Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Te kit/kiket veszítettél el a szeretteid közül? Mikor és hogyan haltak meg? fórum

Te kit/kiket veszítettél el a szeretteid közül? Mikor és hogyan haltak meg? (beszélgetős fórum)


1 2 3
2023. okt. 31. 01:21
szuleimet-termeszetes halallal haltak meg/oreg korban/.
72. tumbo2
2023. szept. 19. 17:25
apám,anyám,mindkét öcsém,az egyik öngyilkos lett,43 éves korában.már csak mi vagyunk a húgommal,a két legöregebb.
2023. szept. 19. 15:13
1987,apu,2020 a noverem tudorakban, 62 evesen, anyu 9 honap mulva, 83 evesen hunyt el. A testvere, a nagybatyam, par honap mulva, osszvissz 9 honap alatt vesztettem el 3 csaladtagomat is.. 😭
2019. jan. 14. 19:20
Kislányomat, Liliánát, lassan 5 éve..
69. 3526824478 (válaszként erre: 68. - Meer)
2019. jan. 14. 13:30

Nagyon sajnálom, szörnyű. Megkönnyeztem.

Jó sokáig veled volt és erre gondolj, vannak emlékeitek, együtt voltatok jóban rosszban és most is vele voltál amennyit csak lehetett.

Tudod erre nincs gyógyír szerintem. Én 18 évesen temettem el a 49 éves anyukámat.

Talán az idő az valamennyire segít.

Fogadd részvétem és sok erőt neked, remélem van család aki most támogat lelkikeg.

68. meer
2019. jan. 13. 19:41
Pár napja írtam... még három nap adatott. Sajnos tudtam, hogy el fog menni, csak azt nem, hogy mikor. Nehéz mondani, hogy valóban nem szenved tovább, de a hiánya leírhatatlan... Nyugodj békében drága édesanyám... de legalább veled voltam, amennyit csak tudtam... Ki hogy tud egy ilyen fájdalmat feldolgozni?
67. HegPet
2019. jan. 2. 05:40
Babánkat pocakosan 21 hetesen június elsején. Soha ilyen "könnyű" szülésem nem volt. 2017-ben apukám, 1 hétre rá nagybátyám hagyott itt minket.
2019. jan. 1. 16:29
Az édesanyámat veszítettem el nyáron.Hiába tudtuk hogy beteg hittünk abban hogy jobban lesz.Nem lett:(.Azt tudom nem szenved tovább.Mindennap hiányzik.
65. meer (válaszként erre: 64. - Globus)
2019. jan. 1. 15:59
Köszönöm a vigasztaló szavakat, magam is ezt teszem. Infuziót itthon nem tudunk adni, próbálok sokat ott lenni - csak egyedül én nagyon kevés vagyok. A nagyikámnál ez egész másképp volt, anyu leginkább csak rám számíthat - és igen tegnap is fogtam a kezét, ima, és ma is - és megyek minden nap - míg tehetem. Nem is merek belegondolni a jövőbe - de legalább ő már nem fog szenvedni - ez az egyetlen vigasz. meer
64. globus (válaszként erre: 63. - Meer)
2019. jan. 1. 15:31

Sajnálom :(

Próbálj minél többet lenni mellette, fogni a kezét, egyszerűen csak éreztetni, hogy nem hagyod magára. Még akkor is hallja, amit mondanak neki, amikor látszólag kómában van, csak nem tud rá reagálni. Anyunak megadatott, hogy otthonából távozott, akkor nagyon nehéz volt, de nem bántam meg.

Kitartást!

63. meer (válaszként erre: 61. - Vivcsusz)
2019. jan. 1. 15:22

Akkor én már nem is szólok semmit - idősebb vagyok, mint akinek itt az édesanyja ment el.


Nekem jó pár évtizede a nagyszüleim, máig is nagyon hiányoznak is fognak is - de az édesanyám... bármikor csöröghet a telefon. Felfogni se tudom, tegnap más mulatni ment, én meg a kórházba tegnap, és ma ... de lassan 89 éves - tudom, ne szóljak semmit, de borzalmas - látni, hogy leépül, elfogy, mindenkinek részvétem. A vigasz? Csak az lehet, aki jött, annak mennie is kell - csak nem mindegy mikor - én akkor ne legyek telhetetlen. Sok erőt mindenkinek, és lehetőleg jó egészséget!

2019. jan. 1. 15:08
2015-2016 nagyszülők, nagybácsi, sógor, unokahúg. Nagyon nehéz...
2018. dec. 31. 11:16

Édesanyámat 2017 szeptemberben, édesapámat 2018 augusztusban. Anyukám 57, apukám 64 éves volt. Még bőven élhettek volna..

