Nem akarok férjhez menni.... (beszélgetés)

:DDD

Nekem megy anyu rugta volna szet a fenekemet :D De ez jo, egyetertek a leirtakkal, a tobbivel is.

Akkor mi a gond? O csak hivatalossa akarja tenni a kapcsolatotokat, mert szerinte igy helyes. Ami meg a ruhat illeti, manapsag mar eleg sokan egyszeru kosztumben eskusznek.

Az eskuvo szerinted felhajtas, pl. szerintem egy gyonyoru, osi szertartas, amikoris a no ugymond csaladot valt. Kihagyni kar, tulozni hulyeseg (gondolok itt limuzinos bevonulasra es tarsaira). A feleseg is annyibol statusz, hogy most mar nem a szuleim csaladja a csaladom, hanem a ferjem es a (leendo) gyerekek. De ez hozzaallas kerdese. Ertem amugy, mire gondolsz, csak a buta emberek hiszik, hogy attol tobbek, hogy ferjnel vannak.

Fattyu kerdese: nezd, nem tartom magam sem provincialisnak, a csaladom minimum 5 generaciora visszamenoleg ertelmisegi, varosi nepek, es megis, szerintem is ugy helyes, hogy eloszor a hazassag, aztan a gyerekek. Tudom, hogy manapsag nem ez a "divat", bar az en szememben ez az utobbi fenenagy lazasag a nem normalis. Azert fattyunak epp nem titulalnam a gyerekeket (tudtommal ilyen jelzovel csak a nemesi csaladok hazassagon kivuli utodait neveztek, de nem vagyok benne biztos) - mindenesetre hazassagon kivuli gyerek. Ha annyira tokmindegy lenne, nem kernek a szuleszeten az apasagi nyilatkozatokat.

Szoval szerintem azert gondold at ezt a hazasulosdit :)

Fitkikém, én sem voltam soha az a lány, kislány, aki már gyerekként elképzeli, milyen lesz amenyasszonyi rujája, és a vendégség, sötöbö.

Aztán megismertem a férjem és soha nem beszéltünk az esküvőről, de tudtuk, a vége úgy is az lesz.

Iagz, abban az időben még letörte volna apám a derekam, ha nem megyek hozzá.

Viszont nem jó ez a felhajtás, én megértem.

Próbálom megfogalmazni, hogy Nekem személy szerint mit jelent a házasság, hátha valaki kedvet kap! ;) Természetesen nem az oly sokat emlegetett "papírról" beszélek, nálam ez inkább egy lelki állapotot jelent. Azt, hogy mi ketten közös megegyezéssel, szabad akaratunkból, a szüleink, családunk, barátaink, az egész emberiség, az állam, Isten és minden istenek, valamint az Univerzum tudomására hoztuk, hogy mi, mint két önálló személyiség, innentől kezdve egy elválaszthatatlan egységként kívánunk részt venni az életnek nevezett kalandban. A szerelmünket és összetartozásunkat pedig az adott kultúrának és aktuális kornak megfelelő szertartás keretében ünnepeltünk meg. :) És igen, másnap máshogy kelt fel a nap és én tudtam, hogy Én az Ő felesége vagyok és Ő az Én férjem.

Nahát, ez kissé fennköltre sikeredett! :D De azért talán átjött a lényeg!

Végezetül csak annyit, hogy ez az én életemre vonatkozik. Soha nem gondoltam semmi rosszat másokról, akik tőlem eltérő módon gondolkodnak, mindenki a maga életéért felelős. :)

Számomra is meglepő volt,de vannak ilyen emberek.35 évesen mentem férjhez(későn találtam meg az igazit).A munkahelyemen szinte csak nők.Volt olyan akitől megkaptam,hogy most már vagy valaki,mert férjes asszony vagy.Volt aki közölte,hogy végre eleget tettem a társadalmi elvárásoknak.Ezeket velem egyidős kolléganők mondták.Egy idősebb volt,aki azzal jött,hogy már aggódtam,mi lesz így veled,meg még azzal a 2 kollégaővel,akik egyedül vannak.

Őszintén szólva csak álltam döbbenten,hogy komolyan ez ennyire számít?!

