Itt a jó idő, menjünk skanzenbe!

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre

A 63 hektáron, 1967-ben alapított szentendrei skanzen hazánk legnagyobb szabadtéri múzeuma. Ezen a hatalmas területen autentikusan mutatják be a magyar nyelvterület életét, életvitelét. Rengeteg eredeti és átalakított épület nyújt betekintést, milyen is volt eleink lakáskultúrája, hogyan gazdálkodtak, miként élték mindennapi életüket a 18. század közepétől a 20. század közepéig tartó időszak alatt.

Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, Szenna

A skanzen Somogy vármegyében, a Zselic északi peremén, Kaposvártól nem messze, a település egy feltöltött részén található.

A múzeum 1978-ban nyílt meg, és 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott.

Egyik fő jellegzetessége, az 1785-ben épült népi barokk stílusban épült református templom, aminek a festett kazettás mennyezete van. A templom műemléki védettséget élvez. A skanzen a dél-dunántúli építészet épen maradt talpasházaiból mutat be néhányat, amit a helyi hozzáértő idősek állítottak össze az ideszállított alapokból.

Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg

Az első falumúzeum 1968-ban nyílt Zalaegerszegen, és a Zala folyó holtága mentén terül el. A skanzen origója tulajdonképpen a Hencz -féle vízimalom, e köré építették fel a ma látható településrészt, ami a 19.századi göcseji építészet szerint lett kialakítva, parasztházakkal, templommal, gazdasági épületekkel.

Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szalafő

A Szalafőn található falumúzeum egyik legszebb része a Pityerszer, ahol eredeti helyén sikerült látogathatóvá tenni pl. a kerített házat és a kontyos házat, vagy a terület legősibb háztípusát, a füstösházat.

A füstösház egyetlen, nagy méretű fűthető helyiségből állt, ahol elfért a család összes tagja. Mai szemmel nézve ez volt a konyha, ahol a kemence adta a ház melegét, valamint ezt használták sütésre és főzésre. Nevét onnan kapta, hogy a füst elvezetése nem volt megoldott, a tűzhelyből kiáramló füst, az épület tolóablakain vagy az alsó és felső részen kialakított füstnyílásokon keresztül tudott távozni.

Nemzeti Történeti Emlékpark, Ópusztaszer

Bár Ópusztaszerről sokkal inkább Feszty Árpád: A magyarok bejövetele című csodálatos körképe jut eszünkbe, valójában a mű a Nemzeti Történeti Emlékpark állandó kiállítási műve.

A terület középpontja a Rotunda, ahol maga a Feszty körkép is helyet kapott, de látható itt más körkép is, mely a világ számos részét mutatja be a 19. századból.

Jó néhány külső kiállítás is színesíti a területet, pl. a Szabadtéri néprajzi gyűjtemény, az Erdő és ember kiállítás, a Nomád park, vagy éppen a Vízügyi kiállítás.

De az emlékparkban rendezik meg évről évre a betyártoborzót is, ami a röszkei-szegedi tanyavilág leghíresebb betyárjának, Rózsa Sándornak állít emléket.

Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza

A Nyíregyházán található Sóstói Múzeumfalu 1979-ben, az országban negyedikként nyitotta meg kapuit, ahol Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye népi építészetét mutatják be. Mára az ország második legnagyobb területtel büszkélkedő szabadtéri múzeuma, néprajzi tárgyainak száma meghaladja a 30 000 darabot.

Vasi Múzeumfalu, Szombathely

A Vasi Skanzen 1973-ban kezdte fogadni látogatóit, áttelepített, de eredeti épületekkel hozza vissza az 18-20. századi falu hangulatát. Lakóépületei között megtalálhatóak a nemesi otthonok, a tehetősebb paraszti réteg házai, de a szegényparaszti lakosság életét is bemutatják itt. A skanzen otthont ad számos magyar őshonos háziállatnak, és sikerrel termesztik a népi gyógyításban használatos növényeket is.