Nagyon hiányoznak és nagyon nehéz elfogadni, hogy már nincsenek.

60. Lizy92
2018. dec. 30. 17:05
Rendben
59. ca4e8ac4ad (válaszként erre: 57. - Lizy92)
2018. dec. 30. 16:31

Ha nekem írtad..


Köszönöm, de nem. Nincs nekem semmi bajom, csak most a frissel eszembe jutottak a régi emlékek is. De majd jobban leszek. Idővel enyhül.

58. Hmv. (válaszként erre: 31. - Bless the child)
2018. dec. 30. 16:18

Köszönöm neked!

Még nagyon friss a gyászom:((

57. Lizy92
2018. dec. 30. 16:04
Kérj szakszerű segítséget ha nem tudod a család segítségével feldolgozni a történteket. Sokat tud segíteni egy hozzáértő ember.
56. ca4e8ac4ad (válaszként erre: 55. - Dd9dec5381)
2018. dec. 30. 15:57

Az már biztos is. :)


Apával kezet fogtunk a műtétem után, hogy milyen szerencsétlenek vagyunk. Jót nevettünk. Neki is életmentő volt, nekem is. Ő is vért kapott, én is, őt is intezívre vitték, engem is. Apu humoros ember, gratuláltunk egymásnak. :D

Apát 3 éve operáltàk, szintén annyi óràig, mint engem. Őt daganattal, engem méhenkìvüli terhességgel és cisztával.

55. dd9dec5381 (válaszként erre: 54. - Ca4e8ac4ad)
2018. dec. 30. 15:52
Olyan tündér szüleid vannak. :)
54. ca4e8ac4ad (válaszként erre: 53. - 3526824478)
2018. dec. 30. 15:50

Ez volt két hónapja..

De láthatod..itt vagyok!! Legyőztem a halál fiát, ahogy apa mondta. :)

53. 3526824478 (válaszként erre: 50. - Ca4e8ac4ad)
2018. dec. 30. 15:48
😥
2018. dec. 30. 15:46
Két barátomat idén veszítettem el, egy helyen kezeltek minket mindvégig biztattuk egymást.
51. ca4e8ac4ad (válaszként erre: 48. - 3526824478)
2018. dec. 30. 15:44
Az. Megbíztam benne. Azóta nem beszélek vele. Pedig egy helyen lakunk. Igaz, már felmondott.
50. ca4e8ac4ad (válaszként erre: 47. - Dd9dec5381)
2018. dec. 30. 15:42

Sajnos el sem tudják sokan képzelni, hogy ez is mekkora fájdalom!


8 éve küzdünk. 3 babát vesztettünk el. Középső babánk, kislányunk, Liliána, 20. Héten halva született. 3 napig vajúdtam. Makk egészséges volt. El sem temethettem Őket. A két nagyobbik már 5 és 4 éves lenne. A picivel 6 hét jutott és egy félrekezelés miatt nem is tudtuk, hogy ott van bennem. Olyan súlyos állapotban kerültem a sürgősségire, hogy több órán át küzdöttek az életemért, majd intenzívre kerültem és 4 egység vért kaptam. De, ezt már itt sokszor leírtam (mert azzal is könnyebb a feldolgozás).

2018. dec. 30. 15:39
Az összes hozzátartozómat kivétel nélkül ágyban érte a halál. Ezért aztán rájöttem, hogy az ágy egy nagyon veszélyes hely.
48. 3526824478 (válaszként erre: 45. - Ca4e8ac4ad)
2018. dec. 30. 15:37
Pfuuuu.... Idióta
47. dd9dec5381 (válaszként erre: 45. - Ca4e8ac4ad)
2018. dec. 30. 15:37
Uram isten...
46. 3526824478 (válaszként erre: 44. - Dd9dec5381)
2018. dec. 30. 15:37

Sajnos sok ilyen ember van de persze az is igaz nehéz ilyen esetben okosat mondani.... 😞 Hiszen vigaszt nem tud senki sem nyújtani ilyenkor.

Én kapásból elpityeredtem mikor először olvastam, személyesen bögtem volna ezerrel. Mert mondani nem tudnék semmit

45. ca4e8ac4ad (válaszként erre: 44. - Dd9dec5381)
2018. dec. 30. 15:37
Az egyik kollégám pl. azt mondta : Az nem számít, nem is éltek még. Nincs okom sírni meg szomorkodni.
44. dd9dec5381 (válaszként erre: 41. - Ca4e8ac4ad)
2018. dec. 30. 15:34

Komolyan mondod, hogy van aki erre legyint, hogy semmiség?

Nem lehet, hogy csak nem eléggé hangsúlyozzák az együttérzésüket, vagy neked lenne többire igényed?

El nem tudom képzelni, hogy van ekkora tapló.

1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook