Miért nehéz elhagyni az ajándékozást? (beszélgetés)

Azt gondolom, az nehéz, amit annak hiszünk.

Más:

Nálam a Karácsony a SZERETET ünnepe, DE minden nap Karácsony van, amikor Béke és Szeretet van, és ilyen nap rengeteg van.

Szóval bármikor ajándékozom, ez sosincs kötve bizonyos napokhoz.

Áldott Karácsonyt! :)

Ki mondta,hogy nehéz?

Én egész évben ajándékozom,ha van kedvem,nem kötöm semmihez...ha direktbe "kell" akkor viszont nem.

A pénz ajándékozásáról nekem mindig az jut eszembe, hogy adott egy összeg, és az körbejár, tehát a kezdőnél végez, pont mintha senki nem adott volna semmit.

Én imádnám, ha nem lenne ajándékozás, mert mindenkinek megvan mindene amit szeretne, de a férjem hallani sem akar róla, mert ő meg imád ajándékot venni :).

Engem sokszor az zavar inkább, ha vagyonokat költünk ajándékra, holott ennek nagyon nem erről kéne szólnia. Manapság a karácson nem a szeretet, hanem a pénz ünnepe, ennek meg már így semmi értelme...

A tv reklámok, miszerint hitelből vegyél ajándékot, na az meg totál kiveri nálam a biztosítékot...

A ti családotokban 3 család van? 😁

Na és ki a vendéglátó? A maradék az kié?

az életben majd minden a piszkos anyagiakon múlik...

de ezt nem én találtam ki...-)

Beszéld meg az anyukádékkal, majd kitüntetnek az ötletedért...-)

De ha belegondolsz, együtt a család a gyerekekkel, nekünk ez volt a téli szabadság, és a gyerekek imádták...

ja, és csoki barnán jöttünk vissza....-)

Mi anno a gyerekekkel megbeszéltük, hogy nincs hagyományos ajándékozás...

a hideg, latyakos, komor decemberi belvárosból elutaztunk egy napfényes tenger vagy bármilyen vízpartra 3 hétre, januárban meg vissza.

Nálunk ez bevált, nem volt stressz csak vidámság és öröm.

" Miért olyan nehéz karácsonykor tényleg "abbahagyni" az ajándékozást. Sosem tudjuk magunk sem hogy minek örülnénk "

Mikor már sokan lettünk, 6 szülő, 6 gyerek (3család)+ szüleink, régebben pár nagyszülő is, akkor megbeszéltük, hogy Karácsonykor csak a gyerekeket ajándékozzuk meg, mi felnőttek egymást nem. Odavittünk ajándékot, ahová ebédre mentünk, pl. anyósomékhoz. A felnőttek szülinapra kaptak ajándékot, egyesek névnapra is.

Az utóbbi években lehet ajándék utalványokat venni, azt is lehet becsomagolva átadni.

Nálunk bevált, hogy kívánságlistát írnak páran, ezekből lehet, de nem muszáj választani. Biztos, hogy az illető örülni fog, és nem tudja, mit kap a listáról.

Mi nem is akarunk az ajándék abbahagyásán gondolkodni. Nem kellenek nagy dolgok, de pl.én imádok ajándékozni ! :)

Saját készítésű ajándékkal kell próbálkozni a felnőtteknél. Egy felnőttnek mindig nehezebb megtalálni a megfelelő ajándékot, mindenük meg van már, ha ritkább a találkozás, akkor még nehezebb.

Gasztro-ajándékok népszerűek. Házi készítésű süti, tojáslikőr, baileys. Én pl. mézeskalácsból készítek mécsestartót, de ha egy kis sütiválogatást teszel dobozba, az is jó. Habcsókok, mutatós és finom is!

Ha pedig végképp nincs ötlet, akkor egy vásárlási utalvány.

Fiatal felnőttként én is a legtöbbször arra próbálom rávenni felmenőimet hogy inkább pénzt adjanak, még ha személytelen is. Általában a személytelenséggel van a gond.

Gyakran ez a "kinek ki mit mennyiért" és a "bezzeg" savazza be az egészet. Vagy ha szüleim X ezret adtak unokatesóimnak, akkor mi miért kaptunk másfélszer annyit amikor megbeszéltük, "tök ciki ez". Nem győzöm kibogozni a szálat hogy hol a hiba a szerkezetben. Valószínűleg ott, hogy javíthatatlanok azok, akik méricskélnek.