámosolyogsz, hülyének tartanak... és legyintenek rád, hogy "áh, neked nincsenek is problémáid, hiszen mindig mosolyogsz...!" (ami persze nem igaz, csak aki engem nem bántott, azt miért "büntessem" a flegma, rossz kedvű ábrázatommal..??)
na, velük mit lehet vajon kezdeni? (én már 3 éve mosolygok rájuk, de nem tűnik hatásosnak, elég jól tartják még magukat..)
Ez így van!
Most, hogy másik helyen vagyok, sokkal felszabadultabb, kiegyensúlyozottabb vagyok, és a vevők hálásak a mosolyomért. Ma meg is jegyezte az itteni üzletvezető, hogy azt hallotta soha nem mosolygok a vevőkre, hát kellemeset csalódott :). De mennyit számít ugye, hogy milyen közegben és milyen stresszben (mert itt ugye ilyen nem igen van) dolgozik az ember.
Kedves Mindenki!
Amikor Én tanfolyamra jártam azt javasolták, hogy próbáljunk meg minden olyan arcra rámosolyogni aki ránk néz!Tapasztalatnak is nagyon jó érzés!Mindenki visszamosolyog , még ha kínjába is mert nem tudja hova tenni honnan ismer!Ez tök jó!Mosolyogjunk, hátha elindul egy láncreakció, és egynapon észrevesszük, hogy mindenki mosolyog!Még akkor is mosolyogjunk ha ez másnak nem tetszik.Legfeljebb megdöbben!Ezt is átéltem már,akkor kerültünk először közel egymáshoz!
:)))
Ezért szeretk vidékre menni, sokkal közvetlenebbek az emberek, mint itt Pesten!
Sziasztok vigyorik!:)
Én ma is mosolyogtam! ...és visszamosolyogtak! Sőt, akik eddig nem ismertek, most szóba elegyednek velem! ...és ma olyan is volt, hogy egy néni a nevemen szólított!:) Na jó, itt "falun" ez nem olyan nagy csoda! De azért jól esett!
Nem is olyan rossz dolog leveleket hordani! Némelyik ember alig várja, hogy arra menjek, és valakivel beszélhessen... Én pesze meghallgatom őket... Végülis a munkám kezdetén azt mondták: beszélgethetek az emberekkel!:)
:)))
Nekem van egy kollégám és ha zat mondom: meztelen csiga, százlábú és hernyó, akkor jól bemutattam jellemét, küllemét és kisugárzását. Annyira utálom szegényt, tipikusan olyan, hogy ahol és amikor tud, hátbatámad. Mindenki tudja, hogy nem szabad neki háttal állni, mert ledöf. Nos, mióta mosolygok rá, már nem utálom, hanem sajnálom.:))
Megvolt.
A pletyis szomszéd nő személyében. :)))))
Jó kezdet!
Első feladat, ma mosolyogj rá egy olyan emberre, akit nem kedvelsz!:)))))
Köszi!
Igérem csenden fogom tolerálni a nap hátralevő részében mindazokat, akiket nem kedvelek!
Itt vagyok egyedül az irodában és ma még lehetőségem sem volt... :))))
Na majd hazafelé...nem dudálom le a sóderszállító autót megigérem. :)))))