Szerető lettem. Mit tegyek? (beszélgetés)

Nem gondolom, hogy nekik ez nagyobb szerelem lenne, mint egy másik normál pár esetében, akik több tíz évet együtt élnek le.

Náluk is vannak a szürke hétköznapok ilyen hosszú idő alatt.

Igen, mindig azt gondolom, hogy akik nem jól választanak, azoknak sok-sok szürke hétköznapjuk van, de vannak kivételek;)

Tudom, hogy a másik oldalról nézve állati nehéz elképzelni, hogy van, akinek ez jó és elég.

Persze nem az általad említett nőre gondolok, bár úgy tűnik, hogy beletörődött a helyzetébe.

Ha azt vesszük (ismét egy hülye kérdés) nem nagyszerűbb dolog ennyire őrülten szeretni, mint szép lassan belesodródni a szürke hétköznapokba? Mert akárhogy is van (biztos vannak kivételek), de sokaknak elszürkül a házassága.

Szerintem a szeretősdi addig jó, amíg nincsenek érzelmek / egyik fél sem akar többet. Ha megjelennek, akkor valaki, többnyire a szerető sérül.

Nem ismerjük a pasit. Én is azt gondolom, hogy ha én szeretek igazán egy férfit, akkor nincs az a kötöttség, ami bárki más mellett tart. Gyerekek? Lehet szépen válni, lehet őket közösen nevelni és akkor nem sérülnek, sőt még kapnak is. Közös ingtalan, hitel? El lehet adni, szét lehet osztani a pénzt, lehet új, két kisebb ingatlanba tenni a pénzt. De. Több olyan esetet is tudok (hármat), ahol valóban szerelmes volt a valóságban vagy akár csak képzeletben hűtlen fél a harmadikba, mégis a családja mellett maradt. A gyerekekre hivatkoztak többnyire, meg közös ingatlanra egy esetben. Két nő volt és egy férfi. Mindegyiket megviselte az eset.

Szóval szerintem a Te döntésed. Ha jó így Neked, akkor csináld tovább, de akkor ne engedd közel magadhoz az olyan periódusaiban sem. Vagy adsz neki ultimátumot, hogy ez Neked így tovább nem oké. Itt van egy kis esély, hogy mégis Veled marad, de valószínűleg nem sok, még akkor sem, ha szeret, a legtöbb ember fél a változástól és inkább marad a már ismert, biztos, kicsi fosban, minthogy kockáztassa egy bizonytalan jóétrt, hogy esetleg nagy kakába kerüljön.

Ja!

Akkor mindent értek!😁

Te mi vagy?

Nő vagy férfi?

Én ismerek egy nőt, aki örök életében egyetlen pasinak volt a szeretője.

Szegény!

Egy nagyon szép és csinos lány volt és az is maradt.

Sajnos a szeretője nem akart gyereket, mert neki pont elég annyi, amennyi született a feleségétől, így szegény ismerősöm sosem szült. Megbánta, de már nincs mit tenni.

Már 30 éve szerető. Sokáig várta, hogy elváljon miatta a pasi, de mindig volt kifogás, hogy most épp miért nem jó. Még kicsik a gyerekek, még van hitel és azt közösen kell kifizetni, stb...

Nem tudom, hogy miért volt ez jó neki...

Egyedül járt nyaralni, szórakozni, és még hűséges is...

Én pedig azt gondolom, hogy van akit nem csalnak meg.

Aki azt írja, hogy soha nem gondoltam volna, annak el kellene magán gondolkodni.

Vajon, milyen társ ő?

Érdekes annyira a társának, hogy minden percét vele akarja tölteni? Szoktak és tudnak beszélgetni? Viszonozza azt, amit neki nyújt a másik?

Mint valami drog. Először nagyon jó, de aztán tönkretesz.

Az nem a te dolgod, hogy a pasinak baj van a házasságával, és az sem, hogy ő ezt belátja-e. Az sem a te dolgod, hogy kapuzárási pánikja van. Ezt nem neked kell megoldanod. Nem is tudod megoldani. És ezzel takarózni is rossz. Csak a saját lelkiismeret furdalásodat próbálod elhallgattatni vele. Erős vagy! Ki tudsz szállni, mielőtt mégjobban sérülsz. Össze tudod szedni magad egyedül, mindenféle gerinctelen pasi nélkül.

Ha netán FI unja meg előbb a játékot, akkor a feleségnek lesz szar, ha visszakap egy savanyú pasit?

Meg mi van akkor, ha jelenleg a feleség is a lehető legtöbbet kapja, kvázi repül a boldogságtól?

Bocsi, csak most vettem észre a kommented.

Arra céloztam, azért nem veszélyeztetett kategória, mert (legalábbis a te elképzelésed, megérzésed szerint) nem fogja elhappolni tőled egy bestia. Vagy több bestia. Amúgy sokan gondolták vagy gondolják ezt így. Egyébként a szeretői sztorik legtöbbje úgy kezdődik: "Soha nem gondoltam volna magamról, hogy...) Ami rendjén is van, mert amikor belemész egy új kapcsolatba, vagy házasságba, soha nem gondolsz arra, hogy jöhet majd vihar.

Általában én sem vagyok híve annak, hogy leszóljuk a FI-t. De szerintem most ezen a helyzeten nem nagyon kell szépíteni. Megteszi ezt a pasi bőven. Az ő szerepe mézes-mázosan tálalni egy sz@r helyzetet, hogy a FI ne érezze annyira rosszul magát. Valamint elég nehéz tisztelettel bánni egy olyan személlyel, aki magát sem becsüli semmire. Pedig ez elsősorban az ő dolga lenne.

Amúgy én nem ítélkezem a szeretősdin. Mármint elég erkölcstelen, de ez a résztvevők dolga. Viszont nem tudok tapsikolni annak, ha valaki nem csak lemegy kutyába, de szenved is tőle, és nyavalyog miatta. Legyen a FI a pasi szeretője, áldásom rájuk. De akkor tudja, hogy meddig tart a szerepe, és ne álmodozzon itt hősszerelmes paliról.

Persze, hogy három ember kell hozzá. Viszont jelen esetben a háromból csak egy érzi rosszul magát a szituációban. És ez az egy ember elég is lenne, hogy vége legyen a dolognak.

Mielőtt félre értenétek, nem védek senkit, csak reálisan , kívülállóként beszélgetek! Aljas dolog a félrelépés,amivel a félre lépő szembe köpi a házasságát, nem tiszteli a feleségét, de a szeretőt sem.

Viszont az, hogy szapuljunk ezért bárkit is, az sem szép dolog! Nem kell lenézni a szeretőt azért, mert esetleg egy olyan útra lépett, ami kedvező volt éppen számára! Emberek vagyunk!

Ha ilyen ér bennünket, akkor a kapcsolatban az őszinte, nyílt kommunikáció nem működik, ha ez nem működik, semmi sem működik! Szerintem!