Pályát tévesztettem? Jog vagy pszichológia? - Valaki hasonló cipőben jár? (beszélgetés)

Ha elfogadsz egy tanácsot, akkor kisbaba mellett nem vállalsz ilyesmit. Nekem suli alatt született meg a kisfiam, de az elmúlt 2 év nagyon nagy szenvedés volt, mert azért nem egyszerű megoldani, hogy ott legyek pl a tömbösített héten reggel 8-tól este 8-ig egész héten, aztán meg 2 hetente 2 napot.

Tudom, hogy meló mellett sem, mert onnan meg hiányozni nem lehet.

Egyik sem könnyű, de engem nagyon megviselt, hogy a fiammal nem tudok úgy foglalkozi ahogy kellene mert tanulnom kell.

Addig próbáld meg, amíg nincs kisbabád.

Szia!

Szerintem ez a ket szakmad nagyon jo es a ketto raadasul meg parosithato is, hasznodra valhat. Megpedig ugy, hogy pszichologus leszel, amit szeretsz csinalni, s ismered a jogot. Nem tudom, mely teruleten dolgozol, jogasz, ugyved, ugyesz, de a pszichologia csak a javadra valhat. Ismerek sok ugyvedet, ugyesz, jogaszt -sot, meg orvost is- akikre raferne nehany szemeszter...

Ezen kivul, ha pedig ennyire szereted, akkor valamin valtoztatnod kell. Ugy erzekeltem, hogy nem fovarosi vagy. At kellene gondolnod ugy hogy mukodjon. Pest nagy varos, pszicho oktatas van, jogasz melo is es abbol pedig tudod is finanszirozni a tanulmanyaidat.

Mintha én írtam volna ezt!!!!

Én is elvégeztem a jogot cum laudé-val, de mindig is a pszichológia volt az álmom. Pszichológiára is jelentkeztem, de lemaradtam 3 ponttal, így lettem jogász. A mai napig nem adtam fel azonban, és biztos, h meg fogom csinálni a pszichológiát másoddiplomán. Ha felvettek, akkor hajrá, kezdj bele!!!

A jogot pedig sose bánd, nekem nagy magabiztosságot és konvertálható tudást adott. Jó, h tudom h mi merre hány méter :)

Szia !

A fórumod kicsit közel áll a szívemhez, mivel a lányom is pszichológus szeretne lenni :) :) :).

A lényeg, hogy sem én, sem az apja nem kényszerítené másik pályára, mivel ő mindig is érzékeny kiscsaj volt, egész nyáron pszichológiai témájú dolgokat olvasott a neten (most tizedikes...). Én tuti, hogy a helyedben mindenképpen kivitelezném, hogy pszichológiát tanulhassak. Elhiszem, hogy nehéz időben és pénzben is összeegyeztetni, de akkor legalább azt csinálhatnád, amit szeretsz.

Üdv. Jucus.

A Barátok közt Balogh Nórája egyszerre ügyvéd és bolti dolgozó és amúgy arra ér rá amire akar. :D

(Bocsánat! :D)

Ha azt szeretnéd csinálni, akkor vágj bele. Én is picit hasonló képpen jártam, bár én nem végeztem jogot, nem volt annyira nehéz dolgom, de 2 szakmát elvégeztem, majd leérettségiztem, de tudtam, hogy gyűlölöm a szakmáimat, nem akarok bennük dolgozni és most fogok végezni óvodapedagógus szakon, de a cél a logopédus szak lesz. vagyis a gyógypedagógia szak már megy, de azon belül is a logopédia érdekel.

Nem egyszerű gyerek, meg munka mellett, de ha az ember szeretné azt csinálni ami igazán érdekli, akkor meg kell dolgozz érte.

Sziasztok! Olyanok véleménye érdekelne, akik vagy hasonló cipőben járnak, mint én, vagy a két szakma egyikében járatosak.

6 éve a szüleim indíttatására kezdtem el a jogi egyetemet, bár az elejétől fogva nem akartam, de végigcsináltam, kötelességtudatból, meg mert elhittem, hogy ez nekem jó lesz. Tudom, hogy a sarkamra kellett volna állnom, de otthon laktam, nagy volt a nyomás, nem léptem. Egyébként elég jól vettem az akadályokat az egyetemen, de közben nagyon szenvedtem, feladtam mindent, ami érdekelt. Alapvetően egy kreatív, álmodozó, elég érzelmes emberke vagyok, ez a sok száraz, magolós anyag, a tisztán logikai alapon eldöntendő kérdések egyáltalán nem mennek nekem. Cum laude végeztem, most itt állok, hogy merre is menjek. Ősszel felvettek pszichológia levelezőre,(régen is ezt szerettem volna, de akkor egy ponttal lecsúsztam) de borzasztóan drága (300e/félév), főleg az én kezdő kis fizetésemhez, ezen kívül hétfőnként van, vagy vidéken, szóval nagyon nehezen kivitelezhető, így el sem kezdtem. Mégis őrlődök magamban, hogy mi lenne a helyes döntés. Bevállalni ezt az 5-6 évnyi nehézséget vagy egy életre egy olyan pályán maradni, ami idegen tőlem, és amiben sosem leszek igazán jó, v elégedett? Kérlek, osszátok meg a tapasztalataitokat, hátha segítenek a döntésben :) Köszönöm.