Ovi és az állandó betegségek (beszélgetés)

Az erre hajlamos gyerkőceimnél nálunk ez bejött.. Persze utána nem lett azonnal jobb, de pár hónap múlva már sokkal kevesebbet voltak betegek.

A gyógyulás után egy pár hét rendszeres sóbarlang, sóterápia meg extra nagyon bejött nekünk..

A nagyfiam még atüszős mandulagyulladásomat nem kapta el,pedig 2 hete vergődök!

Neki júliusban vették ki az orrmanduláját!

Úgyhogy van remény!

[link]

Ha még nem nézted ezt a fórumot, azért érdemes.. Azért a legtöbben nem arról panaszkodnak, hogy milyen nehéz kint. Persze itt is igaz, hogy hol van az a "kint".. Természetesen van olyan is, de kb 20%-80% az arány, és abban a húszban is inkább a honvágy, meg a család vannak benne.

És azért elsősorban az anyagiak miatt nem jönnének haza az emberkék.

Szóval azért hiszem is én ezt a "sanyarú gyereksorsot", de legfőképpen nem..

Először is mi az, hogy "külföld"?

Nyilván más Spanyolország, Bulgária, más Hollandia, és más mondjuk Norvégia, Svédország... Sőt, még Németországon belül egyrészt a tartományok között is nagy a különbség, másrészt az intézmények között önmagukban is.

Tehát lehet igaz ez is, meg az is..

Az számomra mindig nyilvánvaló volt, hogy az itthoni gyermekjóléti rendszer, sőt!! még az egészségügy se annyira rossz, mint azt szeretnék elhitetni. Minden bajával együtt..

A kimenésről meg annyit, hogy igen, aki kint sem keres átlag fölött, ott a nehézségek is ugyanúgy megmaradnak, mint loholás a melóba és fizetni az albérletet..

Annak lesz sokkal jobb az élete mint itthon, aki kint is átlag felett keres.

A kimenők fele ilyen, a fele olyan.

Azért akiket ismerek, ott a nagy részüknek jobb kint, de van olyan is valóban aki megmondta, hogy ő csak azért van már kint, mert kint vannak a barátai, adminisztrátorként egyébként nem él jobban semmivel sem. Pont Londonban... Pont a költségek miatt..

Mondjuk az informatikus mérnök - gyógytornász barátnőm + férje azért meg nyilván sokkal jobban él.. Egyébként pont ő meséli - nyilván ő azokban a körökben mozog (Bécsről van szó), hogy ott a legtöbb nő 4 órát dolgozik, és őt bizony kinézték, mert reggel rohan, és délután is rohan a gyerekekért, sőt, délután tetemes pénzt fizet is. Mert az állami ellátás délig, vagy egyig van..

A férjemet is hívták ki egy probléma megoldására, ezért apám 3 évi fizetését kapta meg pár hét alatt. És még marasztalták. De hazajött. Én pont az ellátórendszer miatt nem mozdulnék egyenlőre. Pedig nekünk lehetne.

Az emberi jellem meg nagyon hasonló mindenütt a világon, mindenütt vannak hajtósak, önzők, gyerektől szabadulók és gyerekeken csüngők..

Ettől függetlenül a lázas gyerekek óvodába vivésével akkor se tudok egyetérteni, semmilyen indokkal. Elsősorban a gyerek miatt. És továbbra is fenntartom, hogy nem az a 3-4 napi fizetés, ami hiányzik, hanem az, hogy már megszokták az anyukák ott, hogy ezt "lehet". Már úgy értem, hogy meg lehet tenni a gyerekkel..

És nyugi, itthon is tűzzel vassal kapaszkodik az, akinek állása van, és nem az a jellemző, hogy két köhögés után kiíratják magukat, mert akkor köszönik szépen, a jövő héten már nem is kell menni.. Ezt esetleg az teheti meg, aki otthon van. (Mindemellett annak se könnyű, mert bizony a nagyobb tesók életveszélyes cuccokat is hazahordanak időközönként, ami pici babákra végzetes is lehet, és igen, a fő keresőt is nagyon megroggyantja..) Szó szerint, teszteltük. Ennek ellenére úgy gondolom kellene lenni egy reális kompromisszumnak, legfőképpen olyannak, hogy mondjuk két napot anyuka, két napot meg apuka maradjon otthon.. Azért abba egy cég se haljon már bele...

