Kicsi kincsünk érkezése (beszélgetés)

kivanom tiszta szivembol! majd irj, ha jon a golya :)

Lívia, nálunk hasonló a felállás, 5-3-1 évesek a gyerekek, lány-lány-fiú. Az enyémek sem szeretnek rendet rakni a szobájukban, de azt nagyon élvezik, amikor este én mászkálok négykézláb körbe-körbe a lakásban és pakolok utánuk. A kicsi nálunk nem bánja, amikor a lányok tépik egymást, mindig érdeklődve mászik oda mozizni, hogy mi van. Mások beszólása engem nem igazán érdekel, olyankor vagy csak mosolygok kedvesen, vagy válaszolok valami vicceset és annyi. Take it easy!

Nagyon szép történet. Lassan mi is harmadik éve próbálkozunk, eddig nem sok sikerrel. Remélem, hamarosan én is átélhetem ezt a csodát. JÓ egészséget Nektek!

Szia!Sajnos velejárója a gyereknevelésnek,de álltalában azok az emberek itélkeznek akiknek nincs gyerekük vagy már elfelejtették hogy milyen is 3 kicsi gyereket nevelni!Meg sajnos iszonyat taplok is tudnak lenni az emberek(hidd el löktek már fel nagy pocakkal)!Sött volt olyan is hogy a keskenyebb helyen az üzletben rámszólt a nö hogy huzzam be a hasam hozzá teszem 38 hetes terhes voltam!Sött múltkor a boltban rámszólt egy pasi hogy minek hozom a gyerekeimet boltba amikor csak hisztizni tudnak,miért nem hagyom otthon öket!Én meg mondtam hogy nem birom öket otthon hagyni mert egyedül lennének és nem akarom hogy bajuk legyen és azt a választ kaptam hogy puff neki pár gonddal kevesebb!Hallod én olyan ideges lettem és ugy leosztottam a pasit hogy mi köze van hozzá hogy én mit csinálok amugy meg az életemnél jobban szeretem öket és bele is halnék ha valami bajuk lenne és csak annyi volt a reakció hogy ezeket hogy lehet szeretni!Na akkor már üvöltöttem!Az ismeröseim meg kitessékelték a pasit a boltból!Tudom hogy nem kellet volna kiabálni a gyerekek elött de soha senki egy szóval nem bánthatja meg az én kicsi kincseimet mert én vagyok velük mindig én sírok az ágyok mellet amikor nagyon betegek én teremtek meg nekik mindent(Jó meg a férjem)én kelek fel éjszaka többször is megnézni öket hogy jól vannak-e vagy fáznak-e!Nem tudom neked van-e ilyen tapasztalatod az emberekkel kapcsolatban amikor igy beszólogatnak?

hat igen, tudom hogy nem lesz ilyen mezes minden, de egyelore elvezem minden percet. tudom milyen, mikor mindenki hulyenek, meg becsodolt anyanak nez , az uzleti jelenetre gondolok, en is jartam meg, igaz unokahugommal, de a szemtanuk azt nem tudtak. a szemukbol olvastam ki, hogy minek az ilyennek gyerek, ha nem tudja megnevelni :P hat azt nem elveztem, tenyleg, de na, velejaroja a gyereknevelesnek, nem?

Szia!Nekem a férjem bent volt amikor a fiunkat szültem de olyan szinten pánikba volt esve meg ugy nézett rám mintha a halálomon lennék plusz poén ként lilára szoritottam a kezét amiért egyszer nem szólt hogy fáj neki!Akkor azt mondtam hogy ebből a nézésböl többet nem kérek és inkább ne lássa hogy milyen rossz!A kérdésedre válaszolok hogy én éreztem-e ugy hogy megérdemlem-e őket:igen rengetegszer,de belegoldoltam hogy nem véletlenül szánta öket nekem a sors és nap mint nap gyönyörködök bennük hogy milyen gyönyörü egészséges gyerekek!De van hátulütője is a dolognak!Amikor pl az 5 éves lányom meg a 3 éves fiam visitva verekednek amitől frászt kap a 8 honapos kishercegnö és ő is rázendit na akkor fogom a fejem hogy na most mi legyen!?Hidd el lesz olyan időszak hogy az idegbaj fog kerülgetni!!!Én olyankor kimegyek a konyhába és iszok egy teát vagy kávét és megpróbálok lehiggadni!Vagy pl megkéred őket hogy pakoljanak össze a szobájukba mert ugy néz ki mintha bomba robbant volna meg amugy sem játszanak az összes játékkal és ami most nem kell pakolják el szépen és kapsz egy ilyen választ hogy"anya neked nem tetszik akkor pakolj össze te,,na az sziven tud ütni és eszembe jut hogy milyen jó volt amig picik voltak mert nem dumáltak vissza!Ja meg amikor a boltba visitanak valamiért na még azt imádom föleg amikor a fiam nekifog a földön hemperegni és az emberek nagy szemekkel néznek rám na hát az nagyon ciki tud lenni!Meg majd meglátod hogy hogy fogja a babád viselni a fogzást mert amikor napokon keresztül nem alszol egy percet sem az is elég durva tud lenni mert nekem csak ugy voltak el amikor jött a foguk hogy ölben ringattam öket meg rágcsálták a hütőrágokát!Plusz végezd el a dolgodat otthon meg vásárolj be!Na ezek nagyon nehéz idöszakok!De öszinten megmondom neked én szoktam velük veszekedni(jo a picivel nem) csak a 2 nagyobbal de utánna mindig büntudatom van.De ezeken felül imádom öket meg az életem értelmei és a sok bosszúság mellett rengeteg örömöt meg boldogságot adnak és föleg sok szeretetet ami még ugye náluk öszinte dolog!

Köszönöm szépen!Persze hogy kincs ként tekintek a gyerekeimre és tényleg megérték azt a sok fájdalmat!Valóban így van hogy ha orditozol elzárod az oxigént a babóca elől ezt nekem szülésznő mondta,hogy sok nő ezt nem akarja felfogni hogy nem lesz jobb ha ordítanak mert csak kárt csinálnak vele saját maguknak meg a picinek is!De viszont az az öszinte véleményem hogy nagyon nehéz megállni hogy ne orditsál torkod szakadtából a fájdalomtól!Amikor az első gyerekemet szültem a melletem lévő szobában folyamatosan üvöltött a nő ráadásul káromkodott ész nélkül meg kifele kiabált a férjének hogy levágja a micsodáját ha vége a szülésnek!Borzasztó zavaró volt!Amugy milyen az élet a picurival?

Gratulálok! Sok boldogságot, és jó egészséget az egész családnak! :)

Gratulálok, Tündi! Milyen szép szüléstörténet! Ha ilyeneket olvasok, mindig sajnálom, hogy nálam mindhárom császár lett. Pedig végül is mindegy, hogy jön ki a gyerek. De milyen jó lehet egy ilyen szép történetre visszaemlékezni később!

Gratulálok!Jó egészséget nektek!Nekem 3 gyermekem van(Jázmin 5éves,Martin 3 és végül Kamilla 8 hónapos).Nekem borzasztó rossz volt az első és a második szülésem is!Jázminkámra szó szerint azt mondták hogy kismacska és azért van akkora nagy hasam mert sok a magzatvíz és szülés közben-után jöttek rá hogy tévedtek mert 4500gr-al és 56cm jött a világra!Össze-vissza repedtem hiába vágtak, eltört a mellkascsontom ahogy nyomta az orvos a hasamat plusz poén ként a lányom válla is eltört!Akkor azt mondtam hogy soha többet nincs az az isten hogy szüljek mégnem januárban lett egy meglepi 2 csíkos tesztem!Ugy voltam vele hogy Jázmin után rosszab nem lehet hát tévedtem!Szülés elött 3 hétig folyamatos erős 5 perces fájásaim voltak se éjjelem se nappalom nem volt és végül a kisfiam is megszületett 4450gr-al és 57cm-el ami közben szintén össze vissza repedtem!A pici fiam után volt 2 spontán vetélésem úgy hogy gyógyszert szedtem ami nagyon megviselt és akkor mondta a férjem hogy legyen még egy babócánk mert nem bírtam magam tultenni rajta!Ez egy keddi napon volt és már vasárnap rosszul lettem fogmosás közben!Nem akartuk elhinni hogy ilyen hamar!Pedig de megjelent a 2 csík!A kislányommal tényleg könnyü dolgom volt mert csak 3600gr-al és 55 cm-el született és nem kellett vágni és utánna semmi bajom nem volt se nekem se a kis tündérkémnek!Sőtt az összes szülésemnél azt mondták hogy le a kalappal hogy nem ordítok mint sok nő pedig ők nem is kínylodtak meg ennyire!Szerintem egy horror a szülés de ahogy te is leírtad minden fájdalmad megszünik a külvilággal együtt amikor meghallod felsirni a kisbabádat és a melkasodra teszik ugy mázosan és tudod hogy ő a tiéd és hogy minden szenvedést megért!Sok sikert nektek a jövöhöz!Terveztek kistesót a pici hölgyike mellé?

3 év próbálkozás után, megtörtént velünk is a csoda 2012. január 25-én megtudtuk, hogy terhes vagyok, s ma már 4 hónapos életünk értelme. :)))))) Terhességem - mondhatni - problémamentesen zajlott, a szülés napját türelmetlenül vártuk. Szeptember 20-ra voltam kiírva. Aztán 18-án elérkezett a várva várt nagy nap...

Ugrás a teljes írásra: Kicsi kincsünk érkezése