Most én is úgy érzem, hogy nem akarok házasságot, nem azért mert nem szeretem a párom, hanem csak úgy. De lehet csak azért mert amilyen én akarok arra nincs pénz és inkább nem álmodozok. én nagy esküvőt akarnék majd egyszer sok étel ital, zene miinden ami kell, ehez legalább két millio forint kell, ami jelenleg nincs, de ha lesz is inkább házra költjük. viszont ha azt vesszük akkor meg a papírral be vagy biztosítva. bármi történhet bárkivel és nem mindegy, hogy házas voltál vagy nem. de nyilván nem erre hajt az ember, hogy utána kapja az özvegyit...szóval ne kövezzetek meg.

amúgy ezt én sem értem, mi is szeretnék gyereket 1-2 éven belül és némelyik ismerősöm munkatársam nem idősek hanem fiatalosak. úristen és esküvőőőő? előtt össze kéne házasodni nem? nem tudom miért olyan fontos ez hogy házasságba szülessen. én nem vagyok vallásos, azt se tudom meg vagyok e keresztelve vagy nem. lehet ez is ciki mondjuk a mai világban.

Barátnőm is két tanú előtt ment férjhez. Szerintem ez így teljesen rendben van. És nekem nagyon tetszett. Nálunk két éve téma ez :) de párom nagy esküvőt akar, én meg nem :) És én sem tudtam elképzelni soha, hogy fehér ruha, meg nagy lagzi meg minden ami ezzel jár... és a papír sem kell, igaz én gyereket sem akarok, így ebből sem lesz herce-hurca.

És az ő anyja is fel volt háborodva, amikor mondtam neki, hogy csak két tanú. Ez az én esküvőm lenne, tehát mások ne szóljanak bele. Hogy lesz-e kompromisszum párom meg köztem? Hát nem tudom. Ő is makacs, meg én is :)

:D

azért vicces, ha belegondolsz.... mert anno, ezzelőtt 30-40-50 éve lehet nem is saját gyermekét nevelte az apja. Ezt hogy is hívják? Felszarvazott? :D

Teljesen megértelek. Hasonló cipőben járok. Azzal az ellentétben, hogy nekünk már van egy közös gyerekünk, és hát nem kis hercehurcával jár így a közös élet. Pl szülés előtt apasági nyilatkozat kell.

Ha pl veled, vagy pároddal történnel tragédia 10-20-30 év múlva, bizonyítani kell a másik félnek számlákkal, tanúkkal, hogy igenis közös volt a tulajdon, bankszámla, autó, stb... ez sem kevés utána járás... :(

Zavarjátok le polgárin, fél óra, és kész. Nem fog fájni! ( bár én még nem mertem belevágni, de drukkolok neked!)

Én is ezzel értek egyet, nálunk a párom nem egy házasulandó, de amúgy sem ez a fontos, persze szép és jó dolog a fehér ruha..

Ha viszont nem akarnék férjhez menni nem is mennék férjhez.

Szerintem a párod a teljes elköteleződésre vágyik, amit az esküvővel szeretne kifejezni. Ez már csak így szokás, több ezer éve.

Engem az érdekelne, hogy képes lennél-e a párod miatt végig csinálni egy esküvőt? Ha miatta sem mennél bele, akkor a párod reakciója is érdekelne, hogy elfogadná-e a döntésedet és veled marad, vagy pedig elhagyna.

Nem kapja automatikusan. Nyilatkozni kell róla.

Nekem legalábbis arról is kellett, hogy felveszem-e a férjem nevét (ha igen, hogyan), és hogy a gyerekeink hogy fogják használni a vezetéknevet...

És az meg kit érdekel??? Mármint beszéljétek meg előre.

Mi 2 tanúval mentünk a házasságkötő terembe, és kész. Igen, volt sértődés. Aztán mindenki túltette magát rajta. Le kell ülni, megbeszélni. Ha szeretsz valakit, el kell fogadnod a döntéseit.

Szia,

ezzel én is teljesen így vagyok, egyszerűen annyira nincs bennem semmi exhibicionizmus, hogy képtelen lennék mutogatni magam annyi ember előtt abban a göncben:-) Meg bulizni se igen szeretek, szóval a lagzi is egy kínszenvedés lenne. Igaz, pár emberen kívül nem is tudom, kiket hívnánk meg...

Mondjuk ha a párod igényli a felhajtást, akkor eléggé különbözőek vagytok.

Ha nem igényli, akkor meg felvesztek egy normálisabb ruhát, fogtok két tanút és besétáltok az anyakönyvvezetőhöz, ennyi:-)

Sógornőm 7 éves kisfiát is fattyózzák a család vénjei.

Szürnyű azért, hogy mennyi sötét ember van:(