Mi a véleményetek a munkahelyi párkapcsolatról? (beszélgetés)
Én a férjemmel a munkahelyemen ismerkedtem meg, egymás melletti irodában dolgoztunk. Ennek már lassan 7 éve :)) Azóta született két gyönyörű szép kisfiunk.
Sziasztok!Én 3 éve élek a mostani férjemmel,egy munkahelyen dolgozunk,bár nem egészen ugyanazt csináljuk,így műszak közben csak akkor látom,ha van egy perce odajönni.Egy műszakban dolgozunk,és ez így nagyon jó.Voltunk váltott műszakban is,de az katasztrófa.Nekem szükségem van az együtt töltött időre,és azt mondja neki is.
Jól eltértünk az eredeti témától :)
most épp Angliában. és KNbe jártam középsuliba :)
én a komáromiból! Emlitetted, hogy külföldön élsz, melyik országban?
én a sellyei járásból, te?
És te milyen városból vagy, ha megkérdezhetem? :)
jé, most látom, te is szlovákiai vagy :)
Akkor megértelek :) Én is kb. 5 évig epekedtem egy pasi után, mig végül aztán nem lett belőle semmi, ugyhogy ha legközeelbb összejövök valakivel, nem bánnám azt sem, ha 24 órán keresztül végig együtt lennénk :)))
Van sok előnye, ugyanakkor vannak hátrányai is.
öt évig éltünk távkapcsolatban, és csupán másfél éve vagyunk "igazán" együtt. öt évig minden nap csak arra vágytam, hogy végre együtt lehessünk. szóval, nem, nem érzem magam rosszul, sőt :)
De azért, ahogy a szavaidból kiveszem, nem érzed rosszul magad igy, ugye?
én a férjemmel egy helyen dolgozok, (már a munkahely előtt házasok voltunk), együtt vannak a szabadnapjaink, szabad óráink, és külföldön is élünk, azaz csak ketten vagyunk. és igen, "harcolni kell", hogy érjenek minket más, külső impulzusok is, és hogy ne laposodjon el ez a kapcsolat.
...és ha támad?..akkor lövöldözöl, vagy...?:))
Mint már említették házi nyúlra nem lövünk! Csakha támad! ;-)) Én 5 évig dolgoztam a férjemmel 3 évig minden szép volt de utánna egymás idegeire mentünk napi 24órát együtt kész őrület!!!! Végül szerencsére leépítettek, azóta minden ok. De nem jó ha két kollega összejön.....
Tíz éves házasság felett minden év duplán számít;)))
pláne vele - ez jó volt :D
Én is egy mh-en dolgozom az asszonnyal ,de ennyi év házasság után a nyalifali eszembe sem jut...pláne vele:)
Amíg a munkavégzést nem befolyásolja, sztem nincs ezzel semmi baj.
Hát a nyalás-falás effekt nálunk bajos lenne, mivel mindketten tanitók vagyunk egy általános iskolában, és ott ezért ezt nem engedhetnénk meg magunknak :DDD
Na tényleg, erről mi a véleményetek, tanitók munkahelyi szerelme? :) Mondjuk én ismerek több olyan tanitópárt is, akik évekig együtt dolgoztak, és nem volt semmi gondjuk, mondjuk ez attol is függ, hogy milyen a kollektiva és a főnökség...
Igen, általában ez a tizenéves korosztályra jellemző. De láttam én már 35 felettit is aki ugyanezt csinálta. Tudni kell helyén kezelni a dolgokat. Valakinek nem megy.
Én saját tapasztalataim osztottam meg veled... Így tudom miről beszélsz. De mindenki a maga kárán tanul. Én csak a véleményem írtam le, és nem adtam tanácsot. :)
Egyetértek.Az ilyen emberek éretlenek, hiszen egy belső fellángolás mindig két ember magánügye. Ahogy nem ürítünk salakanyagot nyilvánosan a járdára, úgy ez sem az utcára való.
"Mi a véleményetek a munkahelyi párkapcsolatról?"
Nagy a különbség, hogy a párkapcsolat az együttes munkahely előtt is létezett-e, vagy ottani ismerkedésről van szó.Az előbbi esetén sztem a résztvevő felek jobban kontrollálják érzéseiket. Az utóbbinál sűrűbb a nyalás-falás effekt.
Én régen (kapcsolatunk elején) együtt dolgoztam a mostani férjemmel. Sajnos nincs túl sok jó tapasztalatom ezzel kapcsolatban.
Egyrészt a főnökeink nem nézték jó szemmel, másrészt, ha egy másik férfi kollégával beszélgettem, vagy akár nevettünk egyet, a férjem egyből bedurrant és lekurvázott:(( Mégegyszer nem dolgoznék vele egy helyen. Bár nem volt egyikőnk sem a másik főnöke.
Ez igy van, de ezek az emberek még érzelileg éretlenek szeirntem, és azt hiszik, ezzel mutatják ki hogy mennyire szeretik egymást.
Mondjuk az egy kicsit bennem van, hogy mit szolnának a többiek, de tulzottan nem foglalkoztat, elvégre nem a többiek érdekelnek, hanem csak ő, és nem szabad mindig tulzottan a többiek véleményével törődni. Az persze más eset, ha olyan a kapcsolat, mint amit a 2. hsz.-ban irtak.
Ez intelligencia kérdése. Pl engem az is nagyon zavar, amikor a másik manduláját vizsgálgatja a metrón, a mozgólépcsőn, a közértben, a villamos megállójában... Vannak ilyen emberek akik szeretik nyilvánosan csinálni ezen dolgokat. Én meg nem. Az csak kettőnkre tartozik a párommal...
De ha szerelmes leszel egy kollégádba, akkor már nem igy gondolkozol, legalábbis én nem...én most szeretnék összejönni a kollégámmal, és az, hogy együtt dolgozunk, arra jó, hogy naponta találkozunk, tehát több esélyem van, mintha csak ritkán látnánk egymást....mondjuk ha összejövünk, akkor leeht hogy egy idő után munkahelyet váltanék, de az összejövésben nem zavar hogy kollégák vagyunk.
További ajánlott fórumok: