Mi lenne, ha fordított karácsony is lenne? (beszélgetés)

Persze voltak nekünk is elvetemült ajándékkéréseink, amit volt, hogy teljesítettek, és volt, amit nem. Az öcsém 15 lesz, én 18 múltam. Egy korlátot meghúztak mindig. Hál' Istennek, annyira nem voltunk soha pénzszűkébe, de akkor is. Ezért kisebb korunkba persze volt, hogy haragudtunk a szüleinkre. Én amióta suli mellett dolgozok, azóta már még jobban belátom, hogy azért ezzel is arra akartak a szüleink tanítani, hogy ne szálljunk el az ajándékok terén.

A nagyszüleinknek pedig messze nem mi vagyunk az egyetlen unokáik, így azért nekik még nehezebb dolguk volt (van), hogy minden unoka kedvébe járjanak.

Az a legrosszabb szerintem, hogyha minden drága ajándékot megkap a gyerek, mert akkor nem érzi a határt.

Megjegyezném, hogy nem vagyok szülő.

Ha a sáska jelzőre gondolsz az a vicc része..

Én olyan családból jövök ahol sosem volt szép karácsony. Anyám nonstop üvöltött, hogy neki ez mennyi munka, ha segíteni akartunk elküldött a búsba minket. Ha csendben lapítottunk az volt a baj. Apám fél óránként kicammogott a tv elől kész e már a kaja. 0 ünnepi hangulat 0 ünnepi dísz csak kiabálás. Az ajándékot rendszerint hetekkel előtte hozzánk vágta anyánk csomagolatlanul.

Gyerekkorom egyik legmeghatározóbb karácsonya mikor nővérem a spórolt tandíjából vett egy barbiet nekem 8 éves voltam. Anyám üvöltött, hogy ezt neki most ki kell fizetnie nővéremnek és mit képzelek amiért elmerem fogadni meg örülni neki.. Nagyon szégyeltem magam és sokáig nem mertem játszani vele mert bűntudatom volt.

Utálom a karácsonyt, de még is próbálok a 2 kislányomnak szép karácsonyt teremteni. Nem a temérdek drága ajándékkal.

A lakást díszítjük. Lassan elkezdünk mézessütit sütni, linzert.

Ha a 13 éves kisfiúra gondolsz.. Nos. Nem hiába van ennyi elkényeztetett defektes gyerek. 0 tisztelet 0 feladattudat 0 erkölcs 0 önbizalom 0 empátia. Rengeteg szülő inkább megvesz minden drága holmit amit kifos a gyerek a száján csak ne keljen leülni vele foglalkozni beszélgetni, nevelni.

Ha tehetném se vennék 200 ezres legot "mert kellett" a gyereknek és igen nagyon keményen megbüntetném amiből tanulna egy életre ha az én gyerekem ilyet merne tenni.

Tudod mire tanítom a gyerekeimet? Elsősorban arra,hogy mindenki egyenértékű nemtől, családiháttér, sexuális beállítottság, kinézettől függetlenül. Ne ránézésre ítélkezzenek.. Mindenért meg kell dolgozni így mindent meg kell becsülni. A kicsi sokszor több. Sokszor jobb adni mint kapni. Gondolkodjanak és a véleményüket indokolják meg támasszák alá tényekkel ész érvekkel.

Amikor te voltál gyermek... most akkor menjünk vissza a múltba és éljünk úgy, mint 40-50-60 évvel ezelőtt?

"Már értéktelenné válik az ajándékozás, olyan habzsidőzsi van."

Egészen mást tapasztalok a környezetemben. A felnőttek sokszor már nem ajándékozzák egymást csak a családban élő gyermekeket. A lényeg a közös időtöltésen, a közös vacsorán van.

Az emberek is mintha kissé magukhoz tértek volna. Nem jellemző már az áruhitellel történő eladósodás november-december hónapokban.

Gondolom ezt a tapasztalat a reklámokból származik, mert azokból nincs hiány. Kínálat van, csak mára a fizetőképes kereslet szűkült be.

A feleslegessé váló dolgaimat meg nem karácsonykor fogom elajándékozni. Használt dolgokat meg főleg nem.

Azokat bármikor tovább adom a rászorulóknak.

"Olyat pedig nem ajándékozunk ami hétköznapi használatos cucc."

Hát mit mondjak? A lányomnak nagyon fontos az ajándékozás. Fene tudja, kitől örökölte, mert tőlem nem, az tutti.

De mert ajándékozni akar, mindenáron, én bizony meggyőztem - nem volt könnyű - hogy olyasmit vegyen nekem, ami hasznos is. És bizony nekem a hétköznapi használati cucc a hasznos. Annak örülök.

Kétségtelenül megváltoztak az ajándékozási szokások.

És elég széles a paletta. Attól kezdve, hogy "minálunk nincs ajándék, addig, hogy az ajándék valami különlegesség kell legyen".

És tényleg, manapság nehéz ajándékozni. Én még visszaemlékszem, amikor a karácsonyfa alá bekerült egy kosár déligyümölcs, finom ital, különleges cigaretta, egy halom könyv, ami az egész család ajándéka volt. Hát ez ma már nem megy. Finom ital, déligyümölcs van a kamrában egész évben. Könyvet nem veszünk, tabletten olvasunk.

Év közben is adományozok , ez ünneptől független.

Ajándékot csak a gyerek kap, hisz nekünk mindenünk megvan. Olyat pedig nem ajándékozunk ami hétköznapi használatos cucc.

Én gyakorin olvastam..

A 13 éves nagyon okos ügyes csemete megrendelte az anyja nevében magának az xboxot utánvétellel amit a szülők karácsonyra szántak.. Az apuka szerint megkaphatja most de a játékot hozzá nem, így elég büntetés lesz a gyereknek.. Az anyuka nem tudja mi tévő legyen.. Náluk a karácsony mindig az ajándékozásról szólt erre gyüjtöttek egész évben, és ha kellett 200 ezer ft legot is megkapta a gyerek mert az "kellett"

Iszonyatosan ki vagyok akadva ezen a dolgon!

Nálunk a karácsony sosem a drága holmikról szól sokkal inkább a kajáról 😂 meg hogy én ne kapjak agyf@szt a konyhában amit a sáskák alig fél - 1 óra alatt felzabálnak.

A gyerekeim nem kapnak drága vagy több tucat holmit.

Mi adakozunk rendszeresen évközben is, de őszintén kissé tele van már a hócipőm.

Csak az utolsó pár hét:

- bölcsiben a rászoruló már kb kiabálva kéri a maradék gyümölcsöt, uzsonnát a bölcsis nénitől, mert neki ez "jár". Holott a gyümölcsöt a szülők viszik be a gyerekeknek.... És ha marad pénteken, akkor megkapják...

- szintén büszkélkedik a bölcsi előterében, hogy nem dolgozik, de eddig is mindig megkaptak így is mindent, most is eladott egy csomó gyerekruhát jó áron, amit kaptak, mert annyit kaptak, hogy ennyi nem kell.... remek...

- a Spárból már nem lehet úgy kijönni, se bemenni, hogy 6-an ne keltsenek lelkiismeret furdalást, hogy nem vettem még 2 kg lisztet, cukrot, egyebet...

Én akár az egész havi fizumat szétosztogathatnám, visszafelé meg jön a nagy semmi, pl idén már karácsonyi pénz se jár a gyerekemnek, pedig nem szociális támogatásnak hívják, mert jövedelemigazolást kell hozzá beadni, és nyilván több... Csak akkor ne hívja a falu karácsonyi ajándéknak, ha szociális támogatás...

A bölcsiben szintén teljes árat fizetek a kajáért, amit aztán a rászorulók hazavisznek.

Valószínű gonosznak tűnök, de tényleg tele a bakancsom már, el tudom dönteni anélkül is, hogy zaklatnának mindenhol, hogy kinek adományozok.

Nem lenne jó. Nálunk a karácsony a családi szeretet ünnepe, véletlenül sem az ajándékozási lázról szól.

Nem kell sok és nagy ajándék, soha nem kellett. Bár régen nem is nagyon tellett volna sokra és nagyra. Ma már igen, de nem kell. A szeretet ünnepének hangulata kell, a béke, nyugalom, finom illatok és ízek érzése kell, azokkal, akik szeretnek és én szeretem őket. Van ajándék is, lényege a figyelem a másikra, hogy az ajándék olyan legyen, ami tényleg a másikról szól, aminek valóban örül, ami személyes, nem egy gyertya vagy egy sál, zokni, amit amúgyis meg kell venni. Nagyon nagy értéke van az ilyen ajándéknak.

Szerényebb sorsúakon egész évben lehet segíteni, ha valaki akar.

Ez olyasmi,mint a fordított adventi naptár...24 napon keresztül nem kiveszel,hanem beteszel egy dobozba,aztán 24-én tovább adod...

Én úgy gondolom,mindenkinek szíve joga eldönteni hogyan tesz.

Én évközben is adományozok sokat,ruha,játék stb...a Karácsonyt meghagynám a gyerekeimnek.