Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Nem vágyom gyerekre. fórum

Nem vágyom gyerekre. (beszélgetés)


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
531. Reni014
2012. febr. 27. 19:55
Én igen:-)
530. c27ee817d6 (válaszként erre: 1. - Kimberly)
2010. aug. 18. 16:25

Én sem. De nem tudom, hogy miért nem. Ennyi idősen (57 évesen) még kellene, nem?

De nem is foglalkoztat a dolog.

Meg hát most már biológiai lehetetlenség szülnöm.

Ja meg a 4 gyerekünk is felnőtt egy ideje.

529. 4a8c4f0081 (válaszként erre: 1. - Kimberly)
2009. okt. 9. 20:12

Nem mindenki vágyik rá a baba születése előtt. Én most vagyok 31 éves, van egy két éves és három hónapos "nagylányom". Mielőtt terhes lettem, nem is jutott eszembe hogy lehetne gyerekem. Mondogatták, hogy már kéne szülnöm, de ez inkább idegesített, mint lelkesített volna.Terhes lettem, és mivel minden feltétel adott volt, megtartottuk a babát.Az egész terhességem arról szólt, hogy megpróbáltam felfogni, babám lesz.Figyeltem a többi kismamát, akik rózsaszínben látták a világot, és csak szuperlatívuszokban tudtak beszélni a terhességről, és az anyaságról.Én meg nem éreztem semmit.Éltem az életemet, és megállapítottam, hogy defektes vagyok.Eljött a szülés ideje, minden rendben volt, megszületett a baba. Mikor odaadták még mindíg nem éreztem semmit.Bekerültem a szülészetre, ott eltelt két nap.Az elsőt végigaludtam, a másodikon meg a szoptatással küszködtem, mert még nem volt tejem.A második nap estéjén megjött a tejem, és ezzel egyidőben robbantak a hormonjaim.Másnap reggel ha ölni tudtam volna a szemeimmel, a csecsemősnővér, aki egyébként azért jött, hogy elvigye a babát vizitre, holtan esett volna össze.Nem akartam odaadni neki a babámat, és haragudtam rá, amiért elviszi.Anyatigris lettem:)Nekem akkor jött az az érzés, hogy anya vagyok, és ez a kis "csomag", aki még a szemét sem tudja kinyitni, mert bántja a fény, az én babám. Szerintem nem kell emiatt aggódni, mindenkinél eljön az ideje.:)

A második terhességem már biztos hogy nem olyan lenne mint az első, mert már tudom mit jelent anyának lenni.Az elsőnél nem is értettem mitől van mindenki így felpörögve.

528. Csillivilli (válaszként erre: 527. - Ében11)
2009. szept. 28. 14:22
Teljesen igazad van,tudom hogy át kellett volna gondolnom mit mondok,de abban a helyzetben sík ideg voltam,most már nem tudom visszacsinálni:(((Így utólag okosabbnak kellett volna lennem,tudom...Viszont egy valami miatt így kellett hogy történjen:előtte nem fogtam fel teljesen mennyire fontos az életben ez a dolog,meg a család,stb.,most már tudom:(((Azt mondta is hogy bizti nem szeretem.Áááá,már ezzel nem tudok mit csinálni,de ezt csak úgy tehetem jóvá ha ez a gyerek megszületik,ezt érzem most is:(((
527. ében11 (válaszként erre: 525. - Csillivilli)
2009. szept. 28. 09:36

ne haragudj de te is hibáztál ebben a szituban.

az normális hogy kételyeid lettek meg sok minden megfordult a fejedben.

de nem szabadot volna a pasinak így nekimenni az érzéseiddel...előtte magadban is jobban át kellett volna gondolni.

bennem is ugyan ezek az érzések voltak-pedig mi akartuk a babát-és még engem is meglepett hogy ennek ellenére kétségeim támadtak.

nem csak egy nő érzékenyebb ebben a helyzetben hanem a férfi is!és nagyon meg kell gondolni mit mond az ember, sőt ők le vannak maradva mert nem ők lesznek várandósak.

és az hogy rosszul esett neki szerintem érthető...valahol azt érezte nem szereted.

526. 40163fd81d (válaszként erre: 525. - Csillivilli)
2009. szept. 28. 08:38
Hát igen......a harag,a düh és a bosszúvágy hatalmas erőt ad...........de nem hinném ,hogy jó (lesz)ez neked.
2009. szept. 27. 23:33
Érdekes az élet.Írtam ide nemrég,kifejtettem a véleményem,akkor még volt párkapcsolatom,majd megtudtam hogy terhes vagyok.Katasztrofális ahogy lezajlott ez az egész.Igaz hogy nem igazán akartam gyereket,de amikor megtudtam,valahol nagyon jó érzés volt hogy van valami bennem ami összeköt a barátommal,és bizony erősen elgondolkoztam azon hogy akarom ezt a gyereket.De amire nem számítottam!Innentől kezdve minden megromlott.Azt vártam volna,hogy sokkal többet törődik velem,érezteti hogy mennyire szeretné ő is,sokkal többet jön,viszont ő pont az ellenkezőjét csinálta.Annyit mondott hogy ő akarja,megharagudott rám,mert én elkezdtem gondolkozni,hogy biztos jó lesz-e így,lesz-e annyi pénzünk hogy normálisan fel tudjuk nevelni,jó lesz-e ha hozzájuk költözök,stb,amin szerintem érdemes elgondolkozni,főleg ha nem valami rózsás a helyzet.Teljesen eltávolodott tőlem,azt mondta döntsem el egyedül,ezért szinte alig keresett,és ez rohadtul fájt,hogy pont most ezt csinálja.Nem tudom miből gondolta,hogyha rideggé válik velem szemben,akkor tárt karokkal futok hozzá,sikítva hogy én ezt akarom?!Megijedtem,mi lesz mire megszületik addigra a kapcsolatunknak is vége..úgy éreztem magam,mint akit cserbenhagytak.Hiába kerestem,alig akart jelentkezni.Ő már akkor mindenkinek azt mesélte milyen nő az ilyen,aki el akarja vetetni a saját gyerekét,pedig én erről még nem döntöttem.Az az érzésem,hogy ezzel a viselkedésével teljesen afelé taszított,hogy ne akarjam ezt az egészet.Aztán úgy döntöttem nem lesz jó ha megtartom.A műtét előtt nem akart eljönni hozzám,ezután pedig csak azért jött el,hogy sok dolgot a fejemhez vágjon,és hogy én erre nem vagyok alkalmas,és szakítani akar.Ez volt a legrohadtabb dolog,nem elég hogy magamra hagyott előtte,utána meg elhagyott.A világ dőlt össze bennem,hogy lehet valaki ennyire hülye,hogy nem látja át,ha az akit szeretek babát vár tőlem,azt nem hagyom magára hogy döntse el ahogy akarja.Történt már egypár dolog az életemben,de ez teljesen taccsra vágott.Csak sírás,stb.,mindenki mondta hagyjam a francba,amit általában ilyenkor mondani szoktak.Viszont én úgy döntöttem,nem hagyom.Nekem egy férfi nem fog ekkora fájdalmat okozni,ő meg még jól érzi magát,és bemeséli magának hogy én vagyok mindenben a hibás.Eddig túltettem magam szakításokon,viszont ez az eset más,addig nem fogok megnyugodni,amíg itt nem fog térdepelni előttem,majd akkor megtudja ki mire alkalmas.Nehogy már egy férfi mindent megtehessen,mert ő a férfi...ez az eset akkora erőt fejtett ki bennem,hogy el fogom érni amit akarok,ha kell tűzön-vízen keresztül...mégha másoknak ez fura is a környezetemben:)Ennyit a férfiak hozzállásáról...
2009. szept. 26. 21:24
Igazad van,tiszteletben kell tartani mások döntését,mégha nem is értünk egyet.
2009. szept. 26. 21:16
Én sem akarok gyereket. Ezt nem lehet erőltetni, hogy nő vagy, szülj. Egyszerűen nem érdekel a dolog. Soha nem is érdekelt, és lehet, hogy nem is fog.
522. msforrester (válaszként erre: 521. - Tenkne_helga)
2009. júl. 17. 17:27

Értem én, de neked is meg kellett találni a megfelelő apát. Manapság ez nem olyan egyszerű, mert a férfiak is később kezdenek el az apaságon tűnődni. Szerintem teljesen rendben van, ha egy pasi mondjuk 23-25 éves koráig egyetemre jár, utána elkezd dolgozni, lépeget előre, és mondjuk 30 évesen kezd el leszokni a vad csajozásokról meg addigra lesz kb. pénze egyáltalán valamire, meg pozíciója egy lakáshitelre. Még egy kicsit keresgél, és ott van 35, mire megcsinálja az első gyerekét. Persze választhat egy 18-ast, de valószínűbb, hogy 25-30 közötti lányt választ.

Ezért (is) szülünk később.

521. tenkne_helga (válaszként erre: 519. - Msforrester)
2009. júl. 17. 11:29
Én nem azt mondtam,hogy apa nélkül!Félre értettél!!!Te a férjednek szültél?Én nem!Azért,mert megtaláltam számomra az igazit és úgy gondoltam,hogy jöhetnek a gyerekek,de mind a ketten szerettük volna,ezért írtam,hogy nem a férfinek szültem!Érted?Férjemmel és a 3 gyermekünkkel mi is boldogan élünk!
520. ében11 (válaszként erre: 518. - 40163fd81d)
2009. júl. 17. 09:43

persze.a barátnőm közel a harminchoz.ő nem a szabadságot,bulikat, nyaralást,vagy hogy a párja elhagyja félti, anyagilag bizonytalanodik el-pár a pasi biztatja hogy most elvannak a babával is el lennének(igazából lehet milliókat is költeni és kevesebb de ugyanolyan hasznos dolgokkal is megúszni)de azt mondta a kora miatt jó lenne,nem akar veszélyeztette terhes lenni ezer vizsgálattal és izgulni.

szóval tényleg nem lehet tervezni-mert akkor oda jut az ember hogy sosem jön az a tökéletes pillanat amikor jó időben jön az a baba.

én azon pöccentem, hogy a múltkor írt egy 18 éves lány egy fórumra(azt hiszem nem itt), és azt mondta 50 éves kismama veszélyeztetett terhesnek számít-na nem tudom de nem is hallott a változó korról és meg elgondolkoztam tényleg nincsenek tisztába a saját testükkel képességeikkel?oké madonna meg sok híres ember 40 50 évesen pici gyerekkel családalapítás alatt állnak-de tényleg azt hiszik a tizenévesek hogy ezt a természet adja meg nekik, ez még ilyen simán megy 40-50 éves korban?

nem tudom saját anyjukkal sem beszélnek.szóval kiakadtam kissé-mert gondolom az nem csak annak az egy lánynak a fejébe van így.

519. msforrester (válaszként erre: 506. - Tenkne_helga)
2009. júl. 17. 09:29

Sosem szülnék férfinak, de egy gyereknek a család együtt apa és anya. Ezért találta ki a természet azt, hogy csak egyedül, nőként, nem tudsz egy gyereket összehozni.

És szerintem kell az, hogy az ember biztos lehessen benne, hogy a párja nem fog lelépni, csak azért, mert elnyúlt a hasán a bőr, és nem ő lesz a legfontosabb az életben.

Tisztelem az összes egyedülálló anyát, de én ragaszkodom az utolsó véremig ahhoz, hogy a gyerekemnek jó apja legyen, ami szerencsére most van is, és úgy tűnik, jól választottam.

518. 40163fd81d (válaszként erre: 516. - Ében11)
2009. júl. 17. 09:27

Ez legyen az ő gondjuk,ne a tiéd:)))



Amúgy én pláne nem vagyok híve a gyerektervezésnek,mert hajlamos az ember túlbonyolítani a dolgokat.

"Ha isten kecskét ád,ád hozzá legelőt is",nem igaz?:))

517. msforrester (válaszként erre: 503. - Bianka3)
2009. júl. 17. 09:23

Én 27 éves elmúltam, mikor szültem a lányomat, és én voltam a második legfiatalabb a kórházban. Mondjuk volt, akinek ez már a második gyereke volt,és úgy volt 33 vagy afölött, de akkor is.

Szerintem teljesen normális, hogy ha nincs meg a megfelelő apajelölt, akkor nem akarsz gyereket.

Ha szerelmes leszel, biztos akarsz majd gyereket is a párodtól.

516. ében11 (válaszként erre: 513. - 40163fd81d)
2009. júl. 17. 09:06

mert sok fiatal van előtte és hezitálnak meg addig addig gondolkodnak-féltik az életüket és egyéb-de mondjuk bele se gondolnak ha lombikra kerülne a sor az mivel jár-párkapcsolatilag anyagilag a munkahelyen.

nem negatív a felhang csak leírtam ezt a pár gondolatot-ami a médiában el sem hangzik-így szerintem e tekintettben tudatlanok az emberek.

az én pasim se nagyon tudta hogy a nőknél elfogy a petesejt, peteérés és ritkul ahogy idősebb egy nő.mondom nem ez érzésekkel van bajom.ha egy kislánynak az iskolában elmondják mire készülhet-mensi stb. akkor azt is mondják el tanítsák meg neki hogy ez nem egy állandó dolog ami 40-50 éves korában is működik.

515. tenkne_helga (válaszként erre: 512. - Ében11)
2009. júl. 17. 09:04
Mondjuk én nem erre gondoltam!Nem hiszem,hogy 34 évesen fáradt lennék hozzájuk,még nem akkora kor!Arra gondoltam,hogy tapasztaltabb lettem és sokkal jobban féltem őket,parázok mindenen,nehogy félre nyeljenek,nehogy valami bajuk legyen stb...Egy húsz éves még nem parázik mindenen,hisz nem is tudja mennyi veszély leselkedik rá,nemhogy majd a gyermekére,ezáltal sokkal rugalmasabb és csak teszi a dolgát para nélkül!
514. ében11
2009. júl. 17. 09:02
csak annyi biztos nem ajánlom senkinek se hogy 40 körül próbálkozzon családalapítással először, ha nő az illető.
513. 40163fd81d (válaszként erre: 507. - Ében11)
2009. júl. 17. 09:02

Nézd,mindenkinek más a története,és máshogy gondolkodik.Én nem értelek.

Miért ez a negatív felhang?

Szerintem mindenki akkor teszi a legjobbat,ha ismeri önmagát és a saját vágyait és aszerint cselekszik,nem holmi "elfogadott séma" szerint.

Ha úgy érzi bulizni akar ,akkor bulizzon,ha gyereket akar hát szüljön.Nincs helyes ,vagy helytelen gondolkodás,hisz mindenki számára az a jó ,amit ő gondol és érez.

512. ében11 (válaszként erre: 508. - Tenkne_helga)
2009. júl. 17. 09:00

van különbség-persze nem a szeretetben,gondoskodásban.

azért apósom, bár aktív de mégiscsak közelebb van a 60-hoz és ott az alsós kisfia-máshogy telnek a napjaik, mint mondjuk amikor a párom volt kisfiú.

meg van ismerősöm 40 fölött lett még egy 3. baba a többi gyerek már önálló felnőtt életet él, és az anyuka nehezebben tartja a lépést a 3 éves lányával.

néha az anyukának több alvás kell mint a gyereknek:)

igazából ezek apróságok, nem a leglényegesebb dolgok.de látom sokkal fáradtabb mint mondjuk én.aki elrohangálok a gyerekkel egész nap.neki meg le kell dőlnie-érzi a korát,de amúgy minden tekintetben fiatalos,és próbál is az lenni.

511. tenkne_helga (válaszként erre: 510. - 40163fd81d)
2009. júl. 17. 08:57
Ez a te véleményed!Az enyém meg amit leírtam!!!!
510. 40163fd81d (válaszként erre: 506. - Tenkne_helga)
2009. júl. 17. 08:56

Ez akkor állná meg a helyét,ha már ott ficánkolna a gyerek a pocakodba ,egy 30-as kék szemű,190 cm magas,diplomata donortól:)))


Már kislány korban is eljátszunk a gondolattal ,hogy anyák vagyunk,és gondozzuk,öltöztetjük,szeretjük a babáinkat,ez természetes.

De igazából akkor realizálódik ez a dolog,ha megtaláljuk az apát is ,mindezek mellé.

509. ében11
2009. júl. 17. 08:55

és még valami.nekem ott volt a szerelem meg az apajelölt-de a baba nem a hatalmas anyai ösztön miatt jött.mindenképp szerettem volna 30 alatt szülni, hogy ne öreg(nagymamkorú)legyek-ennyi jár a gyerekemnek,szeretnék sokáig vele lenni.

és meg kellett beszélnünk ketten és ez sem volt olyan mint a rózsaszín köd-jöttek az érvek ellene és mellette is.de eldöntöttük-igaz az mondta a párom én akartam inkább ő nem érzékelte hogy kiszaladunk az időből mert apósomnak 50 évesen született meg a 4. fia fiatalabb feleségtől.szóval a pasik meg még jobban nem kapkodják el, mondtam is neki hogy neki akár 60 éves korában is lehet gyereke csak nem tőlem, hanem egy 30 évvel fiatalabb asszonykától.

508. tenkne_helga (válaszként erre: 507. - Ében11)
2009. júl. 17. 08:53
Így igaz,egyetértek amit írtál!Sajnos nem tudom hova vezet a világ,hogy ennyi fiatal és lombikra vár!Húsz évesen született meg a mostmár 14 éves lányom és 20 hónapja az ikrek.Érzem a különbséget.Szerintem sokkal jobb fiatalon,mint 30-on túl "babázni".Most is csodálatos érzés,de fiatalon máshogy teszel mindent,mint érett fejjel,az biztos!!!
507. ében11 (válaszként erre: 505. - 40163fd81d)
2009. júl. 17. 08:49

félre érted.nem az anyai ösztönről beszélek.egyébként nem érzem hogy feltétlen férfi váltja ki, de ez mindegy.

tiszta sor szerelem kell meg apa.

csak az nem tetszik-hogy minden azt szajkózza légy fiatal(fiatalos)szabad,bulizz szórakozz-és majd a tombolás után ráér.én a ráér dologgal nem értek egyet,ha egy nő fejében totálisan egyszer sem fordul az meg hogy vajon 35-40 évesen lesz e még peteérese, vagy elég peteérése ahhoz hogy a most már kívánt időpontban teherbe tudjon esni-szóval ez amolyan felvilágosítás kellene hogy legyen-hogy hé csajok, sokáig várni ezért nem jó-mert lehetnek gondok a teherbe eséssel.csak jó lenne tudni minden nő belegondol ebbe is.

én nem akarom hogy babázzanak le ha még nem érzik-csak ezt szerettem volna megtudni, félnek-e e miatt, tudják-e a koruk miatt mi várható.

nekem nagyon sok ismerősöm munkatársam küszködik a babáért valaki már majd 40 és nem akar összejönni neki-sokat költenek a kezelésekre és telik az idő még idősebb lesz.csak szeretném ha mindenki tudná-ha elszórakozzák a fiatalságukat előfordulhat velük is.és ez tényleg rohadt sz.r dolog.ennyit küzdeni egy babáért.

a többi érvel tökéletesen egyetértek.

csak ezt hiányolom.pl. mondják ennek meg ennek a sztárnak született gyereke 40 fölött de az nem hír hogy béranyától.

506. tenkne_helga (válaszként erre: 505. - 40163fd81d)
2009. júl. 17. 08:42
Nem hiszem,hogy az anyai ösztönt a férfi váltja ki belőlünk!Még nem voltam szerelmes se,mikor éreztem,majd én is anya szeretnék lenni!Nem hiszem,hogy a férfinak szülünk gyereket!Mindenki magából indul ki!Mindenki családot szeretne,az anya is és nem férfinek szülni!!!
505. 40163fd81d (válaszként erre: 504. - Ében11)
2009. júl. 17. 08:36

Ében:))

Ez nem így működik,te is tudod.

Úgy működik ,hogy szerelmesek leszünk,megtaláljuk azt az embert ,akivel el tudjuk képzelni az egész elkövetkező életünket,együtt élünk és lám megjön az óhaj ,egy gyerek után,hogy teljes legyen a család.

Akik nem akarnak gyereket ,egyszerűen még nem találták meg azt az embert ,akitől gyereket szeretnének.

Ezt a bizonyos anyai ösztönt ,a férfi váltja ki belőlünk,nem jön az csak úgy,különben minden nő rohanna 30 alatt a sperma bankba:))

504. ében11 (válaszként erre: 502. - 40163fd81d)
2009. júl. 17. 08:19

nem nem mondtam hogy rossz máshogy gondolkozni.de azért maradjunk a valóságnál,ezt akár orvostól is meg lehet kérdezni.szóval független az érzésektől az így gondolomtól-hogy a szervezet öregszik.

12-13 éves lányoknak már van mensijük, és még várni 20 évet vagy többet egy babára...na mindegy.

503. Bianka3 (válaszként erre: 500. - Msforrester)
2009. júl. 17. 08:01
Valahol zavar. Általában az ember olyan 20-30 éves kora között szül. A nagy többség. Legalábbis a környezetemben. Most nem azt mondom, hogy ez a követendő példa, és ezért agyalok rajta. Én meg már lassan-lassan 30 leszek és nem nagyon akarok. Gondolkodni úgy gondolkodok rajta, csak egyszerűen nem akar úgy alakulni. Vagy lehet azért akartam régebben gyereket, mert szerelmes voltam, most meg úgy nem találok senkit.
502. 40163fd81d (válaszként erre: 501. - Ében11)
2009. júl. 16. 19:24

Ezt te gondoltad így.

De más nem biztos ,hogy ugyanígy gondolkodik,és az sem biztos,hogy ez rossz.

Amit te helyesnek vélsz ,más számára nem az,mint ahogy te számodra sem elfogadható más gondolatmenete.

A lényeg mindenkinél,hogy tudja mit akar.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook