Kicsit gyanús nekem a párom anyukája, ti hogy látjátok? (beszélgetés)

Apukám anyám halála után kezdett el inni, de akkor nem hatalmasodott el rajta. Az utóbbi 10 évben ment el nagyon, ahogy még jobban öregedett és lett demens. 86 évesen halt meg.

Tudom hogy hajlamosít, anyám bőrrákos volt, és imádott napozni. Nem volt egy túl szerencsés szokás.

Dehogy volt ilyen! Soha nem volt veszekedés, vita, stressz a pia miatt. Sosem láttam az apámat részegen például, az utóbbi időkben sem. Csodálatos gyerekkorom volt anyám haláláig.

De ezt nem neked kell végigcsinálni. hanem a párodnak. Miért avatkozol bele az ö családjának dolgaiba? Ha neki és a testvérének ez így megfelel?

Nem kötelező neked a párod anyjához eljárni. Vagy a párod ezt elvárja tőled?

Sajnos sokan a család feje fölül is elisszák a a lakást, a legtöbbet nem érdekli hogyan szerzi meg a mindennapi alkoholt.

Ha nálatok nem volt ilyen, már eleve szerencsés vagy.

És a stressz hajlamosít a rákra főleg, ha eleve veszélyeztetett, nekem nem kell elhinned, olvass utána.

Tisztában vagyok az öröklésjoggal.

Nem én találtam ki, te írtad alkesz volt az apa.

Apránként csepeg az információ.

Azt írtad nagyanyád azt vágta apád fejéhez, miatta halt meg a lánya.

Nagyon is lehetséges a sok idegeskedés bizony kihozhat rákot is.

Lehet a nagyi ezért vitte volna az Édesanyád ékszereit, nehogy az is lecsusszanjon apád torkán.

A sztorihoz tartozik hogy régen tütüzött az anyja, az elvonót is megjárta. Emiatt is jár hozzá segítő. De a párom megmondta neki is, hogy ha megtudja hogy megint iszizik, pénzcsap szervusz. Már nem tudom hány éve tiszta. Hát nem tudom...

Ezzel kapcsolatban viszont őszinte és karakán voltam párommal. Az alkesz és demens apámról gondoskodtam az utóbbi 10 évben, rá is mentek az idegeim. Ezt nem fogom az anyjával végigcsinálni, ha egyszer gond lenne, menne otthonba. Ezzel nagyon egyetértett velem. Szörnyű egy ilyen ember, engem az apám majdnem az öngyilkosságba kergetett.

Most őszintén, miért kellene egy idegennek megfelelni? Főleg, ha többet nem is lesz dolgunk vele.

Talán, mint 18 éves, legyen. De a felnőtt apuka is?

Ha nagyanyámra érted, kisgyerek voltam. Én csak szeretetre vágytam. Sosem nevelt az apukám sem nagyanyám ellen. De hidd el egy gyerek megérzi ha nem szeretik. Én is ezt éreztem nagyival kapcsolatban, és ez fájt. Annyi mindent kérdeztem volna anyáról, de sajnos ezt nem kaptam meg. Nagy nénémtől szintén nem.

Ha a páromra, akkor nincs "befogva a szám". Van saját keresetem, és örökségem is. Nem vagyok kiszolgáltatva neki és nem is leszek. Azt veszek amit akarok és amikor akarok, bevásárolok, rezsit fizetek ugyanúgy. Megtankolom a kocsit, befizetem a cascot, szervizt is. De mivel hogy "bedobtam" a közösbe az anyagiakat, is úgy érzem van egy kis jogom elmondani a véleményemet a páromnak.

Kertes házban laktak a nagyszüleim. Őszintén nem tudom miért kötötték, még anyukám csinálta mert ügyvéd volt. A halála miatt így már megörököltem az ő részét, azaz a ház felét. A másik fele nagynénémé.

Magamban még rendezem ezt az anyukája féle dolgot, kétszer ha beszéltünk erről párommal. Lehet sosem fogom megérteni, nem tudom. Apámmal nőttem fel, mi nem támogattuk azt aki nem érdeklődött vagy törődött velünk, nem voltunk az OTP, hülyék nem vagyunk.

Ilyen szempontból másak vagyunk, engem nem tudna egy rokonom sem így "palira" venni.

Az, hogy miért kötött eltartásit fogalmunk sem lehet, akár egy teljesen egyszerű eset, önkormányzati a lakás. Nem tudom, de megesett már ilyen is.

Ezt csak azért írtam, a tények ismerete, vagy egyoldalú ismerete nélkül, bármi lehet.

Akkor hajrá, vegyél egy lakást magadnak!

Mert ha továbbra is ennyire beleszólsz a párod családjához, anyjához való viszonyába, ne készülj hosszútávú párkapcsolatra.

Mert most még hallgat, meg mosolyog, de ha éveken át ez a fúrás megy, lehet te is.

De miért öl meg a szégyen? A te hibád, miattad lett ilyen? Nem.

A betegség sosem szégyen. Egy idegen előtt ne szégyenkezz, főleg, ha az eseményekre nincs is hatásod.

Azt gondolom, hogy a párod anyukájával kapcsolatos elvárásokat engedd el. Elhiszem, hogy jó lett volna egy szép nagy, boldog, érdeklődő, szerető család, de ahogy más is írta ez még mindig jobb, mint ha állandóan bele akarna szólni az életetekbe. Párod testvére és családja milyen? Velük lehet jó kapcsolatot ápolni?

Ami az anyagi részét illet, ha a napi életetekben nem okoz problémát -100 ezer forint, akkor ezt is engedd el. Lehet, hogy tényleg jobb lenne, ha a költségeket feleznétek, azon felül meg mindenki költsön arra, amire akar. Aztán ha gyereketek lesz, akkor újra lehet gondolni, hogy támogatjátok anyukát, de nem a cigi vásárlásban, hanem abban, amire valóban szüksége van.

Hogy tartsd el? Eltartási szerződésetek volt vele?

Ha jól értelmeztem és a 14 éves gyerektől kérte a további eltartást, ott nagyon nagy baj volt a fejében. Akkor azért nem szabad haragudni rá, nem tudta mit cselekszik.

Beteg embertől nem lehet számon kérni logikus gondolkodást. Amit írtál nem egészséges ember gondolkodását tükrözi. Nem kell elfogadni, de mint eszednél levő, engedd el a haragot. Ő a lányát, a gyerekét, Te az Édesanyádat veszítetted el, mindkettő tragédia.