Szerintetek megfelelő viselkedés ez egy 14 éves fiúnak? (beszélgetés)
Egyetlen igazán segítő vagy a helyzetet továbbvivő mondatot találtam a hozzászólások között:
"Mielőbb szakembert is bevonnék a helyetekben."
A többi nagyrészt kioktatás és ítélkezés.
Keressetek egy jó gyermekpszichológus-családterapeutát, ő segít feldolgozni a fiúnak a válást, az új kapcsolatokat, kiderítheti, miért kerüli a kortársait, de nektek is tanácsokat tud adni, hogyan kezeljétek a helyzetet.
Sok sikert kívánok!
Nagyjából végig olvastam,és kb. annyit tudok mondani,hogy nem semmi....
Kezdjük ott hogy a stílusodból igencsak azt veszem észre,hogy jóval fiatalabb vagy a kedves apukánál!
Hiába tagadod,iszonyat féltékenység van benned,és ebből fakadóan lehet hogy csak te látod ennyire durvának a gyermek viselkedését.
Az,hogy az édesanyát elhordod mindennek,az egy megszokott dolog,az újoncok a régit mindig ribizlinek festik le...
Én nem mondok okosat,mert nem látom,hogy valójában mit csinál a csemete,viszont azt tanácsolom,hogy vonulj el és csinálj egy kis önvizsgálatot.Ugyanis a te viselkedésed is szomorú!
szerintem sem normalis, ahogy a parod 14 eves fia az apjahoz viszonyul. valoszinuleg valamilyen felelem vagy bizonyitasi kenyszer van mogotte. a paroddal kellene beszelned, jozan esszel gondolhatna o is, hogy 4 evesen meg rendben van az ilyen viselkedes, 14 evesen mar nem. de talan o tudja az okat
annyira nem paraznek a helyedben ezen, hamarosan biztos jobban fogjak erdekelni a csajok, az uj suli, uj baratok stb., mint az apja :D
Látod, pont ezért te neki se állj, mert egyrészt rosszat gondolsz bele, másrészt őt gondolom nem így neveltétek, ezért most már furának tartaná.
Én olyan családból jövök,ahol normális volt, hogy ha kiszaladsz a zuhiból meztelenül a fehérneműs fiókig, "ki nem szarja le", vagy hogy egymás arcât nézzük beszéd közben nem a nemi szervét, legyen a másik ruhában vagy anélkül. Nem tudom elmagyarázni, hogy milyen az, amikor ez természetes, olyannak, akinek nem természetes. Neked nem az.
A fals prűdség is pont ebből az elfojtásból jön,aztán az ilyenek lógnak mindig a pornón, mert a természetes nudizást nem értik, mert nekik már az is perverz. Most nem rád értem, hanem általánosságban.
Nem ez a témája a topiknak, de ha már leírtad, válaszolok.
És nekem nincs testképzavarom, nincs bulimiám, anorexiám, rendben vagyok a testemmel, arra gondoltam, hogy azèrt, mert így nőttem fel, tisztelem a testemet. Szerintem a gyerekeimnek se lesz, pont mert mi így állunk hozzá. Sőt, nagyon is tudják, hogy hogy kell viselkedni házon kívül és gyanítom, hogy a legtöbb családban ez így van.
Az én fiam 14 évesen attól is ki volt akadva, hogy az apja megsimogatja a fejét, meg nem fogta volna a kezét, és a mosdóba sem ment volna utána.
Ez a gyerek valamitől nagyon fél, gondolom. Ha igazán érezné, hogy minden ok, minden rendben van körülötte, akkor szerintem nem csinálná ezeket. Nem írom le, hogy ez nem normális, mert ugye valakinek az is az, ha a 10 éves gyerekét szoptatja, de ettől még az gondolom, hogy nem az :(. Én elvinném egy nevelési tanácsadóhoz, jó hatással lehetne rá. Egy gyerek sokszor, főleg ha ennyire fél valamitől egy idegen embernek sokkal előbb mondja el a problémáit, mint a "családnak...
