Mi fán terem a mukbang?

Aztán eltelt pár év, és valahogy rászoktam az ilyen videókra. Rákerestem, hogy tulajdonképpen mi is akar lenni egy-egy ilyen tartalom, így tudtam meg, hogy ezek az ún. mukbang videók.

A készítői, szereplői pedig a mukbangerek. A Dél-Koreából indult irányzat állítólag abból indult, hogy a mai világban az emberek egyre kevésbé ülnek le családilag étkezni. Márpedig az ázsiai kultúrában az együtt étkezés mondhatni szent dolog. Erre találták ki a videómegosztás útján működő étkezést, amikor a családok videón keresztül étkeznek. A lényeg a közösség megalkotása, és a hangok hallatása. Amíg Európában az étkezés kifinomult vonala a megszokott, addig Ázsiában teljesen elfogadott a csámcsogás pl.

Manapság több mukbanger csatornáját követem, akik túlléptek azon, hogy a nézőt az érdekli, hogyan csámcsognak. Persze, egy-egy ilyen videónak tulajdonképpen maga az evés a lényege, de valójában én azért szeretem követni őket, mert a saját házukat, életüket, szokásaikat mutatják be. A videók nem hosszúak, nagyjából 10-15 percesek, az elején bevezetésként mutatják, hogy miket készítenek be maguk elé, kvázi megfőzik ételeiket, majd utána elfogyasztják azokat. A nagyon forró, nagyon csípős ételeket sokszor úgy nyelik, hogy ha én ugyanezt tenném, már leégett volna a torkom, szám, nyelvem.

Ők feltehetőleg ezt szokták meg.

Két dél-koreai fiatal hölgyet követek napi rendszerességgel, rajtuk keresztül tudtam meg, hogy az ottani étkezési szokások alapján ők nem kategorizálják az ételeket fogásokra. Ahogy több ázsiai kultúrában, ők is többféle ételt tesznek maguk elé, amit sorrend nélkül fogyasztanak. Mára már ismerek több ilyen ételt, akár el is tudnám készíteni némelyiket, ha lenne itthon hozzávalóm. De persze az ottani alapanyagokat beszerezni azért még mindig nem annyira egyszerű. Jártam már olyan ázsiai élelmiszereket forgalmazó áruházban, ahol talán mindent meg tudnék vásárolni, de még nem szántam rá magam. Van amit kipróbáltam, pl a rizsnudlit, nagyon vicces állagú étel, az egyik legnépszerűbb dél-koreai street food-nak az alapanyaga, ami nem más mint a tteokbokki.

Ez a szaftos étel tartalmaz halsütit, rizsnudlit, kimchit, rizstésztát, hagymát, mini kolbászokat, főtt tojást, hogy csak a főbb alapanyagokat említsem. Bár nem vágyom Dél-Koreába, ha alkalmam nyílik, egyszer biztos megkóstolom ezt az ételt, ha más nem, akkor egy autentikus étteremben.

Addig pedig maradnak a mukbangerek, akik arra a napi 10-15 percre leültetnek maguk mellé az asztalukhoz, hogy elfogyasszuk közösen a napi étkezésünk egyikét.