Szülőkkel mit lehet kezdeni ilyen esetben? (beszélgetés)

Szobában sem lehet végezni a fegyencet feltétlenül, mert nem minden kellék van meg hozzá egy átlag lakásban vagy egy átlag udvaron.

Pl. a húzódzkodásra alkalmas rúd. Senki ne mondja, hogy akinek van udvara, van megfelelő fa is hozzá, mert ez sem így van.

De tény, hogy egy csomó edzés végezhető lenne az udvaron.

Elvileg. Mert én tuti nem húzgálom ki a gépemet az udvarra. :D

nem, nem lehet csak az udvaron végezni

ha te ismernéd 100%-osan, akkor tudnád ;)

Az finommm! :D

De van más is, ha nem kifejezetten csak futni akar az ember.

:D

Szegény fórumindító, szolidaritást várt és szülő-idomítási tanácsokat... :D

A szuleidnek igaza van.

Te pedig ha majd osszefutsz 1-2 rosszarcu alakkal, nem jarsz tobbet ejszaka mozogni.

Esetleg elkísérne az Apud??

Az ember kénytelen bevallani, hogy sokan veszélyben vannak! Néhányan pedig szinte vonzzák is. A helyzet pedig adott!

Én bizony nem tudom, hogy ahová én járok egyetemre (levelező tagozaton) a sportpálya mennyire megközelíthetetlen éjszakánként az idegenek számára. Bár talán a biztonsági őrök jobban figyelnek, ha látják, hogy még edz valaki, nem tudom. (Azt sem tudom, őrzik-e a sportpályát, de feltételezem.)

Én is szülő vagyok, és persze hogy aggódik az ember. Amiatt is, hogy ha baleset éri a gyereket, és esetleg képtelen telefonálni, mi lesz vele.

Ért már olimpiai bajnok futót is baleset, elütötték, pedig fényvisszaverős holmiban futott. Más egy park, ahová nem hajt be autó.

A futás tipikusan az a sport, amiről nem lehet előre megígérni, mikor szólok haza, hogy végeztem, hazafelé tartok.

Az év többi részében is aggódunk! Ez a szülőséggel jár. Remélem és kívánom, hogy Te is legyél szülő egyszer, jó szülő, és akkor majd megérted. Nem benned nem bíznak a szüleid, hanem a körülményekhez bizalmatlanok. Nem ugyan az!

Az én legidősebb gyerekem pl. külföldön dolgozik. Nem beszélünk minden nap, de nekem eléh ha látom a neve mellett a zöld jelzést, hogy egyáltalán fent van a net-en. Akkor már tudom, hogy nincs gond. Aztán majd rámír ha akar. Tehát nem "zaklatom" naponta, de igen is aggódok érte, ha nem is ülök örökké a gép előtt a zöld jelzésre várva :)

De , egyszer mondtam neki és azt mondta, hogy " hát igen , de az ottani sportpark valószínűleg biztonságos is "

Hmm, oké . . . ez önnyugtatásnak jó, hátha a szülővárosunkban is működni fog :D

Oké, látom minden szülő egyformán érez, de akkor sem értem mit csinálnak/csináltok az év többi részében, amikor nem is vagyok az orruk előtt ?

Vagy ez a " nem tudom, nem fáj " kategória ?

A sportpartner jó ötlet volt , én is erre gondoltam. Plusz fokozatosan fogom beiktatni a dolgot, így talán könnyebben hozzászoknak.

Szerintem érdemes lenne nem olyan sötétben, este fele, mondjuk 20:00 óra körül edzeni menni, az még nem vész. Illetve érdemes beszerezni önvédelemre spray-t, biztos, ami biztos alapon. Nem olyan nagy tárgy, hogy ne tudd valahogy magaddal vinni.

Az aggódás éjjel és nappal ott van a szülők szívében, mindegy hol vagy és mit csinálsz. :)

Átszoknék a napközbeni edzésre.

A szüleid sem idegeskednek (hozzáteszem, nagyonis igazuk van!), és Neked sem lesz bajod, semmilyen értelemben.

21 éves lány vagyok és egyetemen vagyok egy másik városban tanév közben. Rászoktam arra, hogy hetente 3x-4x késő este/éjjel edzek kint, a sportparkban, és ezt itthon még nem csináltam, mert hétvégékre jöttem csak haza.

Viszont most egész nyáron itthon vagyok és tudom, hogy szükségem van erre a mozgásra, ráadásul szeretek is éjszaka kint lenni, mozogni, stb.

Apámék halálra aggódják magukat az ilyesmin, azt hiszem folyton az fog menni , hogy " nem aludtunk egész éjjel ameddig haza nem jöttél " és hasonlók.

Hogyan tudnám megoldani ezt a helyzetet szerintetek ? Ha vannak szülők is, akkor kérem válaszoljanak főképpen :D