Őket jobban...nem bírom tovább, el akarok menni!! (beszélgetés)

Én is a legnagyobb vagyok,3 kisebb tesóm van,soha nem voltak rám bízva h én foglalkozzak velük,persze volt h vigyáztam rájuk 1 órát,míg anya boltba vagy gyógyszertárba volt,de nem vették el a gyerekkorom.

És hiába hisztizett az 12éves húgom h ő is jönni akar velem buliba,vagy moziba,vagy barátnőzni nem akasztották a nyakamba.Soha nem volt teher a számomra,4 éve külön élek tőlük a kicsi most 10 éves,és nagyon sajnálom h az ő életéből kimaradok.Minden hónapban 1 hétvégére hazalátogatok,mindenkinek viszek ajándékot,ruhákat,vagy épp amire szükségük van,én így segítek nekik,és anyáéknak is,hogy nekik kevesebb dolgot kelljen venniük nekik.Nagyon hálás vagyok nekik,hogy ilyen családban nőttem fel,és ilyen gyerekkorom volt,az utolsómat is odaadnám nekik is és a testvéreimnek is.

Belegondoltam a helyzetedben,nem sokáig bírnék szeretet és megbecsülés nélkül élni,ha kommunikációval nem megváltoztatható a helyzet,akkor szükséges a költözés.Egy szobát bérelni,kijössz 40ből rezsivel együtt,marad 30ezred magadra,nehéz,de nem lehetetlen,éltem így,spórolni kell,le kell mondani pár dologról,de belefért még a szórakozás is.Magadnak kaját alig veszel,mosni heti 1szer,hisz csak magad után kell,takarítani is heti 2,mert egyedül nem csinálsz koszt rumlit,nyugodtan tanulsz,iskolába jársz.Nagyon kíváncsi lennék hogy viszonyulnának hozzád ha csak hétvégente "vendégként" járnál haza.Szerintem a kutyát hagyd későbbre,ha neked már biztos,nyugodt életed van,bele tudod vonni őt is,a bizonytalanba nem vinném el.

Sok sikert neked,remélem majd olvashatunk fejleményekről is,privátban is szívesen társalgok veled.Minden jót,és fel a fejjel:)

Jól írtad,A szeretet nem tenné,amit vele tesznek.!

És még ki is használják.SZÖRNYŰ!

Annyira sajnállak!

Gyere költözz ide hozzám..

Én úgy érzem,itt elsősorban érzelmi konfliktusról van szó,nem pedig a munka megosztásról.

Abban lehet valami,hogy a nem tervezett gyerek hordozza a keresztjét,főleg ha tud is róla,hogy nem szívesen fogadták a családban.De az már nem törvényszerű,hogy ezért a negatív dolgokat tudatosan bevonzza magához.Itt arra gondolok,hogy benned lehet egy megfelelni vágyás,mert kirekesztettnek,kakukktojásnak érzed magad az érzelmeket tekintve.(nem kapsz annyi ölelést,figyelmet,stb.)Talán ezért vállalod magadra a család minden gondját,a fizikai munkát,és egyebeket.Bocs a hasonlatért,de most az jutott eszembe,hogy a szeretethiányos kisgyerek is képes bármit,még a rosszalkodást is megtenni,hogy felhívja magára a figyelmet.Persze,te csupa jót teszel,mégis úgy érzem a soraidból,mintha vezekelnél valamiért.

Jó érzés,ha az ember valamiért fontosnak,nélkülözhetetlennek érzi magát,de egyet értek a többiekkel...költözz el,az önellátás próbáján már átmentél,a többiek meg boldoguljanak nélküled.Persze,ha úgy érzed,hogy ehhez nem elég a pénzed,akkor visszajutunk oda,hogy maradnod kell.Az otthon maradásról is van véleményem,de a lényegét már itt leírták.Én biztos nem lennék senki szolgája,csak azért,mert ez nekikígy természetes.

Tudod,erről eszembe jut egy saját példám:20 éve magam sütöm a saját szülinapi tortámat is.Egyszer azt mondtam,mi lenne,ha most rendelnétek nekem egyet,hogy ne kelljen ezzel is vacakolnom.Mire a család:"de hiszen a tiéd a világ legfinomabb tortája"!....és én azóta is "vacakolok"....tudod miért??...mert akkora elismerést kaptam,amiért megéri a fáradtságot.Ez az ami a családodból hiányzik....a hála.

Nem csak rosszul érzed a helyzetedet? Lehet anyukád veled azért ilyen, mert úgy érzi te nem vágysz az ölelgetésre.

Miért nem teheted meg, hogy ne csinálj meg valamit?

Ha nem mosol fel, akkor veszekednek veled? Nem teheted meg, hogy pl. vasárnap ne csinálj semmit?

Nem mehetsz el, ahová akarsz? Nem költhetsz magadra?

Nekem is teljesen természetes pl. ha segítek a testvéreimnek, ha gondjuk van és ha én megtehetem és ez viszont is így van. Minket is így neveltek.

Mindig hazaadtam azaz a közösbe a fizetésemet annak ellenére, hogy egyedül a saját fizetésből mindig nagyon jól boldogultam volna. A fiam is szinte az összes fizetését a közösbe adja, hiszen ő is itt lakik, ő is velünk eszik, én mosok neki, stb. És ő is kiveszi a részét a háztartási munkákból. Tisztában van vele, hogy egyedül nem boldogulna (sajnos ez a mai gazdasági helyzet hibája). Felesleges lenne albérletet fizetnie.

Szerintem ha nincs vita, tudsz pihenni, meg van minden, akkor nincs a helyzeteddel gond. Ha egyedül élnél, akkor is ezt csinálnád. Elmenne a pénzed albérlet+rezsire, kajára. Szórakozásra nem maradna. Könnyebb annyiban lenne, hogy nem 4-5 adagot kellene mosnod, hanem csak 2-öt. Nem egy 3 szobás lakást takarítanál, hanem egy 1 szobásat.

Gondolom nem kötelező kitakarítani a testvéreid szobáját, ugye? Senki nem ver meg ezért, nem vitáznak emiatt, ugye? A tesókat szépen rá lehetne vezetni, hogy pl. a szombat a takarítás, mosás, stb. És azt közösen csináljátok vagy mindenki a saját időbeosztása szerint.

Majdnem ugyanezt akartam írni én is.

A fórum címe az, hogy el akar menni, akkor most ne mentegesse a családot. Nem tudom mit vár, a fórumtól ezek után.

Olyan mintha kifogásokat keresnél. Nem házban, lakásban, esetleg szobában kellene gondolkodni.

Úgy írtad örökbe fogadtátok a kutyust, tehát közösen. muszáj döntened, hogy Te leszek Hamupipőke, vagy a sarkadra állsz és önálló leszel. Majd amikor nem lesz segítség, észreveszik mennyit tettél.

Sajnálom. Mégis csak az volna a jó, ha elmennél otthonról (persze csak ha tudod magad tőle teljesen függetleníteni). Azonnal megéreznék, hogy mit tettél értük eddig. Talán akkor értékelnének Téged is. De azért (anyaként), nem hiszem, hogy nem szeret. Csak esetleg már elfáradt. Talán már ő is tudja, hogy a kisebbeket elrontotta, de nincs energiája sem javítani ezen, sem kiszolgálni őket. Ezért fogadja-, várja el tőled.

Mi volna, ha te is velük tartanál, ha vásárolni mennek? Mi volna, ha amikor a húgod koleszban van, te hívnád meg egy kávéra? Csak úgy simán beszélgetni. Lehet, hogy ő is élvezné.

Albérletnek nem házat gondoltam, hanem lakást.

Kutyát ott is tarthatsz.

Nem kell palota, elég annyi, amennyit ki tudsz fizetni, hiszen mondod, dolgozol is.

Már ne is haragudj, de ha az öcséd, egészséges, épkézláb ember, aki már annyi, amennyi, akkor tudna dolgozni is.

Minden munkát meg lehet fogni, a legkisebbet is. Ha valaki akar dolgozni.

Nálunk a családban, jó végzettséggel nem tud elhelyezkedni az egyik fiú, erre elment takarítani egy céghez, hogy legalább arra meglegyen a pénze, amire magának szüksége van.

Mivel a szülei látják a jóakaratot, nem is kérnek semmit tőle, örülnek, hogy ellátja magát.

Ha látnád Te is, hogy egy kis segítséget ad az öcsikéd,másképpen esne.

Nem értettelek félre. Nekem is három gyerekem van, a legnagyobb lány. De nem látja el a testvéreit és nem segít nekem. 17 éves, és az egyetlen, amit néha rábízok, a kishúga.

Attól, hogy szereted őket, még nem kell a seggüket nyalni. Felnőttek, lássák el magukat. És újra csak azt mondom, beszélj anyukáddal. Felnőttnek érez téged, akit már nem kell pátyolgatni, mert megáll a saját lábán is. Hiszen elláttad a testvéreidet, a háztartást, amíg nem volt itthon. Szólj neki, hogy igényed van egy kedves szóra, egy ölelésre, törődésre...

Na és még az is fura, hogy az Ő hazaadott pénzéből vásárolgat a testvérének? Akkor amit eddig hazaadott, fordítsa magára, menjen albérletbe, mindig találni olcsóbbat, aztán ha eltartja magát, a többiek is megtanulnak gondoskodni magukról.

Ha nem, így jártak.

Sajnos vannak olyan szülők, akiket úgy neveltek, hogy az idősebbnek KÖTELESSÉGE mindent megtenni a családért és a kisebbekért. Amit azok szó nélkül el is fogadnak.

Sajnálatos módon ezt adják tovább a gyerekeiknek. Lehet itt is erről van szó.

De ezt tényleg tisztázni kellene először.

Ez biztosan nem könnyű helyzet, de első körben próbálj meg anyukáddal beszélni. Fontos, hogy ne támadd, csak mondd el mit érzel. Csak gondolj bele, hogy egy anya elismeri e, ha egyik gyereke közelebb áll a szívéhez, mint a másik. Mindenképp négyszemközt, nyugodt körülmények között beszélgessetek. Ha egyetemista vagy, akkor nem tudsz koleszban lakni vagy másokkal együtt bérelni lakást? Párod nincs?

Ja, és semmiképp sem kell senkit sem kiszolgálni. Ha a húgod pasizni tud, akkor gondoskodni is tud róla...