Vagy azért mert hellyel közzel 12 éves kora óta csajozik és inkább fogja az aktuális barátnője kezét mint az apjáét. Nekem sem úgy fogja a kezem, hanem mint írtam, belémkarol, mert szerintem ő már érzi a különbséget ezekben a gesztusokban, és nekem ezért fura, ha egy másik hasonló korú még fogja az apja kezét.
Az nem fura, hogy sok időt tölt egy ilyen korú gyerek az apjával mert sok mondanivaló, sok megbeszélni való van ilyenkor még. Persze, nem minden gyerek akar is komunikálni, de ha már igénye van rá, az pozitív.
Hát nem tudom, nem olvastam vissza, csak a kezdő hszre reagálok, 15 éves a fiam, nem szokta fogni a férjem kezét (14 évesen se tette), nem megy utána a vécére. Pedig nálunk senki se szégyenlős, ha egymás között vagyunk, mindenki mindenkit lát rendszeresen ruha nélkül, egy család vagyunk, gondolom, normális.
Nagyon sok közös dolgot csinál az apjával de eközben nem szokott bújni hozzá és utcán nem fogja a kezét. Az enyémet szokta most is és reggel megpuszil, megölel, napközben is sokszor, egyrészt mert ezt látta, ebben nőtt fel, utcán is megteszi és mások előtt is, az anyja vagyok, még szép. Apjával nem ilyen, legalâbbis nem menne kézen fogva, velem igen, de ez ilyen belekarolás inkább. Ha valamit nézünk a tévében, a lányok lógnak a férjemen, a fiamnak eszébe se jutna. Úgyhogy nem tudom, hogy mi a kérdés? Baj, hogy időt tölt az a gyerek az apjával? Nem, nem baj, sőt. Furának tartom-e, hogy kézenfogva megy vele az utcán? Igen,14 éves gyereknél furának tartom. Ha az anyjával ilyen, azt nem tartom furának.
Viszont nem art belegondolni magunkat a kamasz helyebe.
Marhara nem orulnek, ha tizeneveskent az apam szamomra idegen novel - akihez semmi kozom nincsen, a masodik ifjukorat elne.
Ez teljesen normalis erzes, sajnos nem eppen pozitiv, de osztonos.
Rajta csattan az ostor, es a problemat a felnotteknek kellene okosan megoldani, amire nem kepesek, pedig nekik van valasztasi lehetoseguk, a gyereknek meg nincs.
A felnottek nehe olyan okosnak gondoljak magukat, csak eppen hulyen viselkednek.
Persze ilyenkor jon a szoveg, hogy nekik joguk van ecetera-ecetera.
Szerintem teljesen normális emberi érzés a féltékenység.Ugyanúgy tőled,mint a fiutol,hogy osztozni kell az apukajan.
Pár év és ez megvaltozik amint elkezd majd barátnőzni,meg haverokkal lógni.
Addig meg fogadd el,ilyen a kapcsolatuk,biztos vagyok benne, hogy a párod ettől nem szeret kevésbé,mert a fiával ilyen a kapcsolatuk.
A gyerekvállásotokhoz viszont semmi köze,mármint neki ebbe nehogy legyen már beleszolasa,majd feldolgozza előbb utóbb.
Szerintem kár a fórumindítót ekéznetek. Érdekes, ilyenkor hirtelen mindenki át tud menni önjelölt gyermekpszichológusba.
Kíváncsi vagyok, saját életében ha ilyen lenne, akkor is ilyen "megértő" lenne-e itt a többség.
A kérdés pedig az volt, hogy normális viselkedés-e.
Nem, baromira nem normális.
A kérdés az, hogy akar-e a fórumindító ebbe energiát fektetni. De hogy nem normális, az biztos.
Mindent megadtal?
Halvany fogalmad sincs arrol, hogy mit jelent osszehazasodni, otthont teremteni, gyermeket varni, megsulni, gondoskodni rola evekig.
A fiunak hianyzik az apja, szamara nagyon fontos a testi kontaktus. O nehezebben valik le erzelmileg az apjarol, hianyzik neki az apakep, az apa jelenlete.
tenyleg jobban jarnal, ha gyerektelen ferfival kezdenel.
Rosszul fogja viselni a kisgyermek jovetelet, ami teljesen ertheto.
Itt neked kellene visszafogni magadat.
