Okmányok, nevek (beszélgetés)

Minden jó, ha vége jó!

bzsmama

Papirok nelkul semmi sincs, sajnos. En is kulfoldon elek lassan 5 eve, es folyton akadalyokba utkozom: ha nincs itt alladno lakcim, semmi sincs. Mindenhol kezes kell, ezerfele dokumentum. Allando tartozkodasit akkor kapok, ha 5 evig itt tartozkodom ideiglenesen, allando jelleggel :D (na ezen halalra rohogtem magam).

Azt a hercehurcat, amit vegigjartal, en is vegigjartam (nem nevvaltoztatas, hanem hazassagi szandekbejelentes celjaval), azzal a kulonbseggel, hogy az anyakonyvi hivatalban szemelyesen kellett intezni mindent, meghatalmazast nem fogadtak el (meg a sajat anyamat sem hatalmazhattam meg). Ez az illetekbelyegeken felul tartalmazta a dokumentumok hivatasos forditasanak dijat (2x, oda-vissza kellett forditani), a konzuli hitelesitest (dokumentumokkent tovabbi 30 eur), valamint az elfuseralt szabadnapot es 1400 km autozast odavissza.

Eskuvo utan jon a masodik felvonas, nevvaltoztatas temajaban, de azt allitolag mar intezhetem a magyar nagykovetsegen. Hat, remelem is.

Soha nem értettem ezt a hülye dumát a pasik részéről, hogy nem elég, hogy a nevemre vettelek. Soha nem volt kötelező, mondta volna házasságkötés előtt, hogy maradjon a leánykori neved, azt kész. Persze lehet, hogy akkor sokan elgondolkodnának, hogy férjhez mennek-e.

A papír pedig kell, ezt a családi tapasztalatom igazolja. Édeanyám hiába élt 20 évet nevelőapámmal, mégis nevelőapám fia az örökös, aki kegyeskedett egy évben egyszer megmutatni a pofikáját. Végrendelet, házasságlevél vagy bejegyzett élettársi közösség hiányában, édesanyám elfelejthet mindent vagy pereskedhet.

Volt mindegyik az ismerősi körben.

A párom exe kérte, hogy levegyék. Az egyik ismerősöm azért kérte, hogy a felesége ne viselhesse a nevet, mert az exe viselkedése rontja a vállalkozás presztizsét. Legyen egyértelmű, hogy már nem tartoznak össze.

Van olyan is aki vállalta a gyerek nevelését is, pénzt is adott az asszonynak, csak lépjen le és a névről is mondjon le.

Van ahol pedig az új feleség jelöltnek ugyan az volt a kiválasztott név variációja és nem akarták, hogy ketten éljenek ugyan azzal a névvel.

Mindet a bíróságon papírozták.

Köszi az infót!

Mindig tanul az ember!

A bírósági végzésen van rajta, hogy visszavehetem.

Itt tartok.

Az elveszett sokkal több macera és bizonyos dolgokért fizetni kell amiért névváltoztatáskor nem.

Maradj az egyszerűbbnél. Okmányiroda, házassági anyakönyvi kivonat, válóperi végzés, jelenlegi irataid. Ha tudsz, jelentkezz be.

Én most készülök az attrakcióra: Mivel már több, mint egy éve elváltam meg szeretnék szabadulni az XYné-tól, s visszavenni a ZV lánykori nevemet.

Van házassági akvi kivonatom, minden.

Azon monfordírozok, hogy hogy álljak hozzá?

Melyik a legolcsóbb?

Elveszett, vagy símán bemegyek és kérem?

mit javasoltok?

Sziasztok. Ez a téma nekem is nagyon ismerős. Magyarországon élő külföldi állampolgár lévén nekem is végig kellett koptatnom több hivatal küszöbét (tartózkodási engedély, házasságkötési engedély és minden más irat, ami egy normál embernek szüksége van az élethez).

DE! Higgyétek el, hogy itt Magyarországon még nem a legrosszabb a helyzet. Én életem első 30 évét Munkácson (Kárpátalja) éltem le, és ott teljesen másképp viszonyulnak az emberekhez a hivatalnokok.

Például, ha éppen nincs kedve az illetőnek veled foglalkozni, akkor kidob az irodájából. A munkaidő fogalmát mindenki sajátosan értelmezi. Reklamálni nincs értelme, mert a főnökség dettó ugyanolyan.

Persze akad kivétel, de ez sajnos ritkaság.

Egyszóval nekem Magyarországon az ügyintézés kifejezetten élmény volt:)

Egyszer engem is „megfuttatott” egy buzgómócsing ügyintéző (vagy a hülye törvény).

Tudtam, hogy le fog járni a jogsim, így annak rendje-módja szerint foglaltam időpontot az okmányirodába. (Részletkérdés, hogy még így is kellett várnom jó fél órát.)

Az ügyintéző elkérte a szükséges okmányokat, s a személyimből megállapította, hogy a jogosítványra az előző kiállítás alkalmával nem írták rá a második keresztnevem. Nekem fel sem tűnt, mert még az életben nem használtam. Emiatt kérte a születési anyakönyvi kivonatom, ami persze nem volt nálam. Hiába magyaráztam, hogy a 25 éve érvényes személyimben ott a nevem, közölte velem, hogy az nem alapbizonylat! Hiába tomboltam, más trehánysága miatt újból el kellett mennem az „alapbizonylattal”.

Nahát például ilyesmikre jó a 2. keresztnév. :(

Durva! Kitartók voltatok!

Mi is megjártuk már párszor a bürokrácia szuperfantasztikus intézményeit.

1. eset: nekem is ellopták a bukszámat egyszer. Első utam másnap a bankba volt, hogy letiltassam a kártyát. Szerencsémre a pancser rabló, pont annál a banknál próbálkozott a pin-kóddel, így a kártyát benyelte a gép. Kérdezték, hogy van-e vmi plasztik kártya amivel igazolni tudom magam, mert akkor kiadják. Persze nem volt, mert mindent elvittek. De megnyugodtam, mert a kártya legalább megvolt, irány a rendőrség. Miután felvették a jegyzőkönyvet KÉRTEM, hogy az ügy egyszerűbb és gyorsabb lefolyása végett egyszerűen nézzék meg a kamerafelvételt, amit az ATM készített és meg is van, hogy kit kell keresni. A válasz: személyiségi jogokat sértene... Kérdem én, akkor mi a francnak van ott?!!?!? Így ismeretlen tettes ellen indult eljárás. Nevetséges. Akkor is csak kikerekedett szemmel, bunkó módjára felálltam, aláírtam a papírt és eljöttem.

2. eset: gyermekünk külföldön született... Ezt nagyon hosszú lenne leírni, de a lényeg, hogy mire mindennek a végére jártunk eltelt 4 hónap.

Egy szó mint száz, szerintem tragédia ami kis hazánkban megy. Van lehetőség, hogy leegyszerűsítsék a dolgokat, de vhogy vagy nem valósul meg, vagy totál kiürítik a zsebünket.