Kis korkülönbség testvérek között (beszélgetés)

Szia,köszönöm szépen,az ikrek már 16 hósak a nagy meg január óta óvodás igaz többet van itthon mint az oviban,folyton beteg s általában a fülére húzódik,ez a 2.hete hogy itthon van.

Köszönöm lelkileg jól bírom:-)

Altatás: Most hogy itt a jó idő sokat vagyunk kint a levegőn,reggel elvisszük a Timit az oviba aztán haza reggeli az ikreknek kint vagy bent játszás függ attól,hogy milyen az idő kint,aztán ebéd alvás uzsonna s irány a Timiért aztán meg estig az udvaron vagyunk.Az ikrek is már járnak egyedül a legkisebb sokat sétál egyedül ha megyünk valahova,nem ül be a babakocsiba a középső pedig inkább ül mint sétál,hosszú távra nem igazán lehet még vele elmenni,de hát ő már 13 kg míg a kicsi az meg 11 kg.

Altatás,úgy szoktattam őket,hogy maguktól aludjanak el az ikrek,beteszem őket a kiságyba s elalszanak maguktól,este kakaó,van hogy kicsit nézik a mesét s alvás,de van úgy hogy nem is nézik kakaó ivás közben bealszanak :-)

7-1/2 8 körül van fürdés s a nagy is 9 kor alvás van,vagy ha még nem is alszik akkor is az ágyában van nincs már játszás.

Hát Babli, le a kalappal előtted!!!! 3 gyerkőc és nagyjából egy korosztály...és, h bírod lelkileg? Mi van, ha sírnak mind? Altatni pl.,h lehet 3 babát?

Istenem, mindig elcsodálkozom,h milyen erős nők vannak és ez tök jó!

Szia!

Nálam a csajok között 23 hónap van,a nővérkénem 2 hugicája van ugyan is ikreink lettek:-)

Nálunk úgy zajlik a napirend:

felkelnek az ikrek 6-ig enni,aztán kel a nagy max.8g,reggelizünk együtt,gyors elmosogatok,esznek az ikrek,öltözködés először én,nagyobbik lűányom aztán az ikrek,utána bolt s haza,ebéd a naggyal,ebéd az ikreknek,ebéd után mindenki alszik,mikor felkelnek uzsi,közbe én megfőzöm a másnapi ebédet,hisz ezt csak így lehet megoldani,aztán játszás,fürdés,vacsi s alvás:-)

Séta:mi kertesben lakunk uh valamennyivel könnyebb,de a nagy sétál a kocsi mellett,mivel az ikrek még csak 4 hósak múltak:-)

Mi 1,5 évesen elhagytuk a babakocsit,nem azért,mert nem szerette,hanem mert nem szeretnénk arratámaszkodni,ha megy az ember valahioova akkor még azt is cipelni s nem igazán tanulja meg azt hogy van 2 lába s azzal tud sétálni,persze először rövid távot mentünk utána mindig egy kicsit többet :-)Mostmár motorral ill.bababkocsival is szoktunk menni s szerencsére szófogadó!

Etetés:Szerencsére segít nekem,nem féltékeny,így neveltük direkt,már az elején felkészítettük rá,hogy lesz majd kistesó s kettő is egyszerre:-)Örült neki s elfogadta,hogy nem tudom már emelni őt a féltávtól,nem volt hiszti amég a kórházban voltam,apa minden nap megreggelizett vele,aztán ment a mamáékhoz,apa meg jött be hozzám a kórházba,s esti fürdetésre ért haza,valamilyen színten biztos hiányiztam,de el lett neki mondva,hogy anya megy a doktorbácsihoz s pár nap múlva jön haza a kistesókkal.Mikor hazajöttünk nagyon örült nekik,de ez a mai napig is meg van!

Remélem valamennyire segítettem s ha van még kérdésed igyekszem válaszolni:-)

Mindenütt van rá mód, állampolgári jogod ugyanis. :-)) Csak nem mindenhol népszerűsítik a gondolatot.

Barátnőm nemrég szült, picit több, mint másfél év van a két kisfia között és a nagyobbnak bizony sokáig tartott feldolgozni, hogy anyukája eltűnt napokra... Én ezt nem teszem meg a lányommal. Majdnem két év lesz a korkülönbség, de nem lehet elvárni egy kétévestől, hogy anya eltűnik, aztán hazajön egy új valakivel, aki azért mindenképpen rivális és még el is várjuk, hogy szeresse...

Egyébként többgyerekes barátnőim mind azt mondták, hogy nagyon szépen kialakult náluk a napirend, észrevétlenül alkalmazkodtak a tesók egymáshoz. Ebben reménykedem én is.

Sziasztok! Nagyon köszönöm, hogy írtatok!

Azért vagyok ennyire "mindenttudniakarok", mert amikor a fiam vártam valahogy mindig csak azt a hetet olvasgattam el (de ott aztán mindent), amiben éppen voltam. És mivel a 38. héten megszületett még a szülést sem nagyon tanulmányoztam. Visszagondolva nem is értem magam! Mintha mindig csak várandós lettem volna és a szülés csak olyan távlati dolog volt, amivel ráérünk foglalkozni. Azért nagy gondok nem voltak, de egy-két akadályt biztos könnyebben vettem/vettünk volna, ha kicsit felkészültebb vagyok babagondozásból. Persze jöttek a jobbnál jobb tanácsok a családból, de azért a 30 évnél idősebb tapasztalatok mégis mások. Szerencsére van két barátnőm is, ők sokat segítettek, de sajna nekik a mostani helyzetre nincs tapasztalatuk. Nah ezt jólelmagyaráztam!

Úgyhogy kérlek benneteket, ha van időtök, energiátok nekem tanácsot adni, mindennemű praktikát a napokról stb.. nagyon szívesen veszem!

Alexa! Látod erre nem is gondoltam, hogy hamarabb is haza lehet menni! Majd rákérdezek a dokimnál nálunk van-e erre mód!

Ha minden rendben zajlik a szülésnél, akkor utána haza is mehetsz. Persze saját felelősségre, de sokan csinálták már az ismeretségi körömben, hoyg megszültek és mentek is haza. Ezt nevezik ambuláns szülésnek. :-)

Mivel én júliusra várom a második babót, még nem tudom a sétát, de a terv az, mivel a lányom imád még mindig babakocsizni, hogy tesókocsit veszünk.

Szia az én gyerkőceim között 2 év 2 hónap van. én is nagyon féltem a kórházban töltött időtől,sajna nálunk el is huzódott 2 hét után jöhettünk haza.De a nagyfiam jól érezte magát itthon apával meg soakt jöttek a nagyik meg a hugom. Mióta hazajöttünk imádj a kistesót segít, hozza a pelenkát adogatja a ruhákat, szerencsére nem is féltékeny.Most hogy már a kicsilány 5 hónapos jól összeegyeztethető a napirendjük, amíg a nagy játszik az udvaron a kicsi alszik a babakocsiban.

A rémisztgetőkkel ne foglalkozz csak rajtad mulik hogy sérül e emiatt a fiad. Ha bármi kérdésed van írj nyugodtan.

Szia!

Az én fiaim között is 23 hónap van.. :) Matyi most 3,5 éves, Ákos 21 hónapos.. ?) Matyi is nagyon anyás, volt és iszonyatosan aggódtam a kórházban töltött napok miatt.. :) Hát eléggé megviselte, hogy elmentem otthonról, de csak akkor jött ki rajta, mikor hazaértem.. :( A tesóját a kezdetektől imádja, de velem hadilábon állt pár hétig, az nagyon kemény időszak volt, de aztán szép lassan visszaállt minden a "régi kerékvágásba".. :)

Sziasztok! Remélem még jár erre valaki! Fiam és a kis szégyenlőském között (22. hétben vagyok, de nem mutogatja magát) 23 hónap lesz. Gyakorlati tanácsokat, tapasztalatokat, bármit :-) szeretnék kérni tőletek. Nagy aggodalmam a kórházban töltött napok, augusztus elejére vagyok kiírva, addig ugyan sokminden változhat, de most annyira anyás a "nagyfiam", hogy alig tudok lezuhanyozni este.

Az is érdekelne, hogy egy nap hogy telik, hogy mentek sétálni. (sajna társasházban, a harmadikon lakunk, ugyan van erkély, de az nem ugyanaz)

Szóval minden érdekelne!

Nagyon hálás lennék, ha volna kis időtök rám!

Amúgy örülök, hogy így alakult, de mindenki rémísztget, hogy meg fogok bolondulni és a "nagyfiam" sérülni fog..... kedves tanácsadók, gondolom ismerős

Nálunk pontosan két év lesz a lányom és az öccse között, de nem aggódom. Szerintem rengeteg múlik rajtunk, szülőkön, hogyan készítjük fel a nagyobbat és hogyan tremtünk egyensúlyt a gyerekeink között.

A húgommal 6 év van köztünk, mindig imádtuk egymást - szerintem a jó testvérség nem az éveken múlik.

Üdv!

Nálunk 17 hónap lesz a korkülönbség a gyerekeink között. így alakult, de nagyon nagyon örülünk neki!

A férjem öccse 6 évvel fiatalabb, nagyon rossz testvérek voltak egészen huszonéves korukig. Az én legfiatalabb nővérem 17 évvel idősebb... megvagyunk, de nem igazán testvéri a viszonyunk.

A mi rokonságunkban szinte mindenki örült a kistesónak, kivéve anyámat, aki egy kisebb hisztirohamot produkált amikor elmondtuk neki a nagy hírt.

Minél többet olvasok a témáról, annál inkább biztosabb vagyok benne, h a kis korkülönbség igenis jó! :-)

hát ha mondtuk volna anyunak hogy elhozzuk az öcsémet ő is beleegyezett volan sajnos.

az az igazság hogy már engem sem igen akart az öcsém meg a második házasságból való, valamilyen szinten kényszer volt, már alig várta hgoy elkerüljünk otthonról de ez hosszú történet........

igen,ez az ami megnyugtat,hogy szeretik egymást és akkor mégse követtem el oly nagy merényletet

Az öcsémre én is vigyáztam,sőt 20 évesen magamhoz vettem és neveltem. Nem akart otthon maradni,inkább jött fel hozzám Pestre. Én már akkor albérletbe éltem,anyunak ez így természetes volt,ő is így vette magához a 9 évvel fiatalabb húgát

amúgy van egy nővérem 6 évvel idősebb nagyon rossz testvérek voltunk állandóan féltékeny volt rám msot már tudom.

az öcsém 10 évvel fiatalabb nálam vele kicsit jobb a viszony de a hátránya az volt hogy állandóan vele voltam így hát nekem kimaradt a kamaszkor hiszen már akkor kis szülőnek kellett lennem mert sokat vigyáztam rá, igaz hgoy szerettem vele lenni de ezért nem voltak barátaim (az öcsém fontosabb volt) sem csak ővele ketten mentünk mindenhova 18 éves voltam mikor még javában csúzdáztam az öcsémmel a játszótéren :)

a rokonság minket is megszólt hogy hü...k vagyunk de kit érdekel imádjuk őket és ők is imádják egymást és kész, ennél nincs fontosabb:

már csak az lenne jó ha minda három egy napon menne férjhez (mert az azt jelentené hgoy siekrült jó és szép értékeket átadni nekik és szeretik egymást)

Hmmm...ez most komoly?

Nekem sincs sok segítségem,de egy pici azért van,mert 1-1,5 órára a nagyinál van a nagyobbik s akkor általában az ikrek fürdenek s esznek,s mire végzünk adidgra ő is hazaérkezik s viszem fürdetni őt is,aztán vacsi...de ezt nektek nem kell sorolnom:-)

Visszatérve az írásodhoz:Szerintem egyáltalán nem sok ez a korkülönbség.Neked van tesód?Ha igen mennyi a korkülönbség köztetek?

Ebben szerintem nincs igazuk. A 3 év sok, nekem két öcsém van, 3-3 év különbséggel.

Sosem volt azonos az érdeklődési körünk. Jobb helyzet, ha kisebb a korkülönbség.

Egy barátnőmnek a két kisfia egy év eltéréssel és azonos napon született:) Ezt utánozza valaki:):)

És miért kellene egykének lenni?

Sziasztok!

Nálunk a nagylány az 26 hónapos s az ikrek most lesznek 3 hónaposak,úgyhogy majdnem 2 év van közöttük.Számunkra ez ideális,jelenleg nagyon segítőkész a nővérke,van hogy ő fogja az egyik cumisüveget amikor egyszerre esznek az ikrek,de a pelusokat ő hozza mindig ill.ha eléri akkor a ruhájukat is:-)

Én részemről örülök,hogy csak 2 év van...