Meditáció szorongás és pánikbetegség mellett kezdőként. Tudnátok tanácsokat adni? (beszélgetés)

Sziasztok!Nekem nagyon hosszú a történetem, már egy éve küszködök pánikbetegséggel és depresszióval felváltva.Most kisbabát várok 3 hét múlva szülök.

A terhesség alatt elvégeztem egy önismeret tréninget sikerült annyira túlzásba vinnem hogy ez töltötte ki a mindennapjaimat.Elfelejtettem élni!Egész nap fejlesztettem magam.Annyira besokaltam tőle hogy minden pozitív megerősítésem átfordult a rosszra.

Mondogattam magamnak hogy jól vagyok, minden rendben de nem hittem el.Annyira szeretni akartam magam hogy végül belenéztem a tükörbe és útáltam magam.Úgy hogy teljes mértékben súlyosbodott.Csináltam ezt a tükrös gyakorlatot is egy darabig jó volt aztán az is áttfordult a negatívra.Azt gondoltam hogy megbolondultam.Biztos közrejátszik az hogy kisbabát várok és felborultak a hormonok de már nem tudom mihez nyúljak.Most járok lélekmasszázsra más néven ringatásra.Elvileg feloldja bennem a blokkokat, végül is mondhatom azt hogy vannak jobb napjaim de gondolom ez annak is köszönhető hogy nem foglalkozom vele annyit.Annyira rászoktam hogy figyelem magam milyen kedvem van mi mit vált ki belőlem hogy sokszor egy nagy káosz van bennem.

Régebben az önismeret előtt annyival jobb volt hogy ha bekapcsoltam az agykontroll alapgyakorlatot eltudtam lazulni és elmúlt.

Most ha megakarom csinálni sokszor úgy érzem hogy megakarok fulladni,de valamikor meg sikerül.Nem tudom hogy jó ötlet lenne-e elmenni egy agykontroll tanfolyamra vagy csak azzal is rontanék a helyzeten.Mert már így is annyira figyelem magam.Arra is kíváncsi leszek mi lesz szülés után.Elvileg azért csináltam ezt az önismeret tréninget mire meg lesz a pici rá tudjak koncentrálni teljes métékben.Erre még rontottam a dolgokon.Az is lehet hogy nekem az a jó ha nem foglalkozom dolgokkal csak ez sokszor nem olyan egyszerű.Valamikor lepereg de valamikor már annyira bepörgetem magam a gondolataim által hogy nem sikerül másra gondolni vagy éppen minden jó átfordul a rosszra.

Arról meg nem is beszélve hogy szeretnék biztonságot érezni azzal kapcsolatban hogy ha rám jön tudom hogy lenne valami ami mindig segítene.Annyit csalódtam már magamban is bizonytalan vagyok egyel talán képes vagyok változtatni ezen az egészen.Vagy ilyen maradok örökre.Abba mondjuk belesem akarok gondolni.

Reménykedem azért abba is hogy ha meglesz a pici nem lesz időm hülyeségekre gondolni.

Na végül is a kérdésem az lenne szerintetek egy agykontroll tanfolyam segítene vagy sem?

Ezt a könyvet érdemes megvenni.

[link]

Szerintem ez a könyv bőven elég hogy elfelejtsétek a pszichológusokat és az antidepresszánst.

Ha kimondod, azzal felszabadítod. Pont azért szenvedsz mert mindent magadban tartasz. Ha kimondod őszintén az érzéseidet, azzal feltárod a lelked, tudatosítod az aktuális problémát.

A pszichológusok a hallgatás művészei.

Nekik tárod fel a lelkedet. Valójában te dolgozol, ők meg csak hallgatnak.

Olcsóbb esetben ott egy barát vagy maga a tükörképed.

Ezeknek a szorongásos lelki betegségeknek a közös gyökere a gátlásosság. Ez a gátlásosság rossz tapasztalatokból alakulhatott ki. Az egyén önmagáról alkotott képe negatívvá vált. Ez a negatív énkép befolyásolja az egész életét, amíg meg nem oldja. A negatív énkép önelutasítással, szégyennel jár. Az illető eltávolodik önmagától.

Amikor tükörgyakorlatot csinál, egyrészt oldódik a gátlásosság, javul az énkép és az önbecsülés, az illető közelebb kerül saját magához, már nem gyötri konfliktus és az abból eredő feszültség.

Tehát ezzel szépen helyre lehet hozni a dolgokat.

Lehet nagyon butának fogsz tartani, de nem értem ennek a tükörgyakorlatnak a lényegét. Én nagyon röhögnék magamon, ha leállnék beszélgetni magammal, szemtől- szembe. Olyan tudathasadásos állapotnak élném meg :)

Az ember, ha kimondja, ha nem a problémáját, az ott van a fejecskéjében és egy Istenért nem akar onnan moccanni, amíg meg nem oldódik valahogyan.

Szia

En nem vagyok szakember, de elöször azt kéne kideritenek mi okozza a depressziót, a pánik betegséget. Szerintem erre jó lenne szakember segitségét kérni. Es ha már tudod mi a probléma akkor dolgozhatsz a megoldáson.

Ez a tükör gyakorlat jól hangzik, kiprobálom.

En már azt hiszem tudom mik okozzák a problémáim csak azt nem tudom hogy oldjam fel öket.

A lelki betegségek azért alakulnak ki mert eltávolodsz önmagadtól. A cél az, hogy önmagadhoz visszatalálj, mert ez a lelki egészség alapja.

Úgyis mondhatnánk hogy ki kell békülnöd saját magaddal.

Hát, tartós szorongás esetén mélyre kell menni, fel kell oldani a lelki blokkokat, traumákat. Ezek a tudatalattiban találhatók.

Érdemes lenne tükörgyakorlatot csinálnod.

Én azt a verziót javaslom, amikor leülsz a tükör elé és elkezdesz magaddal beszélgetni.

Keríts legalább egy fél órát, amikor elmondod búdat-bajodat a saját tükörképednek.

Bármit mondhatsz neki, ami az eszedbe jut.

Lehet hogy eleinte nehéz lesz kapcsolatot teremteni önmagaddal, de idővel megszokod.

Képzeld azt hogy a tükörképed a barátod.

Minél inkább közelebb kerülsz önmagadhoz a gyakorlat által, annál jobban oldódik a probléma, annál kevesebb lesz a konfliktus, annál kevesebb lesz a szorongás, annál egészségesebbé válsz.

A tükörgyakorlat felér bármelyik terápiával. Lelkileg gyógyít.

Milyen zavarokat?

Agykontollal helyrehozhatóak ezek a dolgok? Mármint a generalizált szorongás? Már sajnos elég mélyre kerültem benne, persze vannak jobb időszakok. Vagy már ez is meditáció?

Nagyon jó hogy feltetted ezt a kérdést!

Lelki betegségek esetén nem szabad meditációt gyakorolni. (pl. depresszió, pánik, stb...)

A meditációhoz szükséges egyfajta lelki egyensúly, ha ez nincs meg akkor nem szabad belekezdeni.

Ajánlott az önismereti munka, a stresszoldás, a kineziológia, bármi ami a lelki életet rendezi.

Csak ezután kezdhetsz el meditálni.

Ezt sokan nem tudják.