Próbáld ki az életem! (beszélgetés)

Teljesen egyetértek veled!

Talán azt meg kell említenem.aki teheti, tanuljon.Életünk végéig tanulni KELL!Nem másnak,nem a szüleinknek, magunknak.Hogy jobb rálátásunk legyen a világra, és jobban eligazodjunk benne! Hogy ne tudjanak kihasználni,becsapni! És még ezer okból.

Ahoz, hogy tudjuk milyen keveset tudunk! Mert butának maradni szégyen!

Ercsi! Nem vagy egyedül, mi vagyunk a családod. Isten a mi szülőnk.

Tényleg le a kalappal előtted,de sztem a kivételek kb annyian vannak,mint azok akik igazi vidám,kiegyensúlyozott fiatalok.

Egyébként engem is nagyon idegesít mikor sikeres emberek olyan nagyon elégedettek az életükkel.

Én pl nem buliztam ki magam fiatalkoromban,és neked legalább ez megvolt,és gyakorlati dolgokban is ügyes vagy,amit én pl nem mondhatok el magamról.

Meg érdekes,hogy a pszichológia szerint a teljes elhanyagolás és a túlzott elkényeztetés ugyanolyan káros egy gyerekre.Csak a hanyagolás ugye alapvető szükségleteket érint,pl éhezés-fázás.

"Én is voltam 20 éves,és nekem senki ne mondja,hogy az a legszebb kor!"(vmi regényben olvastam.

Én mostanában jutottam el odáig,hogy megbocsátok sokmindent a szüleimnek.Anyagilag megvolt egy normális szint,hanem inkább anyám mindenbe belefolyt,meg kritizált.

Regina,ezzel nagyon egyetértek!:"Minden embernek, és kornak megvan a szépsége, és nehézsége is egyben."

Ez annyira igaz.Mindenkinek megvan a maga keresztje!

Meg ez is:" Amit nem vitathat senki sem, az árakhoz viszonyítva a fizetések a béka feneke alatt vannak. Harc az életbe maradásért, már erről szól a dolog. Pénzt vagy életet!"

Ez így van sajnos!

Gratulalok...de sok ember boldog csaladja csak kivulrol boldog,megsugom,ne irigyeld....nem peldalozom,de lediplomaztam,es mellette 0-24 dolgoztam,volt,h egyszerre 2 helyen.ja,es ismerosok nelkul vettek fel a munkahelyeimre,azert,aki vagyok,pedig a hr-esek szakmajaban igy elhelyezkedni nagyon nehez....

Szerinted az boldog csalad,ha a szulo tarsadalmi rendezvenyeken bemutatja,milyen buszke a gyerekre, milyen nagy a szereetet,es elotte 10 perccel verte el a gyerekeit,hogy bekekultek az utesek helyei????hogy otthon a supzulo a gyerekeit hibaztatja a sajat elromlott elete miatt?ez is egy mai fiatal-az en-tortenetem...kivulrol boldog csalad,belulrol rothad, es bunhodj,mert tovabb akartal tanulni,tobb akartal lenni a szuleidnel....

Hozzatartozik az ifazsaghoz,h. Szuleimnek durva hangulatingadozasai vannak,egyik percben anya imad,stb,lehozna nekem a csillagokat, es mikornem kerem,kiborul,uvoltozik,stb....

Szia! A múlton, mi lett volna ha, nem szabad keseregni visszafordíthatatlan , nem tehetsz ellene semmit.

Tudat alatt kivetíted a családodra és nem érdemlik meg, ha kell vegyél igénybe szakembertől segítséget, feldolgozni a múltad.A kiírás is egy terápia. Nekem egy terápia az is ha elolvasok olyan könyveket, amelyek önéletrajziak, és láthatom , Istenem én merek keseregni. Pl. A Senki fia, a Megsebbzett című könyvek amiket mostanában olvastam, de rengeteg ilyen van.

Nagyon erős vagy!!!

(egyébként én is azt hittem, hogy jóval idősebb nő írta a cikket)

Szia Ercsi86!

Amikor elkezdtem olvasni a cikked, azt hittem egy jóval idősebb nő írta e sorokat :) Mai fiatalok....hiszen bőven Te is az vagy.

Nem vitatom, hogy nehéz volt az életed, és küzdesz, hogy jobbá tedd amit a szülők (vagy egyedül édesanyád) és Te önmagad ellen elkövettél.

Szép, hogy tudtál változtatni, ehhez gratulálok!.... de sajnos nem vagy egyedül, nagyon sok ember ha hiszed, ha nem, sokkal mélyebbről küzdi fel magát, úgy, hogy közben ő nem botlik meg, csak csupán nem akarja a szülei életét követni, vagy jobb szeretni lenni, mint az előtte álló példa volt.

Valahogy olyan érzésem támadt...bezzeg én és a többiek nem.

Gondolok itt a "Megnézem a mai fiatalokat, és elgondolkodom, hogy legtöbbjüknek semmi gondjuk nincs. Tanulnak, ameddig csak lehet, a szülők eltartják őket, megcsinálnak helyettük mindent, és olyan sokára lépnek ki a nagy betűs ÉLETBE."

Hidd el sokuknak van gondjuk, csak nem mindenki meri kimondani, mert ciki / Te legalább kimerted mondani/ de nem egyedi eset.

..ha nem így kezdődött volna, ahogy ,akkor azt mondanám megemelem a kalapom, de nekem az jött le amit már írtam, én vagyok a hős, a többi elkényeztett kis hülye között. Kicsit olyan irigység szaga van, bocsánat ha tévedtem, mindannyian mások vagyunk, más véleménnyel.

Rengeteg tisztességes nagybetűs EMBER jön fel a mély szegénységből, rossz családi körülmények közül.

Tanul, tanult évtizedeket miközben neveli gyermekét esetleg segíti családját, nagyszüleit.

Szép amit teszel, de nem egyedi és nekem az a természetes, ahogy most cselekszel.

Sok sikert, boldogságot kívánok az életedben!