Piriformis szindróma vagy "csak" ülőideg fájdalom? (beszélgetés)
Sziasztok!
Enissa és Veronika, Nektek is köszi a tanácsokat!
Sajnos, ahhoz a neurológushoz, akit ajánlott az orvosom, nem lehet időpontot kérni már az évre :-(, magánrendelésre sem.
Próbálunk keresni egy másikat, de lassan már megszokom inkább, valahogy kibírom.
A gyógytornászt más is javasolta már, ezt is átgondolom, s párnákkal is próbálkozom megkönnyíteni az alvást.
Remélem, hogy csak múló probléma, idegre gyakorolt nyomás, vagy izomfájdalom, s áprilisban majd elmúlik. Azoknak, akiknek ilyesmivel együtt kell élni, nagyon nehéz lehet, sajnálom. :-(
Az aggaszt csak kicsit, bár már egyre kevésbé, hogy már akkor elkezdődött, amikor még alig látszódott Pocak, amikor csak 10-12 dkg volt a kis Csillag. Más az, amikor 6-7 hónaposan tényleg a súly miatt vannak fájdalmak. Sebaj, van ennél biztosan sokkal rosszabb is, legalább megedződöm kicsit.
Minden jót Nektek, ha még bármi eszetekbe jut, írjátok nyugodtan, időközönként benézek s válaszolok.
Nagyon köszönöm!!!
Heló!
Lehet hogy csak izomprobléma! Tudom hihetetlenül hangzik de lehet. Nekem volt ilyen - igaz nem áldott állapotban de ez nem változtat. Gondold el, megváltozott az egész statikád! Máshol van a súlypontod, stb... Konzultálj gyógytornásszal (mindenképp, mielőtt bármit kezdesz mozogni) és óvatosan nyújtani próbáld! A másik a masszázs. Kismamának masszázs? Igen miért ne? Oldalra fekszel, és finom masszázst kapsz a "piriformis"-ra egy jó masszőrtől. Ez előtt is beszélj dokival!
Semmit ne csinálj orvosi beleegyezés nélkül!
Jobbulást!
esetleg megpróbálhatod a szoptatós párnát alváshoz, pihenéshez. Lehet, ha ráhelyezed a lábad jobb lesz a gerincednek.
Köszönöm szépen a hozzászólásokat, mindet!
A lukas párnát jó ötletnek tartom, már megfordult a fejemben, így legalább ülésnél tehermentesítek, hátha jobb lesz az éjszaka is tőle.
Egyelőre kenegetni nem merem, de kipróbáltam tegnap este a hideg-meleg víz váltogatását zuhanyozáskor a combomra.
Nem zárkózom el a betegségek lelki hátterének kutatásától, de nem gondolom, hogy erről lenne szó. Félek kicsit, leginkább attól, hogy minden rendben van-e a babával, szerintem ezzel a legtöbb kismama így van. Szerintem nincs más a háttérben.
Enissa-nak köszönöm, hogy megosztotta a családi tapasztalatot is, örülök, hogy semmi gond nem volt a szülésnél, s ez engem is kicsit megnyugtat.
Szép napot mindenkinek, s nyugodtan írjatok, ha eszetekbe jut valami, semmilyen kommentáron nem sértődöm meg, bármi segíthet, akár pozitív, akár negatív!
Elnézést, ha a gondolkozásodtól nagyon távol áll, amivel előhozakodok. Jacques Martel Lelki eredetű betegségek lexikona c. kiadványból idézek:
„TERHESSÉG - TERHESSÉGI PROBLÉMÁK (lásd még: SZÜLÉS, VÉR - CUKORBETEGSÉG)
Bár a terhesség alapjában véve gazdagító és vidám dolog, félelmetes is tud lenni a számtalan gond, kétség, félelem és aggodalom miatt, amelyeket főleg az első terhességénél él meg az ember. Ezek a rejtett érzések megtalálják a kifejeződési formáikat, ha én, leendő anyaként nem tudok azoknak verbálisan hangot adni. Néha a megoldásra váró kihívások olyan nehéznek tűnnek az én teherbírásomhoz képest, hogy tudat alatt elutasíthatom a gyermeket. Íme, egy-két példa a terhességi bajok közül. A gyomorégés arról tanúskodik, hogy nehezen nyelem le a történések valóságát, a szorulás, székrekedés, az elengedéstől való félelmemre világit rá, arra, hogy megpróbálom a dolgokat a jelenlegi állapotukban megtartani, tudatában annak, hogy a gyermek érkezése nagy változásokkal jár az életemben. Egy fájdalmas ülőideg az élet által elém sodort új irányba történő előrehaladástól való félelmemről árulkodik, egy terhességi diabétesz a jelen időszakban megélt szomorúság következménye. Az is lehetséges, hogy elégedetlen vagyok, hogy félek attól, a testem változásai miatt majd elutasítanak.”
