Másod- és harmadunitesók (beszélgetés)
Sziasztok!
991217, mi történt azóta? Ugye már nem tartjátok titokban a kapcsolatotokat???
Talán az volna a legjobb. Illetve, én biztos azt tenném. Nagy levegő, és belevágni. :D
Mondjuk én ilyen vagyok. Nem bírom sokáig húzni, halasztani a dolgokat. Inkább szeretek mielőbb túlleni rajta.
Mondd neki hogy szeretnél beszélni vele a kapcsolatodról, mert nem akarsz tovább titkolózni.
Szorítok neked! Majd írd meg hogy mi történt.
Sziasztok! Még mindig egytt vagyunk, szeretem!!!
De van egy nagy problémám, titokban folyik az egész, most már több mint fél éve. Hogy lehet egy ilyet a szüleinkkel közölni??? Segítsetek! Ez már nem állapot, h akkor találkozhatunk, amikor nincs itthon senki.
Gondolom, ha halmozottan fordul elő egy családon belül a rokonházasság, az sokkal nagyobb kockázatokkal jár. De nálunk ez egyszeri dolog volt. És én is ideges voltam amíg az a doktornő meg nem nyugtatott, és el nem magyarázta a dolgokat.
Azt hiszem, ha annak idején azt javasolja, ne legyen saját közös gyermekünk, még akkor is elgondolkodtam volna, hogy vajon ki legyen életem párja.
Valaki, akinek "nyugodtan" szülhetek mert nem rokon messziről sem.
Vagy a nagy Ő, akivel másként is lehet gyermekem. Pl.: örökbefogadás.
Én nem vállalnám be. Tuti nem.
ha nem is nálam, talán a gyerekeimnél kijöhet a génhiba, nem vagyok szakértő, de eddig ezeket hallottam.
Ön bevállalja? A kérdés nagyon jó!
Szia!
Én és a férjem másodunokatestvérek vagyunk. (A nagyszüleink testvérek voltak) Nálunk is úgy alakult hogy nem tudtunk a rokonságról amíg komolyra nem fordultak a dolgok.
Mikor gyereket szerettünk volna, elmentünk genetikai tanácsadásra, Szegedre. Alaposan kikérdeztek hogy volt e a családban valamilyen komoly örökletes betegség. Szerencsére nem. Azután megnyugtattak hogy ebben az esetben ugyanolyan esélyekkel tervezhetünk mint más, nem rokon párok. Főleg ilyen kicsi faluban, ahol mi is laktunk, és mindenki mindenkinek rokona szegről végről.
Persze volt aki így is huhogott hogy majd meglátjuk ha hülye gyerekünk lesz, azt csak magunknak köszönhetjük. A jóakarók.
De már 11 éve együtt vagyunk és van 3 szép és egészséges gyermekünk.
Nagy gáz nem volt férjem családjában, de én ezt SZERENCSének hívom.
Vagy ahogy az a pszichiáter fickó szokta mondani:
BEVÁLLALJA?
Ti, tapasztalatokkal, mit ajánlotok a kérdésre?
Felejtse el, vagy .........
De gyerekkoromban én is beleléptem ebbe a cipőbe.
Volt a suliban egy srác, akit ha megláttam, megdobbant a szívem. Úgy alakult, hogy kaptam tőle fényképet. Apukám megtalálta, s megkérdezte : K I E Z ????
Megmondtam a nevét. Apám padlót fogott. Közölte, hogy az a fiú a másodunokatestvérem, mert a nagyanyám hugának az unokája.
De az apámnak akkora a családja, hogy örültem, ha az első unokatestvéreket meg tudtam jegyezni!!!
(Ráadásul 10 évig másik helyen laktunk, így 10 évesen ismertem meg a rokonaim nagy részét.)
Mi több !
S addig fel sem tűnt, hogy a fél falunak ugyanaz volt a vezetékneve.
(Meg a fél rokonságnak is.)
Anyósom és apósom és kis családjuk ezt tökélyre vitték.
Nagyon izgultam, amikor megtudtam....
Anyós és após unokatesók. De az apósom anyja és apja is az volt.
Sőt! Anyósom anyja és apósom szülei is unokatesók voltak.
S mind azt mondta, amikor hüledeztem, hogy legalább jobban ismerték egymást.:(((
Én is nézegettem, láttam, már a házasságkötéskor sem akadály.
Ti tudjátok, de szerintem ez nem helyes.
Szerintem felejtsd el.
Még a szerelem hagyján, de ha babát szeretnél, az elég nehéz lenne. Valószínűleg nem egészségesen születne.
De, utána kell nézni.