Szembe menni a korszellemmel, avagy sem?

A téma egy családi beszélgetés kapcsán merült fel. A nagymama kifejezte nemtetszését lányának azzal kapcsolatban, hogy unokái "lövöldözős játékot" játszanak. A válasz: Mit tehetnék a korszellem ellen?!

Sokszor felmerül a kérdés, a mai gyerekek mennyi időt töltenek a friss levegőn, mikor másztak fára utoljára (ha másztak egyáltalán), mikor beszéltek személyesen a barátaikkal?

Akkor szörnyülködtem el igazán, amikor a Youtube-on egy 9-10 év körüli kislány által feltöltött videókra bukkantam. Miniszoknyában illegeti magát a webkamera előtt, énekel, táncol, smink- és divat tippeket ad... stb. Neki talán ez bohóckodás, azt hiszi menő, mert fenn van a világhálón, de közben fogalma sincs, valójában mekkora veszélynek teszi ki magát.

Egyből felmerült bennem a kérdés: Hol vannak ilyenkor a szülők?

Feltételezem nem tudják, mit csinál a gyerek, mert ezt nem engednék neki. Egyre fiatalabb gyerekeket látok mobiltelefonnal a kezükben szaladgálni. 12-13 évesen már saját laptopot, vagy tabletet kapnak, közös játék, fogócskázás, focizás helyett le sem teszik a kezükből a PSP-t. Ha valóban ez a korszellem, hát szerintem nagyon rossz irányba halad. Sok játékban le kell ölni mindenkit aki az utadba kerül, így nyerhetsz.

Ezek a gyerekek teljesen elveszítik a kapcsolatot a valósággal, helytelen értékrend alakul ki bennük, könnyen agresszívvá válhatnak.

Nem zárhatjuk ki teljesen ezeket a dolgokat, hiszen részei a mindennapjainknak. Azonban határokat kell(ene) felállítanunk a gyerekek elé. Úgy gondolom, a gyerekszobában nincs helye TV-nek, sem számítógépnek. Mindig tudnunk kell(ene), mit néz a gyerek, vagy éppen mivel játszik.

Néha fárasztóbb leülni a gyerekkel játszani, mint leültetni a tévé elé. Nagyon nehéz azt mondani, hogy nem kapsz mobiltelefont, mert még fiatal vagy hozzá, ha az osztálytársai felének már van. Nem egyszerű a fél szemünket folyton rajta tartani, hogy éppen mit böngész a neten. Hogyan tiltsuk meg, hogy agresszív játékokat játsszon, amikor épp az a menő?!

Az adott pillanatban könnyebb engedni, és népszerűnek lenni a csemeténk szemében, de hosszú távon mi éri meg jobban?