Milyen tapasztalataitok vannak az újszülöttosztály nővéreivel? (beszélgetés)

Én a Kútvölgyi korházba szűltem (12.ker) és valami eszméletlen kedvesek kedvesek voltak mind a szülésznők,nővérek a csecsemősöknek meg aranyba foglaltam a nevét!!!!!!Én ritka kismamák közé sorolom magam mert én nagyon jól töltöttem a 6 korházi napot,pedig a szülésem nem volt sajnos probléma mentes.

A csecsemős nővérek ..........áááá minden nap volt olyan hogy naponta minden alkalommal 30-45 perceket űltek az ágyam mellett felváltva és tanítottak szopiztatni ott cibálták a cicim(engem nem zavart csak megvotlam lepődve hogy ennyire segítőkészek,nemhiába baba-mama barát korház volt)sajan a cicim elég nagy a kislányom meg ici pici volt kis pici szájjal és folyamatosan hátracsúszó nyelvecskével:0) ezért 6 napon keresztűl folyamatos gyakorlás(bár lehet azért is segítettek ennyire mert látták rajtam hogy nagyon akarom,pénzt nem fizettem csak a szűlésznőnek és a dokinak)

Ha éjszaka mentem be a csecsemősökhöz akkor akkor mentem be (bár egy fiatalabb spiné inkább iwiezett de ő sem volt az a nagyon bunyec fajta)ott este 10 körűl volt a pancsolás azt mindig acsecsemősök csinálták mindent megmutattak(fürcsi,köldökcsonk ápolás,hogy tisztítsuk a puncit,kukit,öltöztetés mérés.............stbstb) ha reggel a gyerekorvos vizitelt akkor ott lehettünk szóval egy kánaán volt sok korházhoz képest!!!!Én azt tudom hogy csak oda megyek vissza szűlni ha majd már pocakba lesz a második baba:0)))) És csak azért mert a személyzet ilyen kedves volt!!!!Ja és kulturált a korház.

Úgy gondolom, nem minden ember egyforma, s az embernek se mindig egyforma a hangulata sem.Tudom ilyenkor érzékenyebbek is a kismamák, másképp éreznek, látnak dolgokat.

S igazad van, egy a lényeg Tari, hogy babád egészséges!

Több anyuka mondta, hogy ilyenek az itteni csecsemősök!

Én teljesen megdöbbentem, hogy hogy viselkednek!

Bizonyos szempontból megértem őket, végülis egyáltalán nincsenek meg fizetve, de attól még viselkedhetnének tisztességesen az emberrel!

No de ez van!

Itt a szülésznők nagy része is bunkó!Nekem is sikerült kifogni egy szemét csapatot!Szinte fel voltak háborodva, hogy az Ő müszakjukban indult meg a szülés.

Persze nekünk nem volt pénzünk se fogadott orvosra se fogadott szülésznőre!Úgy is viselkedtek!

Egy a lényeg!A babám egészséges!:)

Én úgy indultam, hogy Én fogom ellátni vittem pelust...stb.

Azt mondták, hogy ha nem bírom ellátni akkor Ők nem fognak ugrálni hozzánk, döntsem el!

Sajnos nem bírtam magam és 3óránként hozták hozzám!

A Klinikán az első együtt töltött éjszakán automazikusan bent tartják a csöppeket.

Második este fürdés után hozták a bandát, de 2-3 le-föl ugrálós óra után beadtam, és simán be is vették őket. Az előző műtéteim miatt hatalmas vágásom volt + 1 helyes cső is zavart a mozgásban. Először próbáltam magam mellé venni őket, de úgy meg nem fértünk el.

A nővérke szólt, hogy inkább tegyem vissza a gyerekeket a kocsiba, mert látta, hogy félig lelógom az ágyról. Akkor meg tényleg percenként keltem fel hozzájuk, amit fizikailag nem bírtam, pedig soha nem hagyom el magam.

Igaz csak kb. éjféltől hajnal fél4-4-ig voltak távol, és nem is aludtam, de picit pihentem.

Úgy látszik szerencsém van, mert nem volt semmilyen rossz tapasztalatom:)

Miután reggel megcsászároztak én az örzőbe, a gyerkőcök pedig az újszülöttosztályra kerültek. Délután a férjem segítségével meglátogattuk őket, majd másnap, bár kicsit tovább kellett várnom (a másik anyuka akit este hoztak már reggel lemehetett egy 4 ágyasba), de kérés nélkül egy 2 ágyas szobába kerültem.

Mikor odahozták őket megmutatták a fontosabb dolgokat, majd ha kérdeztem minden gond nélkül válaszoltak. Mondjuk hála első gyerekekhez képest nem sokszor szorultam rájuk, de persze ha anyu/2. babás szobatárs nem tudott (akár telefonon keresztül is), akkor előfordult.

Most jut eszembe, hogy egy pelenkázás alkalmával Petinél pici vér maszatkát találtam, és azonnal rohantam hozzájuk......szerencsére rögtön megnyugtattak, hogy ez kezdetben normális. Azért szóltak az ügyeletes orvosnak, aki szintén elmagyarázta az okát.

A másik, hogy nagypénteken születtek az ikrek, és kedden mehettünk haza, így nem voltunk bent sokat, akkor is az ünnep miatt csend volt.

Szia!

Ahol Én szültem ott nem foglalkozott senki a mamával és a babával sem!

Sajnos császárral szültem így nem tudtam magamhoz venni mert elég nehezen viseltem!

A babát szó szerint bedobták hozzánk és a kutya se nézett ránk csak mikor már el kellett vinni!

Feltételezték, hogy az első szülő nők is mindent tudnak?!?

Modortalanok némelyik szó szerint bunkó!

Azt hozzáteszem, hogy Én abban a kórházban dolgozom ápolónőként!

Cegléden szültem de kritikán aluli az egész nőgyógyászat!! :(

De lehet, hogy csak Mi fogtunk ki rossz hetet vagy hónapot!

Én Tatabányán szűltem 6 éve és csak jót tudok mondani azokról a nővérekről akik akkor voltak.Aranyosak és figyelmesek voltak.

Az én barátnőm is ott dolgozik.Lelkiismeretes nagyon.:)

Nagyon sajnálom, hogy ilyen rossz véleményed volt a kórházban a csecsemősőkről.

Én is újszülött osztályon dolgozom, igy engem is nagyon érdekel ez a téma. Kérlek benneteket osszátok meg véleményeteket ezzen a forumon.

Nálam ugyanez volt a helyzet. :)))

Úgy látszik, ha valakinek van már némi tapasztalata, azzal nem mernek úgy szórakozni.

Ahol én voltam,ROSSZAK!

Nem segítettek és flegmák,kiha énnemek voltak :(

Első baba?" - és ha igen, akkor adtak a kismama lelkének rendesen...

Ezt most nem mondod komolyan? Ez nagyon durva!

Csak azt nem értem, hogy akiben nincs emberség, nincs melegség, akkor minek megy ilyen osztályra, bújjon be egy barlangba, és ott nem kell szólnia senkihez.

Én is ha csak egyet is látok az utcán, rosszul vagyok. Látszik rajtuk a méla unalom és undor az egész élettől.

És pont ezek "foglalkoznak" a pici babáinkkal. Én még a császár miatt roaming-in-be se lehettem a babával, mert mikor jobban is lettem már a 2. nap hiába kértem, nem adták ki.( aztán meg besárgult, és persze akkor is hiába akartam volna) Pedig szegényeknek a benti világ után szeretgetés kéne, törődés, nem az hogy hagyják őket naphosszat ordítani.

Bár már majdnem 5 éve szültem a kisfiamat, még mindig eszembe jutnak a rossz élmények a csecsemősnővérekkel kapcsolatban. Legalábbis abban a bizonyos kórházban az volt a gyakorlat, hogy a nővérkék szülés után egyből megkérdezték: "Első baba?" - és ha igen, akkor adtak a kismama lelkének rendesen...

De ez csak egy tapasztalat, nem szeretnék általánosítani. Mindenesetre csúnya dolog a szülés után amúgy is labilis lelkiállapotban lévő kismamákat lelkileg terrorizálni - aki ilyen, az nem erre a pályára való.

Akinek nem inge ne vegye magára...

Amennyiben újszülöttes vagy, és kivétel, akkor gratulálok.

Nekek sajnos nem ez a tapasztalatom. Elég sok kismama ismerősöm van, de még egy se mondott semmi jót az itteniekre. Lehet, hogy felelősségteljes munka, sőt biztos is, de ők, akikkel én találkottam kettő kivételével, nem ebbe a kategóriába tartozik.

Lidércnyomás volt a 7 nap, nem volt nap, mikor ne bőgtem volna. Miattuk. És a hozzáállásuk miatt. örömünnep volt mikor hazamnetem. És végre a kisfiam is rájött, hogy az élet nem abból áll, hogyha sír, akkor hagyjuk, mert senki nem figyel rá.

... és ők is megadhatják a tiszteletet az anyáknak.

Nekem sincsenek jó tapasztalataim, mondjuk úgy, fele-fele.

Némelyik olyan viselkedést tanúsított, mintha én direkt a bosszantására lennék ott, holott egyszer megmutatták, elmondták, amit akartak, és én nem kérdeztem, nem kértem semmit, csináltam, amit és ahogy mondták.

Szerencsére voltak akik aranyosak voltak és segítőkészek.