Kritizáló rokon (beszélgetés)

Nálunk már régóta felszìnes a viszony. Én borzasztó lelkis vagyok, de még megtudnám emészteni, hogy ilyenek. Pár hónapja viszont olyan dolgot tettek, pontosabban a nővérem, amit az életben soha nem bocsátok meg, neki. Nem függ össze az anyagiakkal, egészen más dolog. Sürgősségi, életmentő nagyműtétem volt és kizárólag azért hívott fel, napokkal utána, mert édesanyánk, leteremtette. A testvéreim élnek a saját világukban, és aki arra nem méltó szerintük, azt kinézik, lenèzik, utálják! Nekem pontosan megfelel a kis életem. Van egy kis házikóm, van férjem, kutyusom, munkám. Nem mondom, hogy nem esik rosszul, amit tesznek, de már belefáradtam, hogy a szeretetükért küzdjek. Elfogadom, megemésztem, de aki nem tud szeretni így, az ne szeressen sehogyan sem! Anyukám a minap mondta és igaza van : Kislányom, ha gazdag lennél, téged is szeretnének, de sajnos ők ilyenek, sajnálom.

Szóval...igaza van anyukàmnak. Pedig ők mindig mondják a testvéreimnek, hogy változtassanak. De, nem fognak. Ők sajnos azok a tipikus emberek, akik nagyzolnak a pénzükkel és kinézik azt, akinek kevesebb van. Pedig lefogadom, hogy boldogabb lelkem van, mint nekik valaha is lesz!!

Nekem nem mondják nyíltan, hanem a hátam mögött. Az én két tesóm is jól él, egyikük gazdag, másikuk is közelìti a gazdagságot.

A családban a tesók közül, én vagyok a rocker, gyári munkás, akinek "csak" épületgépész a Párja. Nincs műszempillám, nem hordok magassarkút, nem járok szoliba sem, csak a szempillám és szemöldököm festem, nincs műkörmöm, hitelre vettem házat, úgy öltözködöm, ahogy egy tipikus rocker szokott. Nálunk még azt is megszólják, hogy nincs gyerekem, de kutyám bezzeg van. Nem jönnek látogatni, de merem állítani, még így is kibeszélik a házam meg holmim meg életem...tiszta szégyen az ilyen, ember!! Egy testvérnek nem így kellene viselkednie!! Nagyon, nem!!

Az egyik húgom, miután nevet változtattam, minden egyes telefonbeszélgetésünknél szóbahozta.

(Nem azonos az apánk, tehát még áttételesen sem érintette a névváltozás, anyánknak meg nem mondta meg senki, úgysem értette volna.)

Egyszer azt találta mondani, hogy az előző vezetéknevem tetszett neki. Én rávágtam, hajrá, nevet változtatni bárkinek lehet, akkor vedd fel azt a nevet. Ő persze azonnal mondta, eszében sincs, neki tetszik a sajátja. (Naná, a férje vezetéknevét vette fel, -né nélkül.) Mondtam: na látod, nekem nem tetszett.

Azóta nem teszi szóvá.

Azt akarom példázni, ajánld fel a tesódnak, hogy cseréljetek, akkor azt változtat, amit csak akar.

Nemrég olvastam.

Ments meg uram minket, a szegénytől aki gazdag lett.

A hülyétől akiből főnök lett.

Megmondom őszintén, amikor könyvben olvastam, vagy filmen láttam ilyet, azt hittem írói túlzás. Úgy látszik a valóságban is van ilyen.

Azt nagyon átérzem, hogy szinte már félsz a találkozástól.

Nem tudom, hogy jól érzem-e, de mintha meg akarna téged alázni.

Vagy ez így nem igaz? A történetedet olvasva ez volt az első gondolatom. Viszont ha így van, akkor valamit kompenzálni akar.

Telefonnal közel jársz az igazsághoz!

Nemrég vettem autót magamnak. 11 éves kocsi, de szép és szeretem. Náluk úgy megy, hogy vesznek egy vadi újat, 3-4 évig használják, eladják, megint új.

És én éppen áradoztam az enyémről, hogy ilyen jó, úgy szeretem, örülök neki, mire ő: (nagy csend) majd "majd vehetsz másikat még"

Magyarul lesajnálta.

Nincs náluk lelakva semmi. Hanem mindig újít: eddig fekete bőr garnitura volt náluk X évig, megunták, lecserélték vajszínűre. Akkor már a tapéta is hozzá való legyen, a függönyök, a padló, a dohányzóasztal stb. Akkor már mindent újra terveztek.

Elektronikai eszközök: mosógép, mikró, porszívó. Nem is tudom hányadikat "fogyasztják" mert megunja a régit, lát újabb típust. Nincs hibája a réginek, csak nem a legújabb modell.

Én már úgy érzem sznob.

Bezzeg házat nem vett, ugye?

Nem tudom, hogyan használják a lakást, de 23 évente parkettázni, tapétázni csak igen lelakottban szükséges.

Nagyanyám régen mondta anyukámnak; nálad csak 2x van porszívózás hetente? x (a másik menye) minden nap porszívózik. Anyám annyit kérdezett:-olyan kosz van náluk?-

A nagyi nem hozta elő többször a témát.

Mondd meg neki, hogy ő is csak azért élhet olyan jól, mert a férje családja gazdag. Talán belátja nem az ő érdeme.

Másik opció. Tegyél elé mindenféle számára nem megfelelő dolgot, aztán szépen majd lecseréli a dolgaidat újakra, és neked egy fillérbe se kerül:)

Egyébként elhiszem mennyire zavaró. Sose értettem a saját rokonaival miért ilyen valaki.. :(

Csak addig csinálja, míg ki nem osztod a fejét.

Nálam a bátyám csinálta, 40 évvel ezelőtt is ő mondta meg, hogy bizonyos esetekben hogyan helyes dönteni, meg 10 évvel ezelőtt is még beleszólt a dolgaimba, egyszerűen azon az alapon, hogy ő idősebb, tapasztaltabb és jobban tudja.

Egy alkalommal kiosztottam: tudom, hogy van köztünk x év különbség, de akárhogy igyekszem, a büdös életben utól nem foglak érni. De ma már én is vagyok olyan idős, mint te voltál x évvel ezelőtt, el tudom én is dönteni, hogy mi jó nekem!

Azóta leállt az ilyen szöveggel.

Te is megmagyarázhatod neki: ha ennyire nem tetszik neki nálad, rajtad semmi, ha ennyire nem tudja szó nélkül elviselni, hogy te hogyan, miként éled az életed, nem szükséges odajárnia. Elég ha telefonon tartjátok a kapcsolatot, akkor még azt sem fogja látni, hogy a te kezedben milyen ősrégi telefon van!