Nehézségek (beszélgetés)
1. A változatos , de kiszámítható élet jobb, minden életkorban, nincs rosszabb fárasztóbb unalmasabb az ingerszegénynél, ez jelentkezhet a tanult szakma gyakorlása alatt is.
2. Én kicsit irigylem a vallásos embereket, amikor ateista fejjel felmérem, hogy nincs remény, nincs tovább, ők még mindig hisznek, pl abban hogy meghalt szeretteikkel még találkoznak.
Szóval még az ember tud mozogni, jobb a változatos kalandos élet.
A boldog élt a legjobb! :)
Kár, hogy ilyen opció nem volt.
Nincs olyan, hogy melyik jobb, mert amiket itt szembeállítottál nem léteznek külön, önmagukban.
Egy ember élete során, különböző életszakaszokban mindegyik előfordulhat.
És még csak nem is korfüggő. Egy idős is élhet kalandos életet. Kinek, mi a kaland?
Vagy egy fiatal is élhet nyugodt, megtervezett életet, ha nem keresi a kihívásokat. Tanul egy szakmát és jól elvan vele.
A nyugodt, kiegyensúlyozott élet is helyenként keserű és tragikus, vannak dolgok, amikre nincs ráhatásunk.
A vallás se úgy működik, hogy vki egyszercsak eldönti, hogy mostantól így vagy úgy lesz.
Neveltetés, környezeti hatások, elhivatottság kérdése a vallás. Se jobb, se rosszabb ember nem leszel se általa, se nélküle. Nem ezen fog múlni.
Az enyém is.
5-éves koromban kezdtem dolgozni.
18-éves koromban született az első lányom.
26-éves koromban disszidáltam.
Talán mostanra elég ennyi.
Azt hiszem erre rámondhatjuk h kivétel nélkül mindenki megvan győződve a saját igazáról, mert az az egyik legfontosabb önérdeke.
Példát lehet felhozni bármire.
Az én életem rengeteg fordulatott vett. Sokmindent átéltem, nem bánom. De ha bánnám sem lenne másképpen a múltam.
Múltkor gondoltam bele, hogy mennyivel tágabb tapasztalatot engedélyezett nekem az élet mint általában az embereknek...
1. A tragédiákról szívesen lemondok, akkor is, ha így a kalandokról is le kell.
2. Ateistának jobb lenni, nem félünk senki furcsa megmutatkozású haragjától, a dolgok okát sem keressük egy természetfelettiben.
1,Fiatalon a kalandos, klasszikusan a kiegyensúlyozott.
2, A vallásosak nyugodtabb életet élnek, az ateisták sok időt pocsékolnak meggyőzni másokat a saját igazukról. Én pedig agnosztikus vagyok.
Melyik élet a jobb?
A nyugodt, kiegyensúlyozott, vagy a kalandos viszont helyenként keserű akár tragikus.
Minek jobb lenni?
Vallásosnak vagy ateistának?
További ajánlott fórumok:
- Ti mennyi pénzből éltek havonta és hogyan viselitek az esetleges pénzügyi nehézségeket?
- A nehézségek ellenére is le lehet fogyni
- Nektek is nehézséget jelent reggelente a tükörbe nézni/kilépni az utcára?
- Végkép elkeseredve, avagy hogyan tovább a nehézségekből
- Mosási nehézségek...
- Tartósbeteg gyermek nevelésének nehézségei