Tényleg én hibáztam? (beszélgetés)
Visszaolvasva az eredeti történetet is és a hozzászólásokat is, eszembe jutott pár dolog.
A két kislány azt látta, azaz tanulja (valószínűleg folyamatos "képzésben"), hogy ha valaki ellenem szól, akkor azt le kell ordítani, lebunkózni, földbe döngölni, mindegy, hiszen hülye. Mert aki mást gondol, az hülye eleve.
A másik a keserű szájíz, persze. Hogy értelmes ember nem áll le vitatkozni, az valóban az ésszerű magatartás.
Csakhogy ezzel éppen hogy támogatjuk az ilyen agresszív viselkedést, hiszen "sikeres" lesz ezáltal. Az ember emiatt szeretné inkább meggyőzni a nagyszájú "ellenfelet". Valahogy ráébreszteni, hogy a hangerő révén még nem neki van igaza. De aki egész életében csak ordítva ért el bármit is, annak hiába is mondanánk az ésszel meggyőzést.
Rakjál helyre mindenkit, ahogy akarsz.
Számomra, akkor is egy bizonyos nívó alatt van, ha valaki tömegben leáll veszekedni. Szánalmas.
Hülyével nem állok le, az értelmes meg nem reagál így.
Ennek az esetnek is mi a tanulsága? Keserű szájízen kívül semmi
Azért nehogymár a nyuszi vigye a puskát
Az elmúlt hetekben , más ügyben, helyreraktam egy hölgyet magázva és visszafogottan
Gondolod hogy hasznáált neki?
Tegezve "megértette volna"
Dehogy vagy hibás!
Tanulj meg káromkodni illedelmesen :)
Mindenki csak addig arcoskodik amig keményebbel nem találja szembe magát
Nem neked kellett volna a föld alá süllyedned, hanem az anyukának.
Te teljesen ésszerűen és normálisan viselkedtél.
A körülötted állók meg csak a megszokott(?) birka-nemzedékhez tartoztak.
Nem voltál hibás. Velem is történt már hasonló eset. Csak ott nem gyerekek tartották a sort. A bunkó, parasztozásig szerencsére nem jutottunk el, de kisebb összeszólalkozás azért volt. Hogy a te esetedben mi lett volna? Magamat, pláne a férjemet ismerve..., jobb nem belegondolni...:(
A kivüllálók meg persze, hogy hallgattak. Jobb nem belekeveredni ilyesmibe...
Nem kell vele foglalkozni így utólag, de akkor és ott rögtön annyit mondtam volna, hogy előreengedtem én a lányokat csak a sor meg mégis haladt, nem kell így lereagálni.
Amúgy mint anyuka, nem mernék ilyet tenni, csak én félek a pedofiloktól, csak nekem furcsa, hogy otthagyok csak úgy 2 kislányt?? Mindenesetre nálunk van kódleolvasós kis eszköz és így nem kell ilyen vitáktól tartanom, a gyerekekkel is sokkal gyorsabb, se sor, se szalagra pakolászás. Persze, én elsők között aktiváltam, így sikerült megkapnom azt, hogy ezzel hozzájárulok a kasszások munkanélkülivé válásához, pedig ez sem igaz:)
A tegezésnek, pont a vitában van jelentősége. Itt is azért tegezte le, mert sérelme volt, tehát úgy gondolta, ha megbántották, neki is muszáj lekezelni.
Az meg, hogy látszatra ki mennyi idős, nem mérvadó. Nem vagyunk egyformák, akár lehetett a morgós anyuka 10-15 évvel is idősebb, de jól tartotta magát.
A játszón letegezheted az anyukét
Nem túráztatnám magamat ilyesmivel órákon át!
Káromkodj egy nagyot, köpjél egyet-kettôt és mehet az élet tovább!
Süt a nap, énekelnek a madarak, a düh meg árt a szépségnek!
Jó étvágyat az ebédhez!
Na, ez az, amire gondoltam, hogy Te sem voltál különb. :(
Nem illik letegezni senkit, főleg a gyerekek előtt nem kellett volna, ha az anyának annyi sze volt, az ő baja, de, hogy belementél ebbe a játékba...háááát
Ahogy cseleketél normális volt, ha ez számít a történtek után valamit is
Viszont az butaság volt, hogy leálltál vitatkozni, nem is kellett volna reagálnod rá. A hülyék lehúznak a szintjükre. Ha magában dohogott volna, értelmeseknek meg van a véleménye róla, de így két ingeült vásárlót láttak, ami szánalmas.
Értem, de most hogyan tudok segíteni rajtad?
Elmúlt
Hidd el nekem nem azzal van bajom, hogy várnom kellet volna még esetleg öt-tíz percet. Nem tolakodom.
Nekem azzal van bajom, hogy üvöltött velem, mindenféle bunkónak lehordott, mert a gyerek elé álltam (pedig szerintem nem) és egy ember nem szólt közbe.
Nem csak te. :)
Occsó" vigasz, tudom.
Anyuka nem ment százzal, annyi biztos.
Alapban bunkóságnak tartom feltartani a sort, mert valaki pl. táv recseg, vagy visszafut valamiért.
Álljon félre, és jó napot!
Délelőtt bevásárolni voltam. Nagy üzlet, hatalmas tömeg, mindegy erre felkészültem.
Beállnék a pénztári sorba, két kislány álldigál a sor végén.
- Drágáim! Ti ide vártok?
- Igen, anyukám mindjárt jön...
Jó, majd jön, beálltam mögéjük. A sor haladt, anyuka még sehol. A gyerekek előtti házaspár cuccait már húzogatta a pénztáros a gépen, a gyerekek még mindig csak ott álltak.
Én meg szerintem nem bunkó módon, de odaszóltam nekik: Ne haragudjatok, de most már kirakom a cuccaimat.....
Felraktam a tejet, felvágottat és odaért anyuka......
Jó hangosan megjegyezte a gyerekeknek: Minek álltok sorba, ha bárkit magatok elé engedtek??? De jó bunkó paraszt az is aki két gyerek elé áll.
Először nem hittem a fülemnek, majd hátrafordultam:
- Mit mondtál?
- Jól hallottad! Milyen bunkó paraszt az aki két kisgyerek elé áll a sorba.
Megjegyzem. Az előttem álló holmiját húzgálta a pénztáros, amikor én a gyerekek elé álltam, mert anyuka még nem volt sehol.
Olyan hangon beszélt velem, hogy legszívesebben a föld alá süllyedtem volna. Nem azért mert hibásnak éreztem magam, azért, mert az egész bolt ettől zengett, de egy ember nem mondta azt, hogy nekem van igazam.