Mit láttál, hallottál ma, ami megérintette a szívedet és elgondolkodtál az eseten? Vidámmá vagy szomorúvá váltál a hallatán? (beszélgetés)

Buszon,munkából hazafelé már eleg fáradtan ,elgondolkodtam.Egyszer a busz elejéből a kislány aki a városba jár iskolába odajött hozzám.Csak arra eszméltem ,hogy hozzám bújt és köszönt.Zavaromban megsimogattam a karját és viszonoztam a köszönését.

Talan érezte ,hogy mi játszódik le akkor ,ott a lelkemben.

Nagyon otletes ez a forum. De tényleg.

Nem ma, de nemrég tortént. Mivel besegitek allatmenhelyen, amely vadallatokon segit (a kutyakon, macskakon egy masik alapitvany segit), leginkabb madarak kerulnek be, de most anapokban egy vadmacska is bekerult. Mar szinte helyrejott és hamarosan jarni is tud majd. Ugy vettem észre, hogy a kolykei utan sirt. Ettol nagyon szomoru voltam akkor és talan most is.

Sokan az alkohol, a kábítószer. Sok az elvált férfi, aki nem tud sehogy megállni a talpán.

Vannak olyanok, akik a hitelcsapdába estek, felvettek x összeget, és nem Tudták fizetni az örvény beszippantotta őket.

Pont a szomszédomékat tette tönkre a hitek, egy hónapja költöztek el, most még ideiglenes megoldásként tudnak lakhatást, de ideiglenes. Alig maradt pénzük, mire kifizették a végrehajtónak az adósságot kamatostól. Hova mennek? Mi lesz velük? Isten tudja. Én szerettem, szeretem őket, helyes pár.

Egyszer fenn ,egyszer lenn.Mindenkivel megtörténhet sajnos.

Egy két ilyen ember élettörténetére kíváncsi lennék,hogy került a híd alá.

Naponta találkozom én is a helyzettel.

Többet ismerek, akik saját hibájukból jutottak oda ahova. De természetesen nagyon könnyű egy betegség, egy munkanélküliség miatt is utcára kerülni, ha nincs rokon, nincs segítség. :(

Őszinte részvétem! Kívánom, hogy minél előbb tudd feldolgozni a mély gyászt.

Én is ott álltam Édesapám mellett, amikor elment. :(

Ezek a napok megérintik a szívemet... hosszú ideje ápoltuk a mamikánkat, a napokban pihent meg, ott voltam az utolsó percekben... :(

Búcsúbeszédet készítek róla :( , nehéz.. :(

Ma a boltban egy anyuka és fia jöttek be,más volt mint a többi korabeli fiú.Fogyatékkal élő,kicsit akaratos,de az anyuka türelmes,mosolygós.

Belegondoltam,hogy közel húsz éves lenne a meg nem született fiam,aki a végső vizsgálatok után ilyen fogyatékkal élő lenne .Vajon én hogy tudnák vele élni.Picit szomorú lettem.

:)

Nálad nem tudom, hogy áll a szerencse, nálam hadilábon.

Kolléganőm megkérdezte, hogy "találd ki, ki hívott ma reggel háromnegyed hatkor?"

Válaszoltam egy nevet.

"Azonnal rohanj lottót venni!" :D

Érdekes. :)

Velem még így nem történt hasonló. Viszont sokszor megy nálam a TV háttérzajként.

Gyakran írok, és már sokszor nevetek magamban, hogy leírom a szót, és a TV-ben elhangzik azonnal.

Legyen az szakszöveg, vagy csupán sima levelezés. :)

Ma, éppen akkor írtam le egy ember nevét, amikor bekopogott az ajtót, pedig nem volt megbeszélve a találkozás :) Ez ma történt.

Régebben történt egy ehhez hasonló eset: télen hidegben sötétben ködben, csöndben magányosan későn bandukoltam hazafelé munka után. Elkezdtem magamat sajnálni, és arra gondoltam, de jó lenne ha itt lenne a férjem... erre néhány másodperc múlva a ködből, sötétből , a semmiből előbukkant a férjem... jött velem szembe, elém jött! :) Nem tudom kifejezni mit éreztem, meghatódtam! ? :)