Az anyat meg jobb volna, ha nem minositened, ahhoz semmi kozod.
Szia.
Nem ertem mi a problema azzal hogy fogja a te kezed es a fia kezet is. Magadat a gyerek szintjére viszed le.hasonlitod magad. Ne haragudj de valamennyire meg ha nem is ismered el.feltekeny vagy hogy nem csak veled foglalkozik a párod. Es ezt a gyerek is érzi szerintem. Es cikinek erzed ha a te kezed is meg a fia keze is a párod kezében van? Nekem ez fura. Engem apum a mai napig ölelget, sot én is ot! pedig 30 mar elmultam.D de senki nem akad ki rajta.a mi csaladunkban ez a szeretet összetartozás egyik kifejezése. Viszont mig uncsitesomek puszilkoznak addig én tesomeknak soha puszit nem adnék. Ezzel csak azt mondom hogy családja válogatja mi normalis es mi nem.
Masreszt aggasztó a gyerek viselkedése is de nem gondoltal bele egyaltalan mi áll a háttérben. A válás borzasztóan megviseli a gyerekeket.barmi bizonytalanság éri azt rosszul viselik. Azert nem baratkozik meg nincsenek barátai mert a szulei elcsesztek szegeny bizalmat, lehet az önbizalmat is. Inkabb nem baratkozik Nehogy seruljon vagy elutasitsak.
Az elvalt szulok gyerekei nehezen tudják feldolgozni ezt.ugy erzik hogy nem kellenek.legeosszabb esetben sajat magukat hibáztatják azert mert apa/anya elköltözött.
Szegeny gyerek.sajnalom. Belole egy sérült felnott lesz ha nem kezdenek a szulei beszelni vele.de a legjobb lenne szakemberre bízni.
Szerintem azert csung az apjan mert fel hogy elveszti. Es nem tudja máshogy kifejezni magat.
Pszichológiai előadásokon mesélték hogy az egyik kislány tepkedte a hajat folyamatosan amikor a szulei váltak. Hat az is szornyu lehetett.csomokban hianyzott a haja.igy büntette magat a kislány mer ugyerezte o tehet arrol hogy apa elköltözik. Itt a kisfiú valszeg magában orlodik. Es eleg bonyolult csaladi háttérrel rendelkezik.
Mielőbb szakembert is bevonnek a helyetekben.
Persze lehet későn ero tipus is egyben es az is bekavar az osszkepbe.
Szia!
Gondolj csak bele milyen érzelmi hullámvasúton ment át ez a fiú az elmúlt években! A legérzékenyebb időszakában, mikor a saját érzelmeivel sincs még tisztában.
Nem tudjuk, mennyi idős volt akkor, mikor a szülei elváltak. Mennyire volt ez a válás viharos és mennyire figyeltek oda arra, hogy a gyermek ezt hogyan éli meg? Kapott-e magyarázatot, elbeszélgettek-e vele arról, hogy mi is történik?
Van ugye egy idősebb féltestvére az anyja első házasságából. Az anyjának második gyermeke. Ez is bizonytalanságot szülhet benne az anyja szeretetével kapcsolatban. Az apjának viszont ő az elsőszülött gyermeke, ezért annak a szeretetében bízik.
Azt, hogy ennyire nyíltan mutatja ki a szeretetét, ragaszkodását az apjához, lehet annak az oka, hogy nem is látott korábban mintákat erre.
Erről, a válásról sokat kéne beszélgetni vele az apjának. Biztosítani őt arról, hogy a válás ellenére nem szűnt meg őt szeretni.
Szerintem a fiú érzelmi fejlődését igencsak hazavágták a szülők.
"mászik rá" ... :O
Nehéz elképzelni.
De a kézfogásra pl nem adtál magyarázatot.
Hogy kinek a kezét nem kellene fognia.
Na mindegy.
Már leírtam egy párszor, nincs miért rivalizalnom a gyerkőccel... Nem is teszem ezt.. Meg miért is akarnám semmissé tenni? Ilyet szerintem senki sem akar.. Ez butaság..
Nem az a probléma, hanem az, hogy folyamatosan az apján csüng, enni sem hagyja, meg igazából semmit sem, ahová megy követi es mindig mászik rá.. Van aki szerint ez normális szerintem sajnos nem az, csak egy bizonyos szintig.. A páromat is sokszor zavarja, hogy meg mozdulni sem tud sokszor tőle..