Megoldás: „Megtanulok bízni, és elfogadom, hogy minden eszközöm megvan arra, hogy ezt a csodálatos tapasztalatot harmóniában és örömben élhessem meg.”
Ülőideggyulladásnak tartom,főleg,ha sokat ültél,vagy ülsz! Van egy másik lehetőség,a farkcsonti fájdalom a gerinc csúcsa gyulladt be./csonthátyagyulladás /
Próbáld meg reumakenőccsel be kenni változik e?Keresdfel a reumatológust,de addig is használj mindkét esetben gyulladáscsökkentő kenőcsöt.Utóbbi esetben középen lyukas párnán ülj !
Szia Marcsi!
Valószínű a neurológus többet tud majd mondani.
Nem gondolom, hogy a baba ebből érez valamit, de a későbbiekben, azért figyelni kell a görcsök miatt, mert gondolom, ilyenkor az egészt test megfeszül.
Rokoni tapasztalat, ott gerinc bántalom miatt volt nagy fájdalom, normál hüvelyi szülése lett, komplikáció nélkül.
Mielőbbi jobbulást!
Sziasztok!
Az alábbi problémával kapcsolatban szeretném kérni a véleményeiteket vagy tanácsaitokat!
16 hetes kismama vagyok, nagyon régóta várunk már a kislányunkra, és bármit megtennénk, hogy Ő egészséges és boldog baba legyen!
Már a 8-9. héttől előfordul az alábbi "tünet", de csak múlt hét hétfőn állandósult.
Éjszakánként nagyon erős fájdalmakra ébredek, ami - mint mostanra már igyekeztem a lehető legjobban megfigyelni - a fenekemből indul és végighúzódik az egész lábam külső felén/oldalán. A derekam nem fáj.
Nem találok rá jó szót, talán sajgó fájdalomnak tudnám leírni. Minden éjszaka előjön, nem tudok nyugodtan aludni, gyakorlatilag óránként ébredhetek és átfordulok a másik oldalara. Előtte a hátamra fekszem, amit jó lenne elkerülni, s felhúzom a térdeim - ez eleinte segített, de most már nem mindig. Kell pár perc, amire enyhül a fájdalom.
Ma már azt is tapasztaltam, hogy napközben is fáj a jobb combom, csontfájdalomként tudom leírni, szerencsére nem kísérte végig az egész napot.
Először csak a jobb lábamat érintette, mert főként a jobb oldalamon aludtam, de mert baloldalra is fordulok már, ott is előjött.
Az orvos szerint "gyöki jellegű" fájdalom, neurológushoz megyek majd, akit ajánlott.
Voltam egy másiknál is már, Ő viszont semmit nem segített.
Ez valami iszonyú, kialvatlan vagyok, és még csak négy hónapos.
Az a legfurcsább benne, hogy éjszaka jelentkezik, alvás közben. Néha érzem napközben is, szerintem főként azért, mert már kínoz egy hete s "nyoma" marad nappalra, mint amikor megütöd magad, s belilul.
Az a helyzet, hogy kibírom persze végig, majd lesz valahogy, nem magam miatt aggódok elsősorban, de nem tudom, hogy ebből vajon mit érez a kislányunk, rá hat-e valahogy, hogy az anyukájának tényleg erős fájdalmai vannak, ki tudja, hogy esetleg milyen ideget vagy eret nyom ez az egész, s Ő rendben van-e. Remélem!
Ha valakinek volt már ilyen, kérlek, hogy írjatok, a Picire ugye nem hatott egyáltalán!
Ezúton is köszönöm azoknak a Lányoknak a hozzászólásokat, akikkel egy másik fórumon beszélgettem erről az elmúlt pár napban!
Mancsi