Bizony, ezért óriási kérdés a gyerekvállalás előtt, hogy mi a helyzet bevethető nagymama fronton... Érdekes, ezt élesbe a rózsaszín babázós oldalak sohase tárgyalják. Mert ezeket kell átgondolni, hogy mégis ezek a kérdések hogy lesznek. Nem az a kérdés, hogy addig mennyit harácsolt össze az ember, hanem hogy ebből gyerek mellett mennyi lesz később is a tartható munkamennyiség és kereset...

Ne aggódj,én szem.szer. nem írigyellek! És nem azért,mert jujj,mennyit dolgoztál (én 8,5 hónapos,veszélyeztetett terhesként is többet dolgoztam),hanem mert én elégedett vagyok az életemmel itt,csöpp kis hazámban is!

Még Amerika miatt sem irigyellek,pedig sosem voltam külföldön,mert nem vágyom oda!

De! Akármekkora hülyeség,amit az óvónő mondott nekem,a bogarat a fülembe ültette,úgyhogy lehet,hogy nemsokára a mi ovink elött fog állni egy doki! ;-)

Teljesen jol latod a helyzeted.

Ez a marha nagy jolet- ez csak otthonrol tunik annak !

En heti 65 (!!) orat dolgoztam 4 even keresztul !!!

Fizikai munkat.

Igen, elmentem nyaralni Amerikaba, de hanyan tudnak ezt utnam csinalni? Reggel 6:30 kor indultam, es este 10:30 ra ertem haza. Lehet utanam csinalni, es utana irigykedni.

Az ovodaval kapcsolatban - ebbol tehat latszik, hogy dolgozni kell akkor is ha a gyerek beteg, ezert viszik betegen. Mert itt nincs olyan hogy a doki kiirja anyukat tappenzre mert kohintett egyet a gyerek. Valamint itt az elos 3 nap fizetetlen, nincs tappenz, tehat ha ki is irna, a szulo akkor sem kapna semmit, es bizony az alberletet fizetni kell...

En Londonban elek 8 eve, ez ottani tapasztalat.

Viszont eltem videken is 1 evet, ott meg az a tapasztalat, hogy azert viszik betegen a gyereket, merthogy nehogy mar otthon kelljen lenni veluk, akkor hogy menjen vasarolni es fodraszhoz ?

A haziorvos is maskepp mukodik itt, nincs kulon gyerekorvosi rendelo, a felnottekkel egyutt megy. Idopontot kell kerni, ami altalaban 3 het.

Van persze surgossegi idopont, azok 5 percesek, annyit lehetsz bent.

En egeszsegugyis vagyok, belelattam otthon is, es itt is a rendszerbe, nem csak hallomasbol irom amit irok.

(Mint itt valaki, hogy azt hallotta, hogy orvos all az ajto elott kulfoldon es nem engedi be a beteg gyereket... valljuk be ez egy csoppet nevetsegesen hangzik.)

Minden gyerekem korán ment közösségbe, tisztában vagyok vele - de ha nem lettem volna rájöttem - hogy ez betegségekkel jár együtt. A komoly pénzkeresés meg munkával, az meg nem engedi meg, hogy a nyakamon lógjon a gyerek rendszeresen, és elvonja a figyelmemet. Mondjuk pont egy tartószerkezet méretezésétől.

De!

Itt, meg mindenütt mindenki arról papol, hogy azért megy nyugatra a fél ország, sőt az egész lassan, mert ott ennyi meg annyi a fizetés, sőt, nem is kell általában időben se annyit dolgozni, mindenki nyugodtabb, meg normálisabb, több idő marad a gyerekre.. Sok helyen az anyukák eleve nem, vagy csak 4 órát dolgoznak.

