Mit tegyek, ha nem kedvel a barátom anyja? (beszélgetés)

Miért, 16 évesen te nem anyuci szoknyáján üldögéltél?

Vagy nem a pénztárcájából éldegéltél?

Szerinted mit kellene tennie 16 évesen, ha még tanul? Otthagxni sulit, szülőket egy csaj miatt, aki esetleg másnap dobja?

.

Azért az még mindig jobb, ha egy 16 évesnek az anyja mondja meg, hogy mit csináljon, mintha ugyanezt egy másik 16 éves tenné.

.

És mennyi csalódás ér bennünket, mire úgy érezzük, hogy révbe értünk, megtaláltuk az igazit.

És eltelik néhány év, és leginkább már csak azt hajtogatjuk: "Miért nem a Hufnáger Pistihez mentem feleségül!?"

Igen! Ezt szépen írtad!

De éppen ezért vesszük ezt még akkor véresen komolynak, mert még csak 16!

És mennyire tud fájni, amikor már nem lesz.

És milyen jókat fog mosolyogni, amikor 2x 16 lesz, és milyen szép emlék lesz, amikor már 3x, 4x 16 lesz!! :))

Az anyuka meg nem is biztos, hogy az anyagiak miatt nem bírja a csajt.

Amúgy nem felejtettem el, hogy én is voltam tini, de azért a 16 évesen távkapcolatban elhatározott komoly kapcsolat, azért ha bájosan is, de megmosolyogtató.

Valami diák-munkával mindketten megkeresitek 1-1 út/találkozás!!! összes költségét, így nem a szülőknek kell fedezni!

Vagy ha ez nem lehetséges, akkor a havi teló számlátokat csökkentitek mindketten annyira, hogy a különbözet az ehhez szükséges összeget kiadja.

És persze ezt meg kell beszélni a szülőkkel, mert gondolom, hogy a telefon számlát a szülők fizetik!

Mi lenne ilyenkor, ha a két anya megbeszélné egymással, hogy ki-ki alapon, mindkét gyerek állja a saját költségét?

És felváltva utaznának egymást látogatni.

Így van, és ha nem akar állandóan a fiú fizetni, akkor meg gyorsan rásütik a nők, hogy "töketlen".

Érdekes, hogy mindig csak az előjogok kellenek a nőknek, ha úgy előnyös, akkor emancipált, ha nem úgy előnyös, akkor meg a régi elvek mentén, pl. fizessen mindig a férfi, engedje mindig mindenhol előre a nőt,

.

Ráadásul az úgy van, hogy valamiért még mindig a fiúknak kell fizetni. (Illetve, itt majd a fiús szülőknek.) A nagy emancipációban valahogy ezt a tradíciót nem akarják a nők megváltoztatni. :D

Utána pedig jön az, hogy "A pasik nem tudnak spórolni a házasságukig."

Hát hogy spóroljon az a szerencsétlen, ha neki kell megvenni a belépőket, ha neki kell fizetni a fagyizásokat, ha gyűjtenie kell arra a kocsira, amibe a lányka majd belibbenhet, és elmehetnek ide-oda, és amiben majd természetesen a pasinak kell tankolni. És sorolhatnám a végtelenségig.

Én tökéletesen megértem, ha egy előrelátó anya minél későbbre tolná azt az időszakot, amikor a fia majd komoly kapcsolatba bonyolódik.

.

Ha a barátod anyja nem kedvel, azzal sokat nem tudsz kezdeni. Fiús anyuka (is) vagyok és bizony volt olyan kislány aki nem volt a szívem csücske, pedig igyekeztünk mindketten.

Azt inkább valószínűnek tartom, hogy a köztetek lévő távolságot nem kedveli. Aminek az áthidalását neki kéne finanszíroznia...gondolom. Mivel ő nem érzi azt amit ti, racionálisan ő úgy láthatja, hogy közelebbi kislányt is találhatna a fia. Szerintem ezt is meg lehet érteni.

Talán ha a fiú dolgozgatna és abból utazna hozzád, illetve néha te látogatnád meg, akkor máris nem lenne ekkora az ellenállás anyuka részéről.

Viszont Voltam 5. hozzászólásával is egyet kell hogy értsek. Az esküvőnk előtt 2 héttel a férjem azt mondta, hogy az anyja szerint várnunk kéne még. 25 év házasság után tudtam meg, hogy az anyjának semmi köze nem volt ehhez, de egy másik lánynak igen. Ilyen az élet, nincs új a nap alatt :)

Mindenkinek a saját problémája a legnagyobb. Nyilván minden embernek minden életszakaszban más és más gondjai vannak, de egy dolog kijelenthető: A kamaszkori érzelmi viharaimat, terheimet, problémáimat pont akkorának és olyan súlyosnak éltem meg, mint amekkorának a mostaniakat.

Ezzel nincsen mindenki így?

Szóval nem kell az ő gondját ledegradálni, neki most ez a problémája. Majd 10 év múlva vissza fogja sírni, meg vigyorogva fog emlékezni rá, nosztalgiázni. Persze, ez így van, de neki addig még van egy útja, amin végig kell lépdessen. :)

Hogy mit tegyen, arra az a válaszom, hogy tegye azt, amit szeretne, de kizárólag követezmények nélkül. Mármint nehogy teherbeessen, vagy hasonlók. Ha ezt betartja, semmi végérvényes hibát nem fog elkövetni, bárhogy döntsön. :)

Nem Neked szántam konkrétan, csak Te voltál az utolsó aki szólt hozzá, bocsi. :)

Nem értem a gúnyolódást én sem. 16 éves, ez a dolga, hogy így éljen, így gondolkodjon! Ha pedig szerelem van, akkor szintén azt gondoljuk, hogy egetrengető. És igen, rohadt nagy dilemma lehet, hogy nem tud vonatra pénzt venni a fiúja, ha az anyja nem ad neki.

Mindenki elfelejti, hogy milyen érzés volt kamasznak lenni? :-/