Honnan kezdődik a lustaság? (beszélgetés)

Nem tudom, máshogy látjuk.

Részemről szeretem a rendet.

Hasonló kérdést tettek már fel

nekem.

Mostmár kezdem keresni az okát.

Szerintem a lustaság alkati kérdés is valamennyire, ha te alapvetően szereted a rendet és hogy a dolgaid el vannak rendezve stb. akkor ez inkább lelki problémát jelezhet.

Lehet átmenet depressziós időszak, vagy hogy nehéz korszakodat éled egy ideje.

Ne ostorozd magad fölöslegesen, attól semmi nem lesz jobb!

Amikor napokig eltudod nézni a "kuplerájt"szanaszét ruhák,mosatlan,mindenhol van valami,pld:zsebkendö,csokipapir,müanyagüveg..stb.

Na itt kezdödik szerintem.

Ez nem lustaság, ez egy lelkiállapot. Ilyenkor keress valamit, ami felráz! Menj el színházba például egy olyan darabra, ami elgondolkodtat az életről.

Én is ilyen vagyok egyébként. Amikor felgyűlik bennem az idegesség, akkor képes vagyok a lakást pöccre kitakarítani egy délelőtt alatt, a legapróbb rések kipucolásában is örömet lelek ilyenkor.

Ez inkább a motíváció hiánya, letargikus állapot (legalábbis én ezzel nyugtatom magam, amikor ilyenem van).

Dettó ilyen vagyok, nekem a lelkem a motorom. Ha gáz van, még az életkedvem is elmegy.

Szerencsére a gyerkőc motívál, ha együtt vagyunk, elfelejtek minden rosszat. :)

De üres óráimban, amíg ovizik, kénytelen vagyok hátsón rugdosni magam, semmihez nincs kedvem.

Ez most egy ilyen időszak az életemben, azon vagyok, hogy kitörjek belőle.

Ha stresszes időszakom van, vagy elkeseredett vagyok, egyszerűen mintha meg lennék kötözve, alig bírok valamit csinálni. Ezt úgy könyvelem el, hogy lusta vagyok.

Akkor aztán már az is bosszant, hogy milyen lusta vagyok.

Viszont, ha ideges, dühös vagyok akkor meg pont az ellenkezője, egy óra alatt annyit dolgozom mint máskor egy hét alatt.

Véleményetekre vagyok kíváncsi, honnan kezdődik hát a lustaság.