Lélektárs, Te megtaláltad? (beszélgetés)

Ó drágám...néha a kevesebb a több...Ennyi a legtalálóbb,figyeld:

...

:)

szerintem akkor lehet lélektárs,ha meg tudnál elégedni azzal,hogy nem találkoztok,csak virtuális kapcsolatban vagytok,mert az tényleg csak a lélekről szólna.

ha a közelében akarsz lenni,az már vonzalom is..

Hiszek abban, hogy mindenkinek van lelkitársa. A napokban már indult egy hasonló fórum, ott is leírtam, hogy megtaláltam, de el is veszítettem Őt! Viszont nem adom fel, reménykedem abban, hogy a földi életben, ami oly rövid, még megadatik az egyszer, hogy mi együtt lehetünk. Minden szempontból a másik felem. Mi nem különbözünk nagyon, pont ezért a lelkitársam, hogy sok a közös érzés, világnézet, a rezdüléseink a másikra.

Egy számomra kedvelt filmben azt mondják: " Ne tévesszük össze a fizikai vonzalmat a lélek sóvárgásával!" A lelkünk irányít, vezet, és tudja, hogy ki az IGAZI, az EGYETLEN!

Szerintem a lélektársunk nem az ellentétünk, hanem pont olyan mint mi. Hiszen attól lehet valami harmonikus és kiegyensúlyozott, hogy ugyanúgy érzik, ugyanúgy élik meg a dolgokat, ugyanaz az elképzelésük.

Ez inkább valamiféle vonzalom (talán beteljesületlen testiség), de nem lélektársi kapcsolat, szerintem.

Mi a magyarázata annak, ha két ember teljesen más és mégse tudnak meglenni egymás nélkül? Nem egyezik az utuk az ízlésük az érdeklődésük(ég és föld) és mégse érzik magukat egésznek, ha nincs ott a másik.

Arra gondoltam ez talán a lélektárs vagy előző életünkből egy hozzánk közel álló személy. /?/ Ti mit gondoltok erről?