Miért hagy egyedül betegen? (beszélgetés)

És ezek után kérdés számodra, hogy miért hagy egyedül betegen?

Azért, mert nem érdekled őt, és nem érdekli a házassága sem. Jó döntés volt, hogy különmentetek. Most már ne fordulj vissza!

Nagyon csúnya dolog, nagyon sajnálom!

A férfiak többsége ilyen magának való!

Bezzeg, ha ők betegek!!!

Ez egy szép gondolatsor, régen hittem benne én is.

Csodát még nem láttam, csak olyat, amibe én akartam belelátni. Azt meg hogy a kivétel valóban erősíti e a szabályt, majd az idő választ ad. Sajnos ezt se tapasztalom.

Mielőtt félre értenél, nem vagyok pesszimista, csak nem láttam még ellenpéldát. :D

Agykontroll?? Bahhh!!!

Minden szélsőség beteges, mert álatában elveszi a labilis és könnyen befolyásolható emberek agyát.

"Valahogy ő ideges lesz, ha a másikat gyengének, vagy rosszul látja és menekül."

Ha valakinek teher vagy és nem lérez irántad-akkor viselkdnek igy.

Ez az ember neked nem a másik feled, de még csak nem is a társad. Mennél többet irsz, annál jobban látszik.

Sajnálom.

Hát ne haragudj,de a férjed egy kőbuknó!

Remélem nem teszel kaját elé az asztalra,nem mosol vasalsz rá.Csak észreveszi magát ha éhes lesz,nem lesz tiszta ruhája.

Ezt a hsz-edet olvasd el párszor: te magad leírtad: maradt ugyanaz.Lehet,h addig meg tudott változni,látszatra,amíg minden rendben ment,a bajban meg elfut..nemcsak előled,hanem a gyerekeid elől is..mert most lehetne velük többet,ha akarna,hiszen szünet van..

Ebben a hsz-ben 4 oylan dolog van,amiből egyiket sem tenné veled,ha szeretne/és vagy veled akarná élni az életét.

sajnálom :(

Akkor meg is van a kérdésedre a válasz.

Véleményem szerint ez egy önző és bunkó húzás tőle.

Akit szeretek azt nem hagyom ott amikor szüksége lenne rám, főleg ha kéri(véleményem szerint)!

De ugyanakkor nem önzőség elvárni tőle e azt, hogy velünk maradjon? Szerintem ezekre a kérdésekre keresd a választ. Ahogy írtad nem láthatunk bele. Ebből adódóan tanáccsal sem szolgálhatunk. Mindenki eltudja dönteni, hogy mi az ami jó az életében és mi az amitől boldogtalan. Ha meg nem boldogít engedd el. Ha meg igen küzdj érte. Itt csak te dönthetsz, nem mi.

Véleményem szerint befolyásolják, de nehéz lenne itt ennyi mindent kivesézni, ok nélkül nem írom. A családtagja tanított minket (őt is) agykontrollra. Nem lenne tisztességes mindent kiteregetni, mert ő nem tudja a véleméynét elmondani.

3 emberre hallgat, ezt a környezetem is tapasztalta, próbált nekem lélekgyógyász, pszichiáter, párterapeuta, természetgyógyász segíteni.

Amíg Ő nem akar leválni, addig nem lesz változás. Csak a felszínen látszhat más.

Sajnos ez így van, de legalább az igazságot tudod.

Saját magunk becsapása a lelkünk nyomorodásához vezet. :D

Nem megoldást várok, leírtam, hogy a lelkemet szerettem volna kiönteni. Miután elment, beszéltünk és mondtam is neki, hogy szerettem volna hogy itt marad, de nem könyörögtem, de abból, amit mondtam mielőtt elment, tudta, hogy rosszl esik, mert azt mondta, hogy sértődjek meg nyugodtan.

Tudja és így sem fordult vissza. Nem kérdezte, hogy maradjon-e, nem vagyok a mártír kategória, ha az lennék, maradtam volna abban a helyzetben, amiben éltünk és nem váltok, változtatok. De abba a gyerekek velem együtt betegedtek volna bele. Itt hosszú idő eltelt, volt idő gondolkodni, élni, új kapcsolatot létesíteni.

Csak valahogy elhittem, hogy minden oké és rossz szembesülni, hogy maradt ugyanaz.

Nem lehet, hogy ezt a tükröt csak te szeretnéd, hogy létezzen?

Lehet, hogy nem is befolyásolja senki.

Valahogy ő ideges lesz, ha a másikat gyengének, vagy rosszul látja és menekül. Nem tudom mi az oka, de a gyengeség nem az oltalmat, hanem az ingerlékenységet ébreszti fel benne. Mint akinek teher a másik.

De mivel most annyira jónak tűnt a kapcsolatunk, ezt "vártam" volna, hogy mellettünk legyen, segítsen.

Én azt gondolom nem itt kellene sajnáltatnod magad, hanem oda kellett volna állnod a párod elé és megkérdezni tőle, hogy nem tudná-e elhalasztani azt a dolgot egy másik időpontra mivel nagyon rosszul vagy.

Sajnos nagyon sok alkalommal már olyant is láttam, mikor az egyik fél kérdezi a másiktól, hogy biztos egyedül hagyhatlak-e és az mártírságból azt mondja, hogy igen. Közben teljesen mást gondol.

Szerintem a teljes őszinteség hiányzik a kapcsolatotokból, amit mi itt nem oldhatunk meg helyettetek.