Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Mások számára jelentéktelen "kacatok", amiktől sosem válnánk meg... fórum

Mások számára jelentéktelen "kacatok", amiktől sosem válnánk meg... (beszélgetés)

2010. szept. 26. 19:28

de jó ez a topic..jó lenne ha újra éledne..:)

én is a gyerekkori emlékeimtől nem vállnék meg soha..volt egy mackóm,elveszett egy költözés során,pár éve találtam egy ugyan olyat az egyik ismerősöm nagymamájának a hagyatéka közt,nekem adta a macit,mert tudta,nálam jó helyen lessz..azóta is örzöm,a másik mániám a gyerek kori Mikulás zacskók gyűjtése,próbálom felkutatni mindet,nem egyszerű,de ha akad egy,akkor az fantasztikus érzés..

Rozáliának is köszönhetek egyet..:)))

2010. szept. 26. 18:59

A gyerekkori rongyállatkáim.

Nem vágytam soha drága játékokra, nekem mindig ők jelentették A JÁTÉKOT.

Nevük van, történetük van, karakterük van, ruháik vannak, és helyük a szekrényem legfeltűnőbb polcán. Párom nem szólt semmit, nem zavarják a kis kedvenceim. :))

2009. dec. 13. 14:23

A teafilter gyűjteményem.

A régi képeslapok és levelek, még gyerekkoromból.

Egy pár régi kacat, amit az istálóban találtunk: faragott mosófa, régi kard és I. Világháborús katonai sisak, még egy golyó nyoma is látszik.

A gyöngyök a menyasszonyi csokorról.

Hirtelen ennyi, de rengeteg van.

2009. máj. 3. 07:04

Őrizgetem nagyanyám szenes vasalóját, a Zinger varrógép gyönyörű kovácsolt vas alját (most kisasztal), a rokkát, szintén nagyanyámtól, egy régi ingaóra ajtajának keretét és alját (gyerekkorunkban szétszedtük), ez most réges-régi képeknek ad keretet... A cserépkorsót, a cserép kuglófsütőt. Egy alumínium kanalat, amit nagyapám hozott még az I. világháborúból...

Igaz, ezekhez mind érzelmi szálak fűznek. Ezek a tárgyak nem a padláson vannak, ott vannak a nappaliban, a konyhában, ahova valók.

A fiaim kis karszalagját, amit születésükkor tettek a karjukra...

2009. ápr. 28. 21:27
A jó lesz valamire...az nem annyira jellemző,mint inkább a régi apró,emléktárgyakhoz való ragaszkodás.Rengeteg ilyenem van:prospektusok,belépők,újságok.....ez lenne a kisebbik baj.De én a párom szerint a szemetet is gyűjtöm,elrakom az üres tejfeles meg mindenféle dobozokat,wc papír hengert,üres dezodoros dobozokat....szóval eldugdodoma garázsban egy dobozba a szekrény tetején...így legalább nem látja a párom,és nem zsörtölődik annyit.Bár szerintem tudja,hogy én már nem fogok megváltozni:)Valószínű ez a gyűjtőmánia a munkám miatt is lehet,bár anyukám szerint mindig ilyen "kacatos"voltam.
8. Rozália (válaszként erre: 7. - Zsuzsi56)
2009. febr. 22. 18:32
Nyugodjál meg, én is ilyen vagyok. Ezért aztán az egész padlás tele van kacatokkal...:)
2009. febr. 22. 18:24
Nehéz helyzetben vagyok, mert tetőcsere előtt állok, melyet meg kell előzzön a padlás lomtalanítása. Lányom szerint neki kellene csinálnia, mert én semmit sem fogok kidobni. Pl. az a "majd jó lesz még valamire" szindróma. Más nincs igy?
2009. febr. 22. 14:57

Nagyanyám rokkája és rézkeresztje, már legalább 100 éves, amúgy - szerintem - értéktelen. Édesanyám saját kezével szőtt (az 1940-es években) lenvászon konyharuha. A szenes vasaló; egy fataplú szánkó, még édesapám készítette a bátyámnak kb. 1948-ban, de még én is szánkóztam vele. Egy megragasztott cserép kuglófsütő - még emlékszem rá, amikor használták. Nagyapám az I. világháborúból hozott egy alumínium kanalat, melynek díszes nyele van. És még sorolhatnám...


(Én kicsivel idősebb vagyok, akkoriban plüss tán nem is volt...:)

5. 546185aeac (válaszként erre: 4. - Zsuzsa88)
2009. febr. 22. 14:50
Igen, ez így van. A gyermekkorunk részei ezek az állatkák
2009. febr. 22. 14:36
Amikor kicsi voltam, nagyon rosszul éltünk. Kevés játékom volt, de azokat nagyon szerettem. Még a mai napig is megvannak a kedvenc plüsseim, egyik-másik már 20 éves, agyonnyűtt, nincs szeme-orra meg hasonlók. Bár nem mutogatom őket, a szekrényemben csücsülnek, de eszem ágában sincs megválni tőlük. Bár most jól élünk, sok új, édes és SZÉP plüssöm van, ők akkor is a múltam egy nagyon fontos részét képezik. Egy barátnőm minden plüssét a városi árvaháznak ajándékozza. Én inkább pénzt adnék, de a plüsseimet soha! :)
2009. febr. 22. 14:35
Szia! Köszi :) Vigyázz is rá nagyon !!! :)
2. Burkuska (válaszként erre: 1. - 546185aeac)
2009. febr. 22. 14:32

Hali!

Nekem egy picike plüss állat jelent nagy kincset:)

2009. febr. 22. 14:30
Nekem a legújabb :...van egy félliteres naturaquvás palackom...Szép emlék egy nyári kánikulai nap óta:) A szekrényemben tárolom és a világ minden kincséért sem válnék meg tőle :)

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook