Mutizmus!!! (beszélgetés)
Sziasztok!
Az én kislányom is elektív mutizmusban szenved, de ezt nem orvos állapította meg, hanem én. Nem is tudtam, hogy ez betegség, kb. 1 hónapja olvasgatok róla.
Valahol olvastam, hogy a gyógyítás érdekében az teheti a legtöbbet a gyerek érdekében, aki legjobban kötődik hozzá.
Én pedagógusként próbálom hasznosítani az olvasottakat.
Kata 6 éves, szeptemberben megy majd iskolába.
Erősítem folyton, hogy ügyes vagy, dícsérem sokat.
A Te kislányod hogyan kezdte az iskolát végül? Beszél már?
nem szelektív, hanem elektív muizmus
sziasztok! azt mondták erre nem jár emelt családi,sem gyes!igaz ez:köszi a válaswzt.
Hát igen! ez igaz!itt már minden betegségnek számit! de hogy mi van a levegőben?egyre több gyereknek baja van!sajnos.
régen még csak gátlásosságnak hívták volna....a mai világban meg sajnos mindennek nevet adnak már :-( emiatt ez is "betegséggé vált"
akkor ez is egy betegség?annak nevezik?beszédfogyatékosság ha jol tudom! és ők milyen suliba járhatnak normálba nem?ksözi........
Nem volt kezelés,csak az anyukával egy beszélgetés ahol Ő megsem szólalt.A Vadaskertben tanácsolták,hogy vigyék egy másik,speciális iskolába.Mert lehet,hogy nem tudott úgy teljesíteni és már csak azért sem szólalt meg.A faluban az osztálytársaival beszélt,ahogy átlépte az iskola kapuját,néma lett.Talán az új iskola segített.Vagy megtalálta a megfelelő embert aki kezelni tudta.Persze mindent beígértek neki ha megszólal.Talán Nálatok könnyebb lesz a helyzet.
Kinőhető..vagy fejleszthető...
pl a férjem nővére is ilyen volt (szelektív mutizmusos), aztán az általános iskolában kifogott egy türelmes tanárnőt, aki hátat fordított neki, és úgy felelhetett.
Középiskolában meg már ő volt a társaság középpontja, és most felnőttként is simán kommunikál bárkivel, sőt nagyon határozott nőszemély :-))
Akkor mi válthatta ki belőle a változást, ha nem a kezelés?
Hátha tanulok valamit.
Mi is hasonló cipőben járunk, a most középsős ovis lánykámmal. Igaz az udvaron már kiabál, de a csoportban sokszor csak mutogat, vagy csak súg. De van amikor már ott is beszél...szelektálva, hogy kikkel áll szóba. És persze a kedvétől is függ.
De ha idegen helyre megyünk "bújik" a fenekünkbe és csak somolyogva forgatja a szemeit. Van hogy órákig is ez van....eljátszik, vidám, jól érzi magát, csak nem akar beszélni.
Ja és itthon meg folyamatosan dumál, be nem áll a szája.
Az oviban szépen alakul, csak ki tudja mi lesz a suliban....
Köszönöm a segitséget! igen nálunk is ez a gond!otthon beszél ,de társaságban nem!most kezdi majd a suulit!akkor ez nem maradadnó?mert ugy hallottam van akit csak fejlesztgetni tudnak,de felnőtt korára is ilyen marad ,ez is ugyebár egyéntől függ!ebben a fajtában sincs két egyforma,ahogy olvasgatom!vagyis enyhülni tud csak ,akár az autizmus!háát nem tudom........egyébként az előbbi is van a családban!/sajnos/
Szia!
Kétféle van.... az egyik "sima" mutizmus, és van a szelektív mutizmus. A kettő is teljesen más. Nem mindegy melyikről beszélünk.
A szelektív mutizmusos gyerekek, nagyon értelmesek, sőőőőt.....csak közösségben nem mernek megszólalni az erős gátlásosságuk miatt.
És általában otthon kompenzálják a dolgot, és átlag felett sokat beszélnek.
Szia!Az én unokatestvérem kisfia is ebben "szenvedett"Ők vidéken egy kis faluban éltek,és már óvodás kora óta nem szólalt meg csak otthon.Így kezdte az iskolát,de nem tudták értékelni ezért mindig megbukott.Ide írányitották a Vadaskerti kórházba.Azóta már beszél.De szerintem nem az itteni megbeszéléstől,mert nem volt hajlandó itt maradni.Nálatok is hasonló a gond?
Külsőleg talán hasonlít, de itt nem maradandó állapotról van szó. Pszichológus segítségével gyógyítható. Ne keseredj el!
sziasztok! van valaki akinek ebben szenved a gyereke? ez hasonlit talán az autizmushoz?köszi a választ..................