Hollókői Falumúzeum , Hollókő

A hollókői Falumúzeum 1964-ben nyílt, és a palóc építészet gyöngyszemét jeleníti meg. Az 1920-as évek lakóháza háromosztatú, alápincézett, nyeregtetős, kontyolt tetejű, deszkamellvédes korláttal rendelkezett, a házak három helyiségből álltak, a pitvar (konyha) a tisztaszoba és az éléskamra. Érdekessége, hogy az éléskamra nemcsak a gabona tárolására volt használva, hanem ez volt az idősek hálóhelye is.

Palotavárosi Skanzen, Székesfehérvár

A székesfehérvári skanzen a fehérvári rácok (szerbek) életét mutatja be. A Palotavárosi skanzen a panelházak tövében megőrzött kis utcában található, itt áll a szerb ortodox templom, mely barokk stílusú, egyhajós, egytornyú építmény.

A városrész az iparosairól volt nevezetes, itt élt a híres Dietrich kalaposdinasztia, melynek műhelyét alkotó felszerelését a város 1986-ban vásárolta meg, hogy aztán az állandó kiállításuk része lehessen.

Bodrogközi Múzeumporta, Cigánd

A Cigándon működő Bodrogközi Múzeumporta célja a bodrogközi népi hagyományok ápolása, tárgyi és szokáskultúrájának a megőrzése. Elődje a Cigándi Falumúzeum, mely a 2000-es évre olyan jelentősen gyarapodott a gyűjteményét tekintve, mely indokolttá tette, hogy a Bodrogköz legjelentősebb múzeumegyüttese alakuljon meg utódként. Az egyik fejlesztés a Sőregi ház, melyben interaktív módon mutatják be az ország legnagyobb néprajzi kiállítását.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Tihany

A balatoni térségben egyetlenként megmaradó Halászcéh háza a tihanyi skanzen igazi kuriózuma. A Tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum a térségben élő emberek életét, életmódját mutatja be az odalátogatóknak.

Mozdonyskanzen, Nagycenk

Számomra a legkedvesebb a nagycenki mozdonyskanzen, ami a Széchenyi Múzeumvasút mellett lett kialakítva. Az itt bemutatott gőzösök, személy-, teher-és rönkszállítók a kisvasutak virágkorát idézik meg.

Láthatóak itt 1000 mm-es, 760 mm -es és 600 mm -es nyomtávolságú mozdonyok, melyek egykor az ipar, és mezőgazdaság fontos szállítóeszközei voltak.

Hadas Látogatóközpont, Mezőkövesd

Matyóföld híres skanzenje, a mezőkövesdi Hadas Látogatóközpont.

A 150-200 éves parasztházak a tájegység mesterségeit mutatják be, ma is ott dolgozó mesteremberekkel. Található a házakban mézeskalács készítő, szövő, tűzzománcos, asztalos, bútorfestő. A kiállítás legszebb része talán a matyó mintatervező Kisjankó Bori háza, ami manapság tájházként várja látogatóit.

Bányászati és Ipari Skanzen, Tatabánya

A tatabányán működő bányászskanzen nemzetközii vonatkozásban is egyedülálló, hiszen a régi bánhidai bányászközösség életét hivatott bemutatni. A kiállításon megtekinthető egy egész bányászüzem a teljes épületegyüttesével, korhű módon felszerelt irodáival, a szabadtéren használatos gépekkel, és számos látogatható bányatérséggel.

A műszaki kiállítás mellett a skanzen leglátogatottabb része az egykori bányatelepeket idéző kolóniaházak, a tisztviselőház és a régi iskola.

Halászati Mini Skanzen, Baja

2011-ben 10 bajai fiatal összefogásának eredményeként nyitott meg a Halászati Mini Skanzen Baján, a Türr István emlékmű mellett. A paticsfalú halászati építményekben a halászatban használatos eszközöket ismerhetik meg az idelátogatók. Látványos szolgafákra akasztva tekinthetők meg a varsák, hálók. A skanzen területére épült két kemence is, melynek használatával a fiatalok a dunai gasztrokultúrába nyerhetnek betekintést.

Ha csak a fentieket látogatod meg sorban, már azzal is egy átfogó képet kaphatsz Magyarország 18-20. századi életéről, de ezeken kívül még számos helyen működnek tájházak, falumúzeumok, szabadtéri kiállítások, amelyeket érdemes felkeresni.