"A párom meg fogja mindkettőnk kezét, ezt nagyon nehezen viselem, mintha nem is a menyasszonya, hanem a másik gyermeke lennék.."
Az a probléma, hogy a te kezedet is fogja, vagy hogy a gyerekét is?
Véleményem szerint mindkettőnek örülni kellene, nem is magyarázom, hogy miért.
Úgy tűnik, mintha egy apa gyerekével kényszerülnél rivalizálni.
Igen, abban a gyerekben ott van a férfi elmúlt 14 éve, annak minden örömével együtt, azt nem lehet semmissé tenni, és neked ezt el kell fogadni, ha ezt a férfit szeretnéd párodul.
Nem jósolok, nem kívánok, nem találgatok, csak előrevetítek egy eshetőséget, amit már nem egyszer láttam.
Sokszor hallgattam már végig nők monológját arról, hogy a pasi gyereke nem normális, mert csüng az apján, ezt a pasinak is rendszeresen megemlítette. Ennek az eredménye az lett, hogy a pasi elhagyta, azaz a gyerekét "választotta". Ritka az a szülő, aki elfogadja, ha a gyerekét bántják. Még akkor sem, ha esetleg igaza van a bántónak.
Értem mit írsz. szerinted minden rendben van, mert szeretnek és szeretsz, de a gyereket valamiért nem annyira szereted annak ellenére, hogy azt írod szeret veled lenni. Ezt mindenki érzi és tudja, és jellemzően egyens út a kapcsolat megromlásához.
Értem, természetes.
Nem is lehet ennyi írásból, írásban megismerni a valós helyzetet.
Szerintem nagyon számítanak az apróságok, amiket még holnap estig is kérdezhetnének tőled azok, akik ténylegesen segíteni próbálnak.
Egyébként szerény meglátásom szerint egy 14 éves kiskamasz a korabeliek társaságát keresi. Persze ez nem zárja ki azt, hogy a szülei is fontosak.
Gondolom hontalan a lelke.
Na, akkor fussunk neki még egyszer!
Ki él a fórumokon? Ki indított fórumot? Ki mondta, hogy valaki itt éli ki a rosszindulatát?
Nézd, én csak leírtam a véleményemet. Sajnálom, hogy nem azt írtam, amit szerettél volna olvasni. Nem tehetem! Nem fogom azt írni egy 14 éves kis srácra, hogy nem normális, főleg azért nem, hogy téged nyugtassalak. A hozzászólásaidból számomra süt a féltékenység. Esküvő ide vagy oda, szeretet ide vagy oda, minden normális ember a gyerekét választja. Igen, egy idegen nővel szembe, mert a pasid gyereke a pasinak nem idegen, hiszen a gyereke, de te, csak egy idegen nő vagy, semmi kapocs nincs köztetek, még egy gyerek sem.
Remélem érthető amit írok. És azt is remélem, hogy nem nehéz felfogni, hogy nem bólogathat mindenki neked.
Ne váaszolj! Csak gondold át, és tégy úgy, ahogy te jónak látod.
Egyébként, ha nem érdekel olyan vélemény, ami a te elképzeléseddel ellentétes esetleg, vagy más szemszögből közelíti meg a témát, akkor minek is írsz ki fórumot?
Ezt sosem fogom megérteni....
Támadásnak veszed az őszinte meglátást kívülálló személyektől.
Pedig ha picit magadba néznél, lehet könnyebb lenne.
További ajánlott fórumok:
- Kisgyerek viselkedésére a tablet hatása
- Hogyan viszonyuljak párom gyerekes viselkedéséhez?
- Ez normális viselkedés?
- Barátom belépett egy pártba, most már képviselőjelölt. Amióta politizál, sokat változott a viselkedése. Mit tegyek?
- Lehet, sok kérdés volt már ezzel kapcsolatban, de szeretném tudni, szerintetek megfelelően (mennyiség, minőség) ettem-e ma?
- Ti mit mondanátok neki a helyembe? Szerintetek normális ez a viselkedés a részéről?