TE felajánlanád halálod után a tested az orvostudomány számára kutatási célokra? (beszélgetés)

Mégis mit vártál?

A tudomány személytelen,és csak egy szám vagy,egy kártyán.

Lehet,hogy morbid.Todod igy a családomnak segítek.A férjem elfogadta.A temetést is a cég rendezi,vagy ki is adhatják ha kérik.

NEM SZERETEK TEMETŐBE JÁRNI!Csak "nyüg" és fájdalom.Nekik ezt nem kell végigcsinálni.

Sírhelyé??? heeeheehee :DDDD

Ez egy kicsit morbid!

Hát épp ez az?!Van rajta cim,tel szám,ahol a halálom esetén jelentkezni kell a hozzátartozónak.Időpont,hogy mikor ,mettől-meddig...

Semmi személyes nincs ami rám vonatkozna.

A lényeg,hogy nálam van.Nyugodtabb vagyok.Ez olyan mint amikor az ember megváltja a sirhelyét...

Igen, ha pl. egy gyerek klinikai halál állapotába kerül, akkor a családok többsége tiltakozik a felvetés ellen, hogy kivegyék a szerveit másokon segítsenek a szerveikkel. Ha viszont a gyerek életét transzplantálás mentené meg, akkor már más a helyzet...Elgondolkodtató. :) Adni nem, de ha rászorulnának, akkor persze kérnének és mielőbb mástól..)

Ha mindenkinek a hozzátartozói elutasítóan és "önzően" állnak e témához, akkor sokan nem élnének, vagy a földben elrohadó szervek miatt rengeteg embernek sok évvel rövidebb lenne az élete.

ha egyszer elpatkolok,akkor felajánlom a szerveimet!Mi ezt már megbeszéltük a párommal!:-)

De ha már kiszedték a szerveimet,akkor ne akarjanak még kutatási célokra is felhasználni!:-(

Természetesen a családok többsége tiltakozni szokott a kutatási célokra való felhasználás ellen, és ezt tiszteletben szokták tartani. A legtöbben még megértik, hogy a szervek azért kellenek, mert egy másik ember életét megmentik ezzel, de a kutatási célokat elég kevesen értik meg.

Mondjuk én sem örülnék, ha orvostanhallgatók cincálnák a csodás testemet... :))))

:DD

Nem passzolják tovább csak úgy! :)))

Donorkérdésben ugye sietni kell, mert szorít az idő, de a kutatási célokra való felhasználás elött mindig megkérdezik a hozzátartozókat.

És ha mondjuk használják a májam donorszervként, akkor továbpasszolják a maradékot a kutatóknak?

Mert én mondjuk nem bánnám. Az orvostanhallgatók meg biztosan örülnének ha lenne plusz kéz, láb, tüdő amit tanulmányozhatnak.

Nos a helyzet a következő:

Tegyük fel: autóbalesetet szenvedsz, beáll az agyhalál. Kórházba szállítanak, és a papírjaidba (pl: személyi ig., jogosítvány, útlevél stb.) nem találnak tiltakozó nyilatkozatot arra nézve, hogy nem járulsz hozzá a szervkivételhez. Ekkor alkalmazzák a feltételezett hozzájárulás elvét, tehát donor leszel.

Na most, ha nem vagy alkalmas donornak, mert pl: valami betegséged van, akkor megkérdezik a hozzátartozóidat, hogy van-e tudomásuk arról, hogy tiltakoztál a tested kutatási célra való felhasználása ellen.

Ha a hozzátartozóid nem tudnak arról, hogy tiltakoztál ez ellen, akkor felhasználják a testedet a tudomány érdekében.

Remélem segítettem kicsit tisztábban látni. Ha van kérdésed, írd meg nyugodtan.

Szerintem nem így van,az marad életben műtéttel vagy anélkül ,aki megváltoztatja a gondolkodását és az életét.Ha a kezelések hozzásegítik ahhoz az adott embert,hogy úgy gondolja meggyógyulhat,akkor meg is gyógyul,és másképp látja majd a világit,ha nem akkor meghal,méghozzá rövidebb időn belül.

A másikra azért nem tudok válaszolni,mert nem akarok butaságokat beszélni,egy fikció miatt.

De ha műtéttel rendbe jön, és soha többet nem lesz baja, és élhet még 30 évet? Műtét nélkül viszont egy év, és elmérgesedik a dolog, és tényleg meghal.

A másikra meg azért nem tudsz válaszolni, mert számodra nincs válasz. Normális ember tudja rá, a bolond nem.

Az elsőre tudok válaszolni,hitelesen.Azt mondtam neki,hogy ne tegye.Ne töltse kórházakban ,műtétek és kezelések között a hátralévő életét,hanem élvezze azt ,ami még hátra van.

A másodikra nem tudok válaszolni,mert csak akkor foglalkozom egy adott dologgal,ha épp adva van.

Azt akarom kérdezni, ha műthető rákos lenne az anyád, mit mondanál neki?

Illetve ha a gyereked várna szervre, mit tennél?

Mi számodra a rendes válasz?

Hogy bármilyen megvezető szervezet által befolyásolt személy vagyok?

Nem.

Nem tartozom semmilyen nevén nevezett vallási és egyéb akármikhez,ha ez érdekel.

Egyszerűen úgy gondolom,hogy túlbonyolítottuk az életet,miközben elfelejtettük,hogy nem az élethez kellene ragaszkodnunk,hanem a megélt pillanatokhoz.

Tudom,ez túl egyszerű,és nehéz elfogadni de úgy érzem az orvostudomány ,a kezdeti valódi segítség nyújtáson már régen túl jutott ,és ez a téma is nem másról szól ,mint arról,hogy kihasználják az emberei szeretet azon oldalát,amikor úgy ragaszkodnak valakihez,hogy az sem veszik észre ,hogy az szenved.

:))))))))))))

Nem tudom,de ezt érzem,az is lehet hogy szavakkal kifejezve gonosznak tűnik,de ez van.