Mikor nem a munkáddal van baj, mégis majdnem kirúgnak (beszélgetés)

Mindig utáltam, mikor valaki elhiszi magáról, hogy nála nincs hozzáértőbb ember abban a munkakörben, és ezt nagyobb plénum előtt is hangoztatja.

Fújj, Fújj, Fújj. :))

Én az alap szituhoz írtam le a tapasztalatomat, amit FI felvázolt :)

Gátlástalanul nyílt te egy munkahelyen nem lehetsz 😀 nincs a világon olyan. Csak otthon, ahol nem kell semmiféle szerepet játszanod. (Mert nagyon hamar lesz, aki visszaél vele.) - már ha nem kell .. :))

"aki pótolhatatlan azt ki kell rúgni"

Ez milyen mocskos szöveg! Pont a pótolhatatlanokat kell bent hagyni, hiszen épp ettől PÓTOLHATATLANOK!

(Én ismerek is ilyet! Mind személyiségileg, mind munkaerő szempontjából!)

Na, még az ilyen típust utálom nagyon.

Volt egy főnököm, aki mindig azt mondta, hogy aki pótolhatatlan azt ki kell rúgni;)

És milyen igaza van!

Haha az én régi főnököm volt ilyen.Volt egy kollégám (nő) elvileg nekem az lett volna a feladatom, hogy ha Ő nincs helyettesítsem, de erre esélyt sem kaptam, mert a nő, négyszemközt azt mondta " ugye nem gondolod, hogy kiadom a munkám a saját kezem alól"

Közben ha Ő ebédelt pl a főni engem cseszegetett, hogy miért nem csinálom amire az A... Megtanított. Elmondtam neki is hogy lehetetlen a számítógép közelébe menni, mert Ő nem akarja, hogy terhet vegyek le a válláról... Persze én voltam az utolsó szemét, főnök nem nekem hitt.... Az A.. volt a minden, a legjobb, csak Ő tudta rajta kívül senki más.... Míg a cégnél voltam (8) hónap, 13 embert vettek fel hozzánk és én bírtam a legtovább, A meg szépen szamolgatta 1:0 nekem haha 2:0 stb stb.... Aztán jött egy szép nap mikor hallom, hogy A... Terhes lett... Felmondott és ott hagyta főnököt a kakiba nagy veszekedések árán távozott. Nem szoktam kárörvendeni de ez olyan jól esett a lelkemnek, mint még soha más 😂😁

Nekem is volt hasonló. Azt hitte az új kollegina, hogy majd ő kicsinál, mert szebb és fiatalabb nálam.

Hát nem jött neki össze;)

Pedig nyalt ezerrel, még nekem is, közben meg minden hazugságot összehordott rólam. A szerencsétlenségére én már ekkor 8 éve dolgoztam a cégnél és nem csak népszerű voltam, de jól is csináltam a dolgomat, és nem mellesleg a cégvezető hívott oda dolgozni:DDD, így amikor bement a főnökhöz, hogy felmond, akkor persze megkérdezték, hogy miért? Előadta a vonakodást, majd utána közölte, hogy miattam, mert én szekálom, amiatt pl. hogy ő új monitort kapott én meg nem, új telefont kapott én meg nem és még új széket is kapott, és én még azt sem, és ő ugyan felajánlotta nekem, de én inkább duzzogok. Ebben az volt a szépséghiba, hogy mielőtt belépett, én rendeltem meg neki az új monitort, az új telefont és az új széket is:DDD És mi a régi kollégák csak szerettünk szórakozni a másikkal, hogy pl. vele kivételeznek, bezzeg mi itt vagyunk már 8 éve és még mindig azon a széken ülünk, amit előttünk már használt valaki 20 évet:DDD

Az érdekes az volt benne, hogy csak arról mesélt, hogy én ilyeneket mondok neki, mert ha a többiek mondták, akkor az máshogy hangzott és nem olyan irigyen, ahogy én mondom.;)

Persze, a főnökünk behívott és szembesített minket. Én meg mondtam a lánynak, hogy tisztában vagyok vele, hogy könnyebb rám mutatni, mint bevallani, hogy hülye vagy a melóhoz. A főnökömnek meg mondtam, hogy döntse el ki menjen a cégtől.

