Nem szeretik egymást a családtagjaim (beszélgetés)
Az segítene, ha a pároddal megbeszélnéd, hogy bármit mondd apud ne vegye komolyan, vegye úgy, hogy a betegsége miatt mond bántó dolgokat?
Ne erőltesd, nem kell mindenki szeresse egymást, arra viszont megkérheted mindkettőjüket, hogy mivel szereted mindkettőt neked fáj, ha a másikat szidják neked, ne tegyék. Ez egy olyan szabály, amit be lehet tartani és ha valamelyik megszegi tudod figyelmeztetni arra, hogy "tudod apa/drágám ő hozzám tartozik, s nekem fáj ha szidod előttem."
Igen anyagi okok miatt nem tudunk menni.Én hosszú idö után talaltam állást.Apu azt mondta;hogy ö ilyen ember;nem zavar minket;és zárkòzott meg vannak a rigolyái és nem kötelezô vele beszélgetnie.Tényleg volt olyan hogy nagyon akartam erôltetni,de mindketten bezárkoztak plane apám
63 éves 3 éve halt meg Anyu.De köszönni köszönnek egymásnak de csak akkor ha párom ráköszön.Nem agresszivak egymással csak mindketten egymasrol nekem mondjak el a véleményüket.Mindkettôjüknek valamiben igaza van
Nem kell, hogy szeressek egymast.
Eleg, ha udvariasak, mint ket ember, akik szeretnek teged.
Nincs mit tenni!
Addig örülj, amíg csak nem köszöntgetik fel egymást. Rosszabb lenne, ha agresszívak is lennének. Na jó, tudom ez nem vigasztal, mármint az, hogy lehetne rosszabb is...
Apukáddal beszélj esetleg, nem tudom megtetted e.
Mond meg neki, hogy ez neked a legrosszabb, hiszen neked ő is és a párod is fontos, majd beszélj a pároddal és neki is mond el ezt
nem kene egy haztartasban elni. ha megis muszaj, elgondolkodnek, hogy a parom is milyen. egyutt elnek, de csesznek felkoszonteni egymast. apadnak meg lehet mentsege, hogy depresszios, beteg, gyogyszereknek is lehet sok mellekhatasa, a parodnak mi a mentsege?
egyszerubb lenne megbeszelni normalisan, hogy egyutt eltek, annyi a minimum, hogy jol meglegyetek, ha keptelenek erre, akkor valjatok kulon. en apamtol es a paromtol is kulonvalnek, ha nem tudnak valtoztatni, alkalmazkodni, mert ne az en eletemet keseritsek meg, csak a sajatjukat
Nincs gyermek.Apámat nagyanyám nem szerette;aki anyukám anyja volt.Innen ered minden.Csesztette egész életében.Párom semmi rosszat nem tett ellene és ezt őszintén mondom.Jó kicsit kényelmes ember amilyen én
Vagyok.De Ennyi.Egész Gyerekkoromban azt láttam mama és apu nem szeretik egymást.Ezt anyu átélte.Most én vagyok ebben a helyzetben
Semmit nem tehetsz, mindkettő tapló módon viselkedik. Attól, hogy nem szeretik egymást, még tanulhatnának jó modort, mert ennek inkább va ahhoz köze, mint a szeretethez.
Kitartás, ezt csak elviselni lehet, hozzászokni szerintem nem :(
Semmit. Felnőtt emberek. Maximum elmondhatod nekik, hogy neked ez rosszul esik, próbáljanak meg egy korrekt, udvarias viszonyt fenntartani miattad. Ennyi.
Nem kényszeríthetsz ki szeretést, elfogadást. Van az, hogy az emberek nem passzolnak. Emeld be és lépj tovább.
A vesztes első ismérve, hogy olyanon túráztatja hosszan magát, ami ellen semmit sem tehet.
További ajánlott fórumok:
- Hogy élted meg egy közelálló családtag elvesztését?
- Parkinson-kór(-os betegek, családtagjaik)
- Igénytelen, koszos családtag
- Ha ketten igazán szeretik egymást, lehetséges, hogy egy harmadik felbukkanása érzelmileg belekavarjon a kapcsolatba?
- Ti már hallottatok olyanról, hogy két tinédzser együtt marad időskorukig, és szeretik, tisztelik egymást?
- Miért marják egymást azok az emberek, akik állítólag szeretik egymást?