Akkor hagy kérdezzem már meg, hogy mi az indoka annak, hogy ténylegesen beteg, lázas gyerekeket bedobnak a bölcsibe-oviba? (Igen, az én unokatesóm is kint dolgozik ilyen helyen, meséli)

Ha olyan marha nagy a jólét, akkor annyit nem lehet megengedni, hogy egy évben két-háromszor négy napot a beteg gyerekemmel legyek? Azt nekem senki sem magyarázza meg, hogy ilyenkor az a frankó, hogy a közösben könnyes szemmel, 38-39 fokos lázzal fekszik egy szivacson. Még felnőttként is letört, gondoskodásra vágyó egy beteg ember, a betegség sokszor nem is (vagy nem csak) a test, hanem a lélek kielégítetlensége. Talán pont azért van, hogy "kicsikarja" legalább pár napra az odafigyelést. (És most itt nem az orrfolyásról, meg a kettőt köhögésről beszélek.)Úgy egyébként a normálisan közösségbe hordott gyerek - ha csak nincs valami szervi, vagy allergiás vagy immunhiányos baja, - akkor óvoda végére akkor is megerősödik, ha lázasan otthon tartották. Nem attól lesz erős, hogy abban az évi pár alkalommal is betuszkolták az oviba.

Ez szerintem csak ürügy a marha nagy nyugati lazaságra, meg a lesz.omra, mert úgy a szülőnek könnyebb, még a felelősség se rajta van.

Ugyanúgy, ahogy az is, hogy "jaj nem szaladunk mindennel az orvoshoz". A négy gyerekemmel megértem olyat is, hogy csak egy kis hőemelkedéssel, meg kis köhögéssel vittem el. Egy órán belül már a kórházba volt a gyerek infúzión, mert kiderült, hogy a kis köhögés éppen egy fel nem szakadt tüdőgyulladás "kis köhögése" volt.

Egy láz-hányás-hasmenés meg lehet egy vírusfertőzés, ami elmúlik. Meg lehet egy perforált vakbél, vagy éppen bélcsavarodás. Az is fél óra után elmúlik. Gyerekkel együtt. Minden ilyenre volt példa a családunkban.

Úgyhogy ha valami tünet van, akkor nem sajnálom az időt, hogy elmenjek, megkérdezzem az orvost, aki azért jó eséllyel 3 perc alatt megmondja, hogy van-e baj. Ha nincs, tényleg nem kell belőle ügyet csinálni.

De nem attól akarok frankó, meg természetes meg laza lenni, hogy nem gondolok a rosszabbra is. Ha azt kizártam, utána lehet lazulni.

BIzony a statisztikák azt mutatják, hogy Angliában sokkal több gyerek hal meg vagy már oltható gyerekbetegség következtében, vagy egyéb "elkerülhető" okból. Szerintem egy is sok, amit meg lehetett volna akadályozni.

Ahogy már írtam,az óvónő mesélte,aki kint dolgozott. Sajnos nem emlékszem,konkrétan hol,mert nem most említette.

Sajnos nem tudom,hosszú távon mi a jó a gyereknek,de amíg megtehetem,hogy itthon tartom az első köhintés után,addig meg is teszem.

"Komolyan mondom,azt kéne,mint külföldön: orvos az ajtóban,és se beteg gyerek,se beteg szülő nem mehet be"

Ezt hol hallottad?

Mert en kulfoldon lakom, dolgoztam gyerekekkel, de itt epp az van, hogy viszik a gyerekeket mindenfele betegseggel, egesz evben minden gyereknek folyik taknya nyala, senki sem marad otthon ez miatt!

1-2 ev alatt olyan immunrendszeruk fejlodik, hogy utana az eletben nem lesznek betegek !

Otthon ezt is tulzasba viszik - mint sok minden mast, egyet kohint a gyereke es mar rohannak az orvoshoz.

Köszönöm!

Ismerős érzés ez az 1,2,3,4 nap!

Tavaly,ha véletlenűl hétfőn ment a nagy,a kicsivel gyorsan főz (több napra),mos,takarít,kedden vásárlás (kisboltban,ami frissen jó),szerdán újra főz,mos,takarít,hogy csütörtökön minél kevesebb legyen,mert tuti hárman leszünk!

ost nagyon csodálkozom,hogy a nagynak még semmi baja,pedig ma már az apjuk is kidőlt (ő szokott legutolsónak)! Holnap még nem viszem,de ha ő nam lesz beteg,kedden menni "kell",mert kirándulás lesz,és azt nem hagyná(m) ki! Tavaly mindenről lemaradt a betegségek miatt!

Sajnálom! Jobbulást kívánok!

Én holnap viszem az egészséges gyerekeimet 2 hét kényszerpihenő után oviba. Gondolkodtam azon, hogy otthon a családtagok fogadást köthetnek, hogy hány napig fogunk járni most egyhuzamban. 1, 2, 3 esetleg 4????

Nah,most én szedtem össze valamit. Mivel a párom dolgozik,nem tudja vinni a gyereket,pénteken szóltam,hogy miattam nem megyünk! A kicsim taknyos-köhög,a nagynak még nincs baja,de nem akartam,hogy mi vigyük be a bacikat! Remélem,a nagy nem kap el semmit tőlünk,bár elkerülhetetlen,mert együtt vagyunk (nincs csatasorba állítható nagyi).

Már az is csoda,hogy csak most kaptam el,mert kezdés óta mindig van taknyos gyerek az oviban.

Elméletileg - legalábbi az épülettervezési szigorlatomon, meg az oték szerint - kell lenni minden óvodában elkülönítő helyiségnek. Nemrég egy csanát csináltam, ott is ezen sz.ozott velünk az antsz. Szóval nem, még csak bent se kéne lenni a beteg gyereknek...

Szerintem azért lehet, érdemes lenni egy nagyon összeszedett levelet küldeni egy-két helyre. Persze változás nemigen lesz, de legalább kicsit elővehetnék a témát.. Ér annyit, mint a gyerekbántalmazás, meg a megrázott baba szindróma...

Én az egyik óvónővel elég jó kapcsolatban vagyok,sokat beszélünk,levelezgetünk. Ő nagyon nem tolerálja a betegen bevitt gyerekeket,de nem tehet semmit! Ki nem teheti az utcára,míg a szülő érte nem megy.

Persze,biztos van lecarom típus is,de látod,a jószándék kevés,még ha van is.

Ma reggel jött velünk a párom is!

Mivel gyerekkora óta ismeri a vezető óvónőt,kendőzetlenűl mondta a véleményét!

2 perc múlva hozzá hajol az óvónő:

"Volt már a bárányhimlős a gyerek? Mert most a Zsófika beteg!"

Hát,mondtam,hogy nem,de azon jobb elöbb túlesni!

Ráadásúl a kislány egy másik gyerek apjától kapta el,szóval elképzelhető,hogy mindenkin végig fog söpörni!

Max. lázat mérhetnek és telefonálhatnak!

Sajnos... :-(((

Nah,ma reggel ismét lázasan sírt az általam már említett gyerek az oviban. A dadus ringatta,megmérte a lázát,közben a kisfiú azt mondta,otthon már megmérte anya,lázas!

Igaz,most fél órán belül jött is anyuka a hívás után,de akkor már 2 órája az oviban sírt a gyerek!

Csak remélni tudom,hogy nem ragadt semmi az enyéimre,mert holnap névnapi "buli",és jövőhéten programok az ocis csoporttal.

Ez számunkra ismeretlen volt a bölcsiben,remélem az oviban sem lesz ilyen.

Kiscsoportos? Mert akkor lehet neki egész egyszerűen több idő kell a beszokásra.

Esetleg,amikor épp nem beteg,ovi után még menjetek közösségbe (játszótér,játszóház),hogy szikja...

Persze,ebben a takony időben ott sem jobb a helyzet,bármi elkapható...

Nekem nagy mázlim volt a fiammal. Ha mondtam,hogy megyünk,mentünk,ha mondtam,hogy maradunk,úgy is jó volt. Nem volt hiszti (talán hisztinek látszó "izé",ha kettő volt az elején...),nem volt vita. Elmagyaráztam,hogy most az ovi az ő melóhelye,menni kell,mint apának is,minden reggel. DE! Uzsi után ott vagyok a tesóval,és jövünk haza! Mondjuk,szeret is járni,igaz,most egy srác elég durván bánik vele és a többiekkel is,de türelmes! :-)