Nem én léptem ki;)

Egy másik munkahelyemen viszont elküldtek. Itt én voltam az új és a főnökömet zavarta, hogy szakmailag egy nulla hozzám képest. Pedig, engem nem zavart, hogy nem ért a melóhoz, mert egy főnöknek nem kell feltétlenül. Engem az zavart, hogy szakmailag egy kicsit sem volt kihívás számomra az általam végzett munka, a főnököm nem szerette, hogy kevésnek tartom, így olyan helyzetet próbált teremteni, hogy kilépjek. Elvette azt a kevés melót is, amit napi fél órában elvégeztem, mindenért szekált (miért kávézok a többiekkel, miért megyek ki cigizni, miért megyek haza 9 óra munka után, miért nem megyek be 7-re, miért nem maradok bent este fél 10-ig, stb.), majd amikor rájött, hogy ez kevés, akkor el kezdte a szakmai tudásomat kifogásolni, csak ugye ezzel mindig felsült. A végén már arra vetemedett, hogy napi szinten azt mondta, hogy szakmailag én vagyok a leggyengébb láncszem, mindezt úgy, hogy a ctrl+c és ctrl+v billentyű kombináción kívül mást nem kellett csinálnom. Ráadásul nem találtam melót, pedig ezerrel kerestem, de ha meghallották, hogy hol dolgozok, akkor rögtön nem tudtak felvenni, mert ők aztán nem akarnak a cégvezetővel csatázni...

Aztán beteg lettem és amikor visszamentem, akkor kirúgtak. Akkor is azzal jöttek, hogy ha nem írom alá a közös megegyezést, azonnalival elküldenek. Próbáltak hülyére venni, csak ugye nem sikerült nekik, így kiszedtem belőlük a maximumot (több havi fizetést, nem adtam vissza az előre felvett kafetériát, stb.), és aláírtam...

Ezután felhívtam újra a kapcsolataimat, akik persze megkérdezték, hogy milyen kapcsolatban vagyok a ...-al, amikor mondtam, hogy nincs kapcsolat már nem dolgozok ott, rögtön felvettek...

Nagyon nehéz ez a helyzet, nem könnyű jól kijönni belőle, az is lehet, hogy lehetetlen.

Utálom a rossz főnököket, utálom az aljas, törtető, nyalizós kollégákat. Szerencsére van, ahol az ilyenek nem érnek el sikert, ha meg a főnöknek ez kell, akkor megérdemli, hogy sötét, nyalógépek vegyék körül, akik helyett neki kell elvégezni a munkát.

Az a szerencse, hogy nem mindenhol vannak ilyenek, meg a mérték se mindegy. Van, amelyik elviselhetőbb, van, amelyik egyáltalán nem.

Ha hazudozásba kezdett, és nem tisztáztad rögtön, akkor már mindegy. Ne áldozd rá az egészséged.

Te egy objektív, korrekt, nyílt ember vagy, ő meg nálad sokkal símulékonyabb, behízelgőbb.

Ha ilyennel hoz össze a sors, akkor onnan neked menned kell, mert megváltozni nem tudsz, nem is szabad, de mindig ő lesz a kedveltebb, hiába jellemtelenebb nálad. A többségnek erre van szüksége, a hízelgésre. Fogsz találni jobb helyet. 🍀

Én azt tanácsolnám, hogy amikor hazudik rólad, akkor kérd meg a főnöködet, hogy 6 szemközt beszéljétek ezt át.

Ha ott is meghazudtól és a főnököd nem áll melléd, akkor az egészséged érdekében lépj tovább.

Sok sikert!