Szerintetek hogyan viszonyuljak anyám új élettársához, ha be akarja mutatni? (beszélgetés)

A kérdező nem az anyuka, hanem a lánya, és ő kérdezi, mit-hogyan kellene az első találkozást megejteni, hogy ne legyen béna az egész.

Az anyjának nem kell semmi ötlet, tanács, hiszen már (ha olvastad) együtt is élnek az új párjával. :)

Jó hát másodszor megy férjhez az anyuka, felnevelt egy gyereket, csak el tudja dönteni, hogy milyen vacsorát tart. Egyébként sem ez a gyerek első találkozója a férfival.

Nehogy a gyerek adjon már (innen jött) ötleteket az anyjának.

Érdekes gondolkodás!

Az ő élete, az ő döntése!

Légy tisztelettudó és ne legyél tolakodó! Legfőképpen ne játszd el hogy az anyukád anyja vagy és akkor semmi gond nem lesz!

Ha együtt laktok, egy lakásban anyuddal, kicsit feszkós, de ott is lehetne kezdeni egy közös vacsorával. És asztal mellett könnyebb a beszélgetés. Ha külön laktok, akkor meghívni őket egy könnyű vacsorára, és úgy elbeszélgetni.

A közös étkezés biztosítja, hogy ne kelljen keresni a témát, mégis egy kicsit közelebbről is meg lehet nézni a másikat oda-vissza. Mert ő legalább annyira feszkóban lesz, mint ti.

Nem kell oda többfogásos terülj-asztalkám, csak egytálétel, + valami apró süti, az már inkább csak dísz lesz.

Közben lehet, munkahelyről, ha nyugdíjas, akkor napi elfoglaltságról, a szakmájáról, családja, unokák, stb. hálás téma!!

Csak természetesen. Anyukád biztosan mesélt már rólad/rólatok neki. Légy barátságos, nyitott, érdeklődő (nem a bántó részletességig). Nem kell átmenni faggatózásba.

De lehet teljesen semleges témákról is társalogni. Kánikula, felmelegedés, ő hogyan viseli, mit tesz?