Szégyenlem (beszélgetés)
Szerintem jó, hogy meglátogatod anyukádat, és 1-2 dologban segítesz is neki.
Viszont sajnos nem tudsz, és nem is szabad mindent megcsinálni helyette. Ha jól értem, el tudja látni magát.
Sajnos anyukád ilyen, el kell fogadjad, és hagynod kell, hogy úgy élje az életét, ahogy szeretné. Ha ő a "koszban" érzi jól magát, akkor abban. Neked is megvan a saját életed.
Én azért megbeszélném vele a problémát, és keresni kell valami megoldást.
Generációról generációra nagyobbnak kell lenni az igényeknek.Ez csak úgy lehet,ha nagyobb a tudás-technológia-társadalmi elvárások-intelligencia-stb.
Ha nem haladnánk,még mindig a középkorban lennénk.
Elég jó példa ez a tisztaság probléma.
A dédihez,aki már régen meghalt nem szerettem menni,mert még egy tiszta pohara sem volt.
Pedig anyósom azt mondta,hogy pedáns volt fiatal korában.Anyósomról én biztosan tudom,hogy nagyon tiszta asszony "volt". Viszont a múltkor rászóltam,hogy pecsétes a nadrágja,hogy vehette így fel!Piszkos az asztalterítő,a gáztűzhely,stb.
Pedig nem ilyen volt.És még most is megtudja csinálni.Más már az értékrendje.Amikor kellett megcsinált mindent,a gyerekeket tisztességben felnevelte.Megmutatta nekik,mi a rend,tisztaság.Elege lett,pihen.Néha elmegyünk,segítünk,akkor örül,de utána megint minden bepókhálósodik,porosodik.Én tudom,hogy én sem leszek különb.Annyira biztos nem hagyom el magam,mint az előttem lévő generáció,de hogy a gyerekemnek az is sok lesz,az biztos.
Hiszen erre neveltem,tanítottam!
Ez anyukád élete, ha jól vezsem ki, amennire időd engedi segítesz is neki, de rendet rakni, élni helyette nem tudsz, és nem is kell.
Én mégegyszer leülnék vele erről a témáról bezsélni,átbeszélni vele mi az, ami nehézséget okoz, miben kell segítség stb., de helyette nem oldhatod meg ezt.
Húzz egy határt a te problémáid, és az Ő problémái közé.
67 éves leszek nemsokára, és úgy gondolom, hogy rend- és tisztaságmániás vagyok. Mindig pakolok, valahol mindig felmosok, feltörlöm a parkettet, stb. A szemem (szemüvegem) ezek szerint jó.- Lehet, hogy annak, akinek a lakása koszos, az öreg, nem lát jól, meg belefáradt az egész életbe, vagy csak szereti a rendetlenséget.(van ilyen is!).
Az én szüleim rég meghaltak, de főleg Anyuka szerette a tisztaságot, apuka meg rendet rakott mindig maga után, mindent megigazított, hogy csinos legyen. Tehát én szerencsés vagyok...A férjemmel szoktam harcolni a rend miatt. -
Rossz helyzet, amit leírtok, de már nem lehet az öreg szülőt megváltoztatni, és ha nem kéri a segítséget, akkor nem kell segíteni. Persze, a koszban én sem érezném jól magam, lehet, hogy nem ebédelnék ott egyáltalán, nem fogadnék el ételt, mert nem esik jól, s csak otthon ennék, vagy közlekedés közben (vonaton).
:)
tehát ugyanazt csináljátok:)
Engem Anyu úgy nevelt,hogy jobb legyek,mint ő.
Én a lányom,úgy nevelem,hogy jobb legyen,mint én.
Sajnos a szülőket, testvéreket nem lehet megválogatni!
De megváltoztatni sem!
Fogadd el őket olyanak amilyenek!
Én is hasonló cipőbe járok!
Én ugy nem tudnék élni mint ők, de ha nekik jó hát éljenek űgy!
Én anyukám is jár előszeretettel a templomba takarítani, őt meg a retek eszi meg!
Ő is sértőnek vette annó amikor kitakarítottam!
Így a békesség kedvéért többé nem tettem!
Tudod,én is így voltam anyámmal.Nem volt a szó szoros értelmében kosz,csak mindig találtam volna valamit,amit elpakoltam volna,lemostam volna,letöröltem,vagy kiszellőztettem volna.
Utólag úgy gondolom,már direkt kerestem....
De 5 éve meghalt,és most már úgy takaríthatom a sírját ahogy akarom!
Nekem van egy előnyöm :)
Voltam egy-két tanfolyamon, ahol ilyenekről beszélnek emberekkel...
és nem vagyok közben feszült, frusztrált...
Nagyon jó érzés, még az is, ha rá jösz a hibáidra, illetve arra, hogy ezt mindenkinek magának kell megérezni :)
Néha Én is azon kapom magam, hogy valahogy nem jól gondolkozom...
de hiába adnak tanácsot, nekem kell rájönnöm, hogy hogy csináljam, úgy hogy közben jól érezzem magam :)
Ne vedd magadra nincs értelme...
Ítélkeznek sokan úgy, hogy nem ismerik a másik oldalt...
mindenki mást hisz igaznak...jónak,,,helyesnek...
Ez így van...
Még ki is kérik maguknak, ő az anya, hogy mer így beszélni vele...stb. stb...
nagy tévedésben vagy!
Magának köszönheti mindenki az életét...
Sajnos van ez így!
De te erről nem tehetsz!
Ne hibáztasd magad érte. Mindenki a maga kárán tanul, még ő is.
Nem hiszem, hogy nap mint nap ott kéne lenned nála, hisz önálló életet élsz.
Te éld csak az életed, úgy ahogy neked jól esik.
Érezd jól magad:)
Ő meg oldja meg, ahogy tudja, ha átmész nem kell takarítanod, stb...
Beszélgetsz vele és mész a dolgodra
Esetleg dolgozni ne menjen be helyette?
Azért gyereket csinálni, hogy majd kiszolgáljon :PP
Át érzem a gondod!!!!
Nálam is hasonló a helyzet.Csak náluk az van hogy idősek takarítanak de már nem megy úgy a dolog....
De amiről tehetnek az a sok légy.Faluban laknak ehhez mérten rengeteg légy van és ők légy csapókkal védekeznek.Mindegy hogy épp eszünk ha meglátnak egy legyet már le is ütik....Egy párszor elment már ez miatt az étvágyam...